Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-10 / 183. szám

www.ujszo.com | 2021. augusztus 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Utolsó figyelmeztetés A vírus nem ment szabadságra - nálunk sem utóbbi hetekben, hónapokban szinte csak arról szövegeltem e hasábokon, hogy oltakozzunk, vi­seljünk maszkot, ne akarjunk oko­sabbak lenni a szakembereknél, ne utazgassunk feleslegesen, legyünk óvatosak. Nem sejtem, volt-e po­zitív hozadéka az igyekezetnek, csak annyit tudtam meg ostoba kommentelőktől, hogy én ezért hatalmas pénzeket kapok a háttér­­hatalmaktól vagy ördög tudja, ki­től. Persze, világos, hogy aki egyetért egy véleményeikkel, az ritkán kommentel, de akkor is ri­asztó ez a szellemi szint, amely rá­adásul nem függ össze az iskolá­zottsággal. Utoljára próbálom illusztrálni a helyzetet, méghozzá egy konkrét példán a kultúra világából. És amerikai lesz a példa, ahol a lakos­ság hetven százaléka be van oltva, azaz jobban állnak, mint mi. A fellépésektől megfosztott ze­nészekkel is sokat foglalkoztam az elmúlt másfél évben, hazai és nemzetközi viszonylatban egy­aránt, ezért örömmel figyeltem, hogyan indult be júliusban a buli­szezon az USA-ban. A független­ség napján körkapcsolásos össz­­nemzeti rock and roll-restartot néztem a CNN-en, boldog, maszk nélküli tömegekkel, elégedett sztárokkal. Az elmúlt pár napban azonban egymás után szakították meg a turnékat a delta variáns miatt - vagy azért, mert tartanak tőle, vagy azért, mert már megkapták. A veterán REO Speedwagon ze­nekar az elsők között hirdetett hat hónapos turnét, rendkívül sűrű menetrenddel, hiszen sok tavalyi koncert csúszott egy évet, és ehhez jöttek pluszban az idei dátumok. Alig egy hónap után azonban le kellett állniuk, mert - az első hírek szerint - a stábból többen megfer­tőződtek. Aztán kiderült, hogy a frontember, Kevin Cronin is covi­­dos lett. Ezt a második lefújt kon­cert napján ő maga jelentette be egy példaértékű közleményben - érde­mes megnézni a zenekar honlapján. Állítólag nincsenek komolyabb tünetei, csak „kellemetlenül” érzi magát, és a karanténban kommen­­teket olvasgat, amelyektől eléggé kibukott. Egy csomó rajongó szidja a zenekart, mert megint elmarad a koncert, amelyre még tavaly feb­ruárban vettek jegyet. Sokan túlzott óvatossággal vádolják a bandát, mások kételkednek benne, hogy Covidról van szó, és visszakövete­lik a pénzüket, amelyen majd vesznek egy másik koncertjegyet, hiszen „szerencsére van választék bőven”. Kevin Cronin ajárvány kitörése óta a maszkviselés hangos propa­­gátora, az oltás fontosságáról is sokszor beszélt, kihasználva népszerűségét. Március elején kapta meg a második dózist, azaz mára simán véget érhetett a védett­sége. Októberben lesz hetvenéves, úgyhogy a veszélyeztetett korosz­tályba tartozik. Nyilván a turné minden résztvevője betartotta az összes biztonsági előírást, már csak azért is, mert kell a pénz, hiszen mindannyian ebből élnek. Mégsem tudták elkerülni a legrosszabbat. És nem tudni, mikor folytathatják, mert a poszt-Covid-szindrómák kiszámíthatatlanok. Szóval legyen ez intő példa. A vírus nem ment szabadságra - ná­lunk sem. Inkább olyan a helyzet, mint egy autóúton, ahol építettek ugyan egy átjárót szemaforral (ez az oltás), de sokan nem ott, hanem a száguldó kamionok között próbál­nak átjutni a túloldalra. Szlovák-magyar (v)iszony Most, amikor már lecsengett az pedofil/LMBTQ-törvény körüli vita, kellett valami más. Kialakultak az arcvonalak. Egy­mással szemben felálltak, utána hátat fordítottak egymásnak. Megalkották a saját bugyrukat, folyik a hírgyártás és -terjesztés ezerrel. Csak ez a kö­zösség maradt középen. Amiben ez a két tábor megegyezik, az annyi, hogy ezek az emberek nem kapják meg azokat a jogokat, melyek a hetero­szexuálisoknak kijárnak. A konzer­vatívok, nemzeti radikálisok, illibe­­rálisok hivatkoznak a bibliára, kon­zervatív értékekre, szokásokra és köpködve aberráltozza le őket. A li­berálisok, progresszívek, szociálde­mokraták meg hivatkoznak az isz­tambuli nyilatkozatra, a női jogokra, de 2 kormánypárt is vall liberális ér­tékeket, ám egyiknek sem fontosak ezeknek az embereknek a legalapve­tőbb emberi érzései. Még a Pride-ot sem engedélyezték nekik. Milyen jó, hogy van a Covid. Kövér házelnök úr és Korcok kül­ügyminiszter úr újra felizzította a régi beidegződéseket. Úgy, hogy a politi­kai elit jól járjon. Mindenki jól járt. Kivéve azokat, akiket kitelepítettek, illetve azok utódai. De mióta érdekli a politikát a kisember? Korcok hun­ujblog garofób, hiába tagadja. Az lett, hogy a pártja népszerűsége ne csökkenjen. Ez Kövérnek is jól jött, mert jövőre választás lesz. Jól jött ez a felvidéki magyar politikusoknak is, mert már majdnem a valódi problémákkal kel­lett foglalkozniuk, azokra meg nin­csenek válaszaik. Jól jött a szlovák és a magyar nemzetieknek, mert tudnak kire ujjal mutogatni. Ha ez ennyire fontos a Fidesznek, kifizethetné a Magyarországra kitelepítettek kárté­rítését. Ha tényleg olyan fontosak va­gyunk mi, magyarok ennek az or­szágnak, kifizethetné a kárpótlást a Csehországban kényszermunkára hurcoltaknak, azok utódainak, sem­missé tehetnék a németekre és ránk nézve kifogásolható passzusokat. Lehet, hogy Kövér Lászlónak elég egy bocsánatkérés, ahogy Forró Krisztiánnak (bár ő mást nem mond­hat), de én követelem, hogy a sértet­tek vagy felmenőik kapják meg azt, ami nekik jár. Mondom ezt úgy, hogy nekem egyik felmenőm sem volt sem kitelepítve, sem kényszermunkára ítélve. Amit a németekkel és velünk csináltak, az háborús bűn. Aminek még ma is megvannak a következ­ményei, ha ez az EU-nak nem az, ak­kor nem tudom elfogadni az emberi jogokért való aggódását, sem kiál­lását. Jéney Gábor A rothadás mélysége HEGEDŰS NORBERT M i történik akkor, ha egy korábbi magas rangú tisztviselő egészen nyíltan beszél a Fico-éra belső viszonyairól? Nos, az államapparátus rothadásának sosem látott mély­ségeibe kapunk betekintést. Csak bírjuk gyomorral. Fudovít Makó, a pénzügyőrség bűnügyi osztályának volt vezetője majd egy órán át kötetlenül beszélt a viselt ügyeiről Monika Tódovának, a Denník N újságírójának. Például arról, hogy Norbert Bodortól havi 10 000 eurót kapott meg kézbe a pénzügyőri fizetése mellé, mivel csak így volt hajlandó elfogadni az állást. O ezt nem is tartotta korrupciónak. Mikor Tódová felveti, hogy ez problémás lehet, hiszen ezért a pénzért cserébe Bödör nyilván hűséget várt el, Makó szinte nem is érti, hogy mi ezzel a baj. „A rendszer hosszú éveken át működött, és ha el kellene magyaráz­nom, akkor azzal fizette meg a hűségedet, hogy még ha eltértél is egy kicsit az iránytól, a rendszer elnézte” - magyarázta a volt pénzügyőr, aki jelenleg azért lehet szabadlábon, mert együttműködött a hatóságokkal, majd sietett hozzátenni, hogy az általa zsebre tett összeg csak egy ho­mokszem volt a többihez képest. Szemrebbenés nélkül mesél arról, hogy Szlovákiában 7-8 éven keresztül egy olyan apparátus működött, mely­ben egy szűk kör a saját kénye-kedve szerint helyezett pozíciókba nekik lekötelezett embereket, akiknek köszönhetően olyan hatalmas nyere­ségre tettek szert az üzleti életben, amire piaci körülmények között nem lett volna lehetőségük. Makó egyik leggyakrabban használt szava az in­terjúban a „standard”. Standard helyzet, standard eljárás, standard ügy­menet. Jött egy üzenet az egyik főnöktől, hogy valaki majd felkeresi, akinek „segíteni” kellene. Makó pedig ment, és segített. Standard eljá­rás. Talán ez a legfelkavaróbb az egész beszélgetésben, hogy Makó mi­lyen nyugodtan, szinte magától értetődően magyarázza a rendszert és annak működését. Ez volt a normális, ez volt a napi ügymenet, ez volt a „standard”. És ha nincs Ján Kuciak meggyilkolása, talán még most is az lenne. Az is érdekes, amit Makó Marián Kocnerről, a hírhedt vállalkozóról, maffiózók és politikusok barátjáról, a szlovák bulvármédia egykori kedvencéről mond: „Egy senki. Mint én.” Márpedig tegyük a szívünkre a kezünket: sokan meg voltunk győződve arról, hogy Kocner egy igazi nagy hal, akinek a lekapcsolásával tényleg elindult valami. De ha a rendszer belső embere azt mondja róla, hogy egy senki, akkor kik lehet­nek az igazi nagy halak? Makónak arra a kérdésre is kész válasza van, miért csinálta az egészet, pénzügyőrként miért vált bűnözővé: „Mert egyszerű volt, egyszerűbb, mint elutasítani az ajánlatokat.” És mert tudta, hogy a rendszer megvédi a saját embereit. Egyszerű. Logikus. Standard. Fontos-megjegyezni, hogy Makó egy igen intelligens bűnöző, aki fel­tehetően csak azért döntött a hatóságokkal való együttműködés mellett, mert kiszámolta, hogy így jár a legjobban. Épp ezért nem szabad kész­pénznek venni mindent, amit mond, de az előadásmódja, és az, hogy milyen mélységben tárja fel a rendszer működését még egy interjú kor­látozott keretei közt is, mindenképpen figyelemre méltóvá teszik a mondanivalóját. Mert még ha nem derül is ki minden szaváról, hogy igazat mondott, a baj akkor is óriási. FIGYELŐ Rasszizmussal vádolják a sziklát Rasszizmusra hivatkozva távo­­líttattak el egy sziklát a Wiscon­­sini Egyetem madisoni campu­­sáról, miután az egyetem fekete diákmozgalma és más diákszer­vezetek tiltakoztak az ellen, hogy a sziklát mintegy 100 évvel ez­előtti odaszállításakor „néger­fejnek” nevezték - jelentette a FoxNews amerikai hírcsatorna helyi idő szerint vasárnap. Akkor ez bevett gyakorlat volt a szokásosnál sötétebb szikláknál - idézte fel a Fox News, kiemelve, hogy a Wisconsin State Journal 1920-as években megjelent egyik tudósítása nevezte így a sziklát, ami miatt most a tiltakozások kezdődtek. Magának a sziklának egyébként az égvilágon semmi köze nem volt a rasszizmushoz vagy bár­melyik etnikumhoz. Az egyetem 1925-ben ásatta ki és szállíttatta a campusra, ahol az egyetem egy­kori elnökének, Thomas Crowder Chamberlin geológusnak állítot­tak vele emléket. A 70 tonnás sziklát egy domb tetején helyez­ték el, nagyjából a felső fél méte­re volt látható a fold felszíne fe­lett. A szikla ritkaság, mert két­milliárd éves, és valószínűleg egy gleccserrel érkezett Kanadából Wisconsinba. Egyetemi kutatók nem találták nyomát annak, hogy máskor is „négerfejnek” nevezte volna bárki a kőtömböt, ám arra találtak bizonyítékot, hogy a rasszista nézetei miatt hírhedtté vált Ku-Klux-Klan aktív volt a cam­­puson a szikla elhelyezésének idején. Juliana Bennett, aki a diákságot képviseli a madisoni városi ta­nácsnál, rasszista emlékműnek nevezte a sziklát, amelynek el­szállítása szerinte „kis lépés” ab­ba az irányba, hogy az iskola „nyitottabbá és elfogadóbbá” váljék. Az egyetem tájékoztatása szerint Chamberlinnek emléktáblát fog­nak avatni a campuson, a sziklát pedig az egyetem területének más részén helyezik el. A Fox News felidézte, hogy egyes diákszer­vezetek Abraham Lincoln egy­kori amerikai elnök szobrának eltávolítását is követelték, de azt az egyetem elutasította. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents