Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-18 / 190. szám

www.ujszo.com | 2021. augusztus 18. SOMORJA I 5 A Duna kincseinek nyomában Somorján KISS BARTALOS ÉVA Hiába lett Somorja a vízlépcső megépítésének nagy veszte­se, a természet és vele együtt lassan a közösség is újra bir­tokba veszi azt, ami évszáza­dokig az övé volt - a Duna partját. SOMORJA így látja Tuba Lajos, a Somoijai Régiófejlesztési Központ igazgatója, a központ tevékenységének egy ré­sze is arra irányul, hogy újra össze­kössék azt, amit a felvízcsatoma el­választ, és visszatereljék az embere­ket a vizpartokra a Csallóközben és a Mátyusföldön egyaránt. Hatszázból egy Az eredeti hatszázból egyhektár­nyi ártéri erdő maradt, a többi víz alá került Somoijánál és Gútomál a bősi vízerőmű és a felvízcsatoma építése miatt. Tuba Lajos mégis bizakodó, szerinte Somotja ugyan elvesztette természeti értékei nagy részét, de a természet fokozatosan visszahódítja azokat a területeket, amelyeket le­romboltak a beruházással. Somorjai szigetek A természet tevékenységének nyo­mai már most is észrevehetők. „A Körtvélyesi-víztározónak nincs funkciója, viszont feltöltődik. Húsz éven belül már nem lesz, és a víz­­gazdászok is csak a hajóutat tudják karbantartani. Megjelent már egy ha­tástanulmány, amely szerint Somorja előtt szigeteket alakítanának ki a Du­nában. A folyó egyébként is lerakja a hordalékát, ami egy természetes fo­lyamat. így újra kialakul egy ágrend­szer, ami ugyan nem olyan lesz, mint az eredeti, de mégis eltűnik az óriási, tagolatlan vízfelület. A szigetek funkciójáról kell majd egyeztetni, fel kell készülni arra, hogy hogyan lehet hasznosítani az így keletkezett felü­leteket” - magyarázza Tuba Lajos, aki szerint az elképzelés nem utópia, hanem a következő két évtizedben valósággá válhat. Erdei ós vízi kincsek A ma is népszerű Pomlé parkerdő a somorjaiak másik nagy kincse, va­lamikori és mai kulturális rendezvé­nyek színhelye. A keményfás liget­erdő egy régi Duna-ág maradványa. „A Pomlénak történelmi értéke is van. A régióból származó egyik első hír leírása alapján Somolja kulturá­lis eseményeinek színtere volt a Pomlé” - beszél a 18. századi leírás­ról az igazgató. A következő érde­kesség a felvízcsatomával párhuza­mosan futó szivárgócsatoma, ami evezésre is kiválóan alkalmas. Ha Somorja kincseiről van szó, akkor a vágsellyei levéltárban őrzött törté­nelmi dokumentumokra is érdemes kitérni. A város pecsétjében meg­csillanó aranyszemcsék rejtik a Csallóköz aranyát, amelyet a Duna hozott a vidékre, az aranymosók ki­nyerték és a beszolgáltatott, nemes­fémet is tartalmazó port pecsétek porzójaként használták fel, amely meggyorsította a viasz száradását. Vizes generáció Az ágrendszer eltüntetése mara­dandó természeti károkat okozott, de hatással volt-e a beavatkozás a kö­zösség vízszeretetére, elhidegültek-e a somoijaiak a Dunától? Tuba Lajos szerint ez csak részben igaz. Ugyan észrevehető, hogy Somoiján kisebb érdeklődés övezi a vízparti tevé­kenységeket, a töltés mellett sétálva hiába keresnénk büfét, vagy közös­ségi tereket. Viszont a városon átha­ladó, Csölösztőt és Pomlét összekötő kerékpárút megépítésével, a vízhez vezető egykori főút újranyitásával együtt a lakosság érdeklődése is újra a víz irányába fordulhat. Együttműködés, fejlesztés A régiófejlesztésben és a határon átnyúló együttműködésben a beru­házásokon kívül a kapcsolatok kiala­kítására és fejlesztésére is fókuszál­nak. Ebből ugyanis, ahogy Tuba La­jos mondja, sok jó születik. Öt iga­zolják a közös rendezvények, feszti­válok, amelyek összehozzák a határ által elválasztott, de a folyó által összekötött embereket. A sikeres fel­újítások és beruházások is a régiós együttműködés erejét mutatják, le­gyen szó akár a somoijai Korona re­konstrukciójáról, akár a Duna menti vizes projektek finanszírozásáról. A mi oldalunkon a vállalkozásfejlesz­tés az, ahol még bőven vannak kiak­názatlan lehetőségek, pedig Magyar­­országról lenne igény a közös prog­ramok szervezésére. Az együtt­működést említve megkerülhetetlen a Somolja melletti X-Bionic sport­­komplexum. „Ez nem egyszerű fel­adat, ugyanis óriási komplexumról van szó. Az lenne a cél, hogy megis­­meijék a város szolgálatatásait” - vé­li Tuba, így talán együtt is lüktethet­ne a két központ, nem csak egymás mellett. Mindenki számára példaképek a somorjai tűzoltók KISS BARTALOS ÉVA Rövid idő alatt 50-60 beje­lentést kaptak a somorjai tűzoltók, amikor soha nem látott mennyiségű eső zúdult a felső-csallóközi városra. Összefogással sikerült elhárí­tani ás megelőzni a károkat úgy, ahogy már közel 150 éve teszik. SOMORJA Szlovákia legrégebbi önkéntes testületéinek egyike a somoijai, ame­lyet 1873-ban alapítottak. A külde­tésük azóta sem változott, a környe­zet, a géppark azonban jelentősen, ami nagy előnyt jelent az új idők új ki­hívásaiban. A somorjai nemcsak a legrégebbi, hanem a legjobban szer­vezett testületek közé is tartozik. „Ennek az lehet a titka, hogy előde­ink jó alapokra helyezték a tűzoltóságot. A mi feladatunk, hogy az ő eszméik szerint folytassuk a munkát. Az aktív tagság nélkül nem tudnánk ilyen szinten működni” - mondta a közel száztagú testület pa­rancsnoka, Ürge Lajos. Sokrétű tevékenység Négy csoport van a testületben, a növendékek és az aktív bevetési egy­ség mellett füvószenekaruk és ha­­gyományőrzőző csoportjuk is van. Jelenleg kevesen vannak az ifjúsági csoportban, a pandémia az utódne­velésnek is ártott. Pedig fontos a fel­készítés, aminek köszönhetően a be­vetési egységet a helyben nevelke­dett fiatalokkal tölthetik fel. A gye­rekek már 6 éves kortól megismer­kednek a tűzoltás alapjaival, elsajá­títják az előírásokat és azt, hogy ho­gyan kell dolgozni a tömlővel., JNyit­­rán egy országos bajnokságon bemu­tatót tartottunk a gyerekekkel és egy szakembernek is feltűnt, hogy a hét­éves gyerek mennyire tudja, hogy a tömlő melyik oldalán közlekedik, Ürge Lajos hogyan viszi, merre tekeri, ezért ben­nünket emelt ki példaként” - meséli büszkén Ürge Lajos. A bevetési egy­ségben 18 és 60 év közötti önkénte­sek dolgoznak, jelenleg mintegy har­mincán segítik a hivatásos egység munkáját. A fúvószenekart 1975-ben alapították, most ez is utánpótlás­hiánnyal küzd, de orvosolják a prob­lémát. A testület téríti a fiatal fúvósok zeneiskolai költségeit, ezzel is igye­keznek motiválni a zenészeket. Egy határon átnyúló projekt gyümölcse­ként hagyományőrző szekció léte­sült. Ők a tűzoltószertárba gyűjtött régi eszközökkel foglalkoznak. So­­motján ugyan nem maradt az eredeti eszközökből, mert azokkal a kör­nyékbeli testületeket látták el, de az elmúlt években több archív darabot, létrát, lajtos kocsikat és fecskendőket is beszereztek. Ezeket nemsokára már nemcsak a bemutatókon, hanem egy állandó kiállítás részeként is megte­kintheti a közönség a folyamatosan bővülő, szépülő tűzoltószertárban. Profi géppark Gyerekmesébe illő kép fogad a fel­újított tűzoltószertár udvarán, ahol egymás mellett sorakoznak a tűzoltóautók. A technika ugyan drá­ga, de a testületben mindent megtesz­nek a felszerelés fejlesztéséért. Ha kell, darabokra szednek egy kiszupe­­rált autót, hogy új életet leheljenek bele, és baj esetén a lehető leggyor­sabban tudjanak segíteni. A megfe­lelő felkészültséget a város is támo­gatja. Az államtól eddig három autót kaptak, ezek közül kettőt teljesen új­jáépítettek és felszereltek. A legmo­dernebb autóból nem hiányzik a hő­kamera, a defibrillátor, a feszítővágó, a szivattyú, a túlnyomásos ventilátor, valamint egyéb speciális eszközök. A felvízcsatoma miatt két csónakjuk is van, a modem, 12személyesjárművet EU-s pályázatból vásárolták. 10 perc alatt bevetésen A somoijai önkéntes tűzoltók a he­lyi hivatásos egységet segítik. „A” kategóriás testületként riasztáskor 10 perc alatt legalább négyfős csapattal kell kivonulniuk a helyszínre. Vi­szont általában ennek legalább dup­lája a csapat létszáma. „Ha a bevetési tűzoltóink riasztást kapnak egy rend­szeren keresztül, arról is tájékoztatják őket, hogy milyen esethez kell kivonulni” - részletezte Ürge Lajos. Hajóbalesetek, lakástüzek A Duna közelsége miatt sok hajó­balesetnél is segítettek a somoijai ön­kéntes tűzoltók, de mint a testület pa­rancsnoka elmondta, leggyakrabban műszaki mentéshez hívják őket, ezt követik a tűzesetek, de raktártüzek, istállótüzek is gyakran előfordultak. Ezenkívül például erdőtűz oltásában is segédkeztek a somoijai tűzoltók. „Az önkénteseket akkor riasztják, amikor nagyobb baj van, tűzesetek, viharkár, esőkár, és akkor, amikor a hivatásos egységnek segítségre van szüksége” - avat be a működésbe Ür­ge Lajos. A pandémia alatt kevesebb volt a bevetés, mivel kevesebbet mo­zogtak az emberek. A múltba vissza­tekintve azonban azt vették észre, hogy a mobiltelefonok elteijedésé­­vel, valamint a lakosság összetételé­nek megváltozásával nőtt a riasztá­sok száma. „Sokan tanácstalansá­gukban a tűzoltóktól kémek se­gítséget” - tér ki a parancsnok a ne­gatív trendre. Amikor valaki azért ri­asztja a tűzoltókat, mert kizárta ma­gát a lakásából, vagy a kis kedvence nem tud lejönni a fáról, azzal visszaél a tűzoltók hivatásával, és veszélyez­tetheti egy másik, súlyosabb bevetés sikerét. Folyamatos munka A törvény által megszervezett tűzoltóegység fenntartását a város fi­nanszírozza, ebbe tartozik a műszaki felszerelés, az épület karbantartása, az oktatások lebonyolítása. Látszik, hogy Somoiján nem veszik félvállról ezt a kötelezettséget, amiért a testület parancsnoka is hálás a városnak. Ezen kívül megbízásokból, társadalmi rendezvényekből és polgári társulás­ként az adó 2 százalékának felaján­lásából tudják ellátni a sokrétű tevé­kenységet. ,3izom benne, hogy sta­bilabbá tudtuk tenni az elődeink által lerakott alapokat, műszaki és állo­mányi szempontból egyaránt” - zár­ta Ürge Lajos. Az épülő bringaúttal is a vízre irányítják az emberek figyelmét (Kép Somogyi Tibor) Különös gondot fordítanak a szertárra és felszereltségére (Somogyi Tibor felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents