Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-16 / 188. szám

www.ujszo.com I2021. augusztus 16. RÉGIÓ 3 Ipoly-híd: még idén beemelik a hídfőkre az acél főtartókat A Colas Közlekedésépítő jelenleg Helembán, a szlovák oldali hídfő kivitele­zésén dolgozik (A szerző felvétele) BUCHLOVICS PÉTER A Helemba ós Ipolydamásd közt épülő új Ipoly-hídon a magyar oldali hídfő vasszerelése jelenleg is zajlik, betonozásával az ütemezés szerint augusztus végére készülnek el - tudatta a NIF Zrt. Július másodikán, Ipolydamás­­don rakta le a Magyarország és Szlovákia közt épülő új Ipoly-híd alapkövét Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és Andrej Dolezal szlovák közleke­dési miniszter. Azóta a hídon fo­lyamatosan dolgoznak, a cölöpö­­zési munkálatok a magyar és a szlo­vák oldalon is elkészültek. A ma­gyar oldali hídfő vasszerelése jelen­leg is zajlik, betonozása az ütemezés szerint augusztus végéig megtörté­nik - közölte lapunk megkeresésére az uniós beruházás magyarországi vezető partnere, a Nemzeti Infra­struktúrafejlesztő (NIF) Zrt. Kérdé­sünkre, hogy a koronavírus-járvány miatt van-e csúszás, a NIF úgy vá­laszolt, a határidők egyelőre nin­csenek veszélyben, de a heves eső­zések következtében az Ipolyon le­vonuló árhullámok, valamint a magyar-szlovák határ átlépésének esetleges jövőbeli szigorítása ne­hezíthetik a munkafolyamatok elő­rehaladását. 2023-ban megnyitnák A Colas Közlekedésépítő jelenleg Helembán, a szlovák oldali hídfő ki­vitelezésén dolgozik, magyar oldalon pedig az Ipoly-hídhoz csatlakozó 12 125 jelű út új nyomvonalán a töltés­­alapozás készült el, valamint egyes kapcsolódó közműkiváltási munká­kat is befejeztek - tájékoztatott a je­lenlegi helyzetről a NIF kommuni­kációs titkársága. Kérdésünkre, igaz­­e, hogy a hídtest még idén decembe­rig elkészül, a NIF úgy reagált, az acélszerkezetű főtartókat a tervek szerint még az idei év folyamán be­emelik a hídfőkre. A jelenlegi szer­ződés szerint az Ipoly-híd és a rácsat­lakozó utak 2022 év végére mű­szakilag elkészülnek, ez után indul­hat meg mindkét országban a forga­lomba helyezési és használatbavételi eljárás. A hidat legkorábban 2023 ta­vaszán nyithatják meg a forgalom előtt ^.közölte az Új Szóval a NIF Zrt. Közös uniós projekt A Helemba és Ipolydamásd közti híd uniós támogatással, az Interreg­­programon készül, Nyitra megye és a budapesti NIF Zrt. együttmű­ködésében épül meg. A híd 58 méter hosszú lesz 54 méteres nyílással. 12 méter széles lesz a híd és kerékpárút is vezet majd át rajta. Magyarorszá­gi oldalon a hídhoz 540 méter hosszú bekötőút épül. A magyar külügymi­niszter tájékoztatása szerint a kivi­telezési költség 1,5 milliárd forint. A hídon 3,5 tonnát meg nem haladó járművek közlekedhetnek majd. RÖVIDEN Drogot foglaltak le a rendőrök Pozsony. Nagyszabású drog­razziát tartott a rendőrség, négy személyt vettek őrizetbe a Sodo­rna fedőnevű akcióban, melyben mintegy száz rendőr vett részt. A rendőrség négy személyt vett őrizetbe, a 31 éves pozsonyi Ka­rol M.-et, a 27 éves, szintén po­zsonyi Michaela D.-t, a 30 éves, dunaszerdahelyi járásbeli Dávid U.-t és a 27 éves, szenei járásbeli Alexander H.-t. Szencen, Gúto­­ron (Hamuliakovo), Csenkén (Cenkovce) és Csöllén (Rovinka) tartottak házkutatást, nem egész egy kilogramm metamfetamint foglaltak le, 32 ezer euró érték­ben. Ez körülbelül 9260 adag előállítására elegendő. Ha bűnösnek találják őket, tíztől húsz évig terjedő szabadság­­vesztésre ítélhetik őket. (ú) Személyautó és vonat ütközött Rajecfürdő. Két személy vesz­tette életét abban a balesetben, mely során egy autó és vonat üt­között össze. A balesetet az autó utasai nem élték túl, ötven sze­mélyt a tűzoltók evakuáltak a szerelvényekből. A mozdonyve­zető nem fogyasztott alkoholt, (ú) Párics, az anyagáért elbontott téglavár SZÁSZI ZOLTÁN Törökellenes védelmi vonal része, hadmérnöki tervezésű és jól védhető erősség, ágyúállásos, vizesárkos erődítmény, ahol akár több ezer katona is elfért. Ma már mindössze egyetlen bástyacsonk és a terepen a régészeti ásatás által rögzített falnyomok, árkok maradtak Párics várából. A keleti végeken, Tőketerebes város rendezett parkjában járunk. Tőketerebes első írásos emléke 1254-ben keletkezett, az eddigi ku­tatások alapján elmondható, Tőke­­terebesbe legkevesebb három tele­pülés - Párics, Valón Dobra - ol­vadtak bele az idők folyamán. Hely és annak múltja Tatárjárás utáni említése, a város feltételezhetően román kori alapok­ra épített, később gótikus stílusúvá átépített temploma is arról tanúsko­dik, fontos, kiemelt központ, értékes birtok volt Terebes. A források sze­rint a 13. században bizonyos And­­ronikus nevű nemes úré volt a tele­pülés. Páricsról egy 1329-ben kelet­kezett okirat számol be, Tamás nevű papját említve, 1979-ben egy építke­zés során a régészek fel is tárták Ta­más templomát és annak temetőjét, Párics délnyugati részén, a várrom­hoz közeli részen. A település urai a Párics család, majd a Drugeth, ké­sőbb pedig az igen magas posztokat is betöltő Perényi család. Ez utóbbi csa­lád vagyoni helyzetéből kifolyólag pálos kolostort is alapított Tőketer­­besen, mégpedig 1502-ben behívta a szerzeteseket, 1504-ben alapítóle­véllel erősítette meg őket birtokaik­ban, az akkor már álló Boldogságos Szűz Máriának szentelt templomot a rendnek.átengedve, attól délre egy új templomot építtetett Szent László védelmébe ajánlva. A helység fejlő­dése tehát a tatárjárás után viszonylag töretlenül haladt. Csak az oszmán hó­dítás állította meg és vettette azt vissza. A vár története A mai Szlovákia területén ritkán található téglából épített vár vagy erődítmény. Párics vára emiatt is kü­lönleges! 1972 és 1975 közt Michal Slivka, a keleti régióban számos fel­tárást elvégző régész szakember részleges feltárást végzett Párics vá­rának helyén, az előkerült falmarad­ványok, leletek alapján arra a követ­keztetésre jutott, hogy Párics várának őse már a 14. században állhatott. Az ásatáskor egy szabálytalan alakú sokszög formájú belső vár alapjai ke­rültek elő. Párics váráról nem marad­tak fenn hitelt érdemlő ábrázolások, Legközelebb Királynémé romai kalotikus lempfomál mulatjuk be. Tájoló Egyetlen csonk maradt mára a várból rajzok vagy metszetek, mint sok más környéken álló várnál. Viszont fenn­maradt több, egészen pontosnak lát­szó leírás a helyről. Az 1619-ben ke­letkezett leírás az óvárban a kulcsár házáról, nyári palotáról, pitvaros is­tállót, pincét, lőporraktárt és felvonó­­hidat is említ, a várudvaron a leírás szerint istállók és szénásszínek is áll­tak. Érdekesség, hogy a bástyák el­nevezése is megmaradt a leírások szerint így a Fehér-, a Fekete-, a Föld- és a Páricsi-bástya a külső vár erő­dítményrendszeréhez tartozott. Egy évvel később ismét volt leltározás, az 1620-as leírás a külső kapun túl lévő élelemraktárakat, valamint a vár­árokban található szárazmalmot is számba veszi. Az 1621-es leírás a sá­fár házát, a várkapitány pitvaros és padlásos termét, a kapitány feleségé­nek kamráját, az iskola épületét, a ká-Tőketerebesrea Kassa- Szlovákújhely közti 79-es úton lehet eljutni, a várrom a városi parkban a 46.622/21.726 GPS-koordinátáknál található. polnát, a gémeskutat, és név szerint a Fehér- és a Föld-bástyát említi. 1649- ben felső körbástya, alsó körbástya és Sarampo-bástya nevek vannak. 1684- ben, egy leírásban a belső vár terüle­tén álló kápolnáról és a Vörös kapu melletti börtönről, sötétzárkáról van említés. Bél Mátyás 1732-ben még a várnak magas, szilárd falát és két ma­gas védőtomyát említi, és a várkapu (Somogyi Tibor felvétele) felett, egy kőbe vésett feliratban az 1541 -es évszámot említi, ez volt az az év, amikor Perényi Péter kijavíttatta, kibővíttette a várat. A várat 1684-ben Thököly Imre hadai foglalták el, majd 1686-ban felrobbantották az erőssé­get. Csáky Imre 1786-os kastélyépít­kezéséhez innen bányászták az épí­tőanyagot — természetesen még sok más helyi korabeli épülethez is — de nem ez pusztította el véglegesen Pá­rics várát, hanem a 20. századi barbár hozzáállás. Az erődítmény, ha romo­sán is, de túlélte a sok évszázadot, az oszmán és a kuruc támadást, de azt már nem, hogy a csehszlovák nép­hadsereg és az ideiglenesen itt tar­tózkodó szovjet tüzérség lőtémek használja a romokat. Egyetlen bástya torzója maradt meg a mának és a jö­vőnek! Még így is érdekes, különle­ges emlék Párics vára!

Next

/
Thumbnails
Contents