Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-10 / 183. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. augusztus 10. | www.ujszo.com RÖVIDEN Meggyilkoltak egy francia papot Párizs. Meggyilkoltak egy katolikus papot Franciaországban, Vendée megyében hétfőn - jelentette be Gérald Darmanin francia belügyminiszter. Értesülések szerint az elkövető egy ruandai migráns. A 60 éves atya hónapok óta szállást adott gyilkosának. A gyilkos feladta magát a csendőrségen. A férfi igazságügyi megfigyelés alatt állt a tavalyjúliusi nantes-i katedrálistűzzel kapcsolatban, a hatóságok ugyanis azt gyanítják, ő gyújtotta fel a gótikus katedrálist. (MTI) Elhunyt a híres orosz jogvédő Moszkva. 91 évesen meghalt Szergej Kovaljov orosz demokráciapárti aktivista, aki éveken át raboskodott a Gulagon ellenzéki tevékenysége miatt, majd a putyini rezsimnek is éles bírálójává vált. 1968-ban kirúgták addigi munkahelyéről, a moszkvai egyetemi laboratóriumból, amiért csatlakozott az első szovjet jogvédő csoporthoz. 1974-ben elítélték „szovjetellenes propaganda” miatt, hét évre a Gulagra vitték munkatáborba, majd további 3 évet töltött őrizetben Szibériában. Egy évvel Putyin elnökké választása után figyelmeztetett, hogy irányított demokrácia épül Oroszországban, a hatalom pedig külső és belső ellenségképek gyártására épít. (444) Dzsihódisták öltek Maliban Bamako. Több mint 40 civillel végeztek dzsihádisták vasárnap Mali északi részén. A motorral érkező szélsőségesek a nigeri határon található Karou, Ouatagouna és Daoutegeft falura csaptak le, ahol válogatás nélküli gyilkolásba kezdtek-tájékoztatott egy biztonsági tisztségviselő. Mali a Száhel-övezetben található, ahol számos iszlamista milícia tevékenykedik. Egyes csoportok az Iszlám Államnak, mások az al-Kaida nemzetközi terrorszervezetnek esküdtek hűséget. Az ország biztonsági és belpolitikai helyzete 2012 óta ingatag. Maliban francia katonák és ENSZ-békefenntartók is jelen vannak. (MTI) Stratégiai várost foglaltak vissza Maputo. A mozambiki hadsereg visszafoglalta a stratégiai fontosságú Mocimboa da Praia városát az iszlamista milíciáktól - jelentette be az afrikai ország védelmi tárcája. Mocimboa de Praia a rossz biztonsági helyzetű Cabo Delgado tartományban található. A tartományt 2017 óta az Iszlám Állam terrorszervezethez köthető iszlamisták tartják rettegésben. A szélsőségesek az elmúlt egy évben fokozták tevékenységüket a térségben. A halálos áldozatok ezrei és az otthonából elűzött csaknem 800 ezer menekült mellett a terroristák ténykedése komoly gazdasági károkat is okozott. (MTI) Tarolnak az afganisztáni tálibok Már az afgán fővárost, Kabult is lövik az Iszlamisták (TASR/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Újabb tartomány székhelyét vették be az afganisztáni tálibok. A 340 ezres Kunduz városban a tálibok már elfoglalták az összes fontosabb épületet. Egy napon belül már a harmadik, három napon belül pedig, már a negyedik afganisztáni tartomány székhelyét vonta uralma alá a tálib mozgalom - közölték a helyi hatóságok. Az iszlamista lázadók előbb az északi Szári-Pul tartományt szerezték meg az afgán kormányerőkkel folytatott harcok során. Ä tálibok elfoglalták az összes kormányzati épületet, köztük a kormányzó irodáját és a rendőr-főkapitányságot Szári-Pul városban. A tartományi kormányzati tisztségviselők egy helyi katonai egységnél kerestek menedéket, bár beszámolók szerint a tálibok a katonákat is támadják. A lázadók elfoglalták az északi Tahár tartomány fővárosát, a 263 ezres Talikant is, miután a kormányerők kivonultak onnan, elkerülendő a közlétesítmények lerombolását és a civil áldozatokat. A székhelyet két hónapja ostromolták a tálibok. A tádzsik határhoz közeli, stratégiai fontosságú Kunduz tartományban is kezdik megvetni a lábukat. Kunduz városban a tálibok már elfoglalták az összes fontosabb épületet. A helyi börtönből kiszabadítottak ötszáz rabot, köztük tálib harcosokat. Ha a 340 ezer lakosú Kunduzt teljesen elfoglalják a lázadók, akkor az kiemelkedő mozzanat lesz számukra. Az iszlamista csoport zászlaját felvonták a városközpontban, és a repülőteret is elfoglalták. Kaotikus jelenetekről érkeztek beszámolók, köztük lángokban álló lakóépületekről és üzletekről. A tálibok gyors terjeszkedésbe kezdtek, először a gyérebben lakott vidékeken, majd fontos, nagyobb városokban. Jelenleg is folynak a harcok a nyugati Herátban, valamint délen is, például Kandahámál. Szombaton a lázadók az ország északnyugati részében fekvő Sibargan városát, Dzsauzdzsán tartomány székhelyét foglalták el, pénteken pedig a délnyugati Nimrúz tartomány székhelyét, Zarandzs városát rohanták le és vonták ellenőrzésük alá. A tálibok kerületek és határátkelők tucatjait vonták uralmuk alá az elmúlt hónapokban. Májusban átfogó offenzívát indítottak az ellenállást alig tanúsító kormányerők ellen, kihasználva azt, hogy az amerikaiak vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. Eközben a Dohában hónapok óta tartó afgánközi béketárgyalásokon a feleknek továbbra sem sikerül előrelépést elérniük. Vélhetően tálib fegyveresek meggyilkoltak egy afgán rádióigazgatót Kabulban és elraboltak egy újságírót az ország déli részén található Hilmend tartományban. Fegyveresek célzott támadás során vasárnap Kabulban lelőtték Tufán Omárit, a Paktia Gagradio igazgatóját, aki egyben a független médiát támogató egyik jogvédő csoport munkatársa is volt. Omari liberális volt és azért vették célba, mert függetlenként végezte munkáját. Hivatalos értesülések szerint szélsőséges csoportok a média legalább 30 munkatársát gyilkolták meg, sebesítették meg vagy ejtették túszul az idén Afganisztánban. Afgán hírszervezetek arra kérték Joe Biden amerikai elnököt és a washingtoni képviselőházat, biztosítsanak rendkívüli vízumot az afgán média munkatársainak és támogassák őket. (MTI, hvg) Egy éve lázadtak fel Lukasenka ellen Mindent tagad a fehérorosz elnök Bebörtönzött sportolóknak gyűjt pénzt Kriszcina Cimanovszkaja, a fehérorosz futó, akit akarata ellenére akartak hazaküldeni az idei olimpiáról. Minszk. Elárverezi 2019-ben szerzett Európa-bajnoki ezüstérmét Kriszcina Cimanovszkaja fehérorosz futó. Az összegyűlt pénzt a politikai véleményük miatt bebörtönzött sportolótársai támogatására ajánlotta fel: sokan máig raboskodnak azért, mert tavaly részt vettek az elcsalt választás után kirobbant tüntetéseken. Mostanáig 5200 dollár jött össze. Az éremnek különös jelentősége van Cimanovszkaja számára, hiszen Minszkben, hazai közönség előtt szerezte. Cimanovszkaját a fehérorosz olimpiai csapat vezetői váratlanul a tokiói repülőtérre vitték, és arra akarták kényszeríteni, hogy azonnal utazzon haza, azonban a fútónő Bécsen keresztül Varsóba menekült, a lengyel kormány ugyanis humanitárius vízumot biztosított számára. Éppen egy évvel az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök elleni tömegtüntetések kezdete után a Litvániába menekült Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető kizárta az újabb megmozdulásokat, arra hivatkozva, hogy azok túl nagy árat követelnének. Cihanouszkaja hangsúlyozta: a tiltakozók évekre rács mögé kerülhetnének. Az ellenzéki politikus szerint továbbra is mobilizálni kell a társadalmat, de anélkül, hogy az embereknek az utcára kellene vonulniuk. Az ellenzéki vezető rámutatott: nem ért véget a tiltakozás, az utcai tüntetések a mozgalomnak csak egy szeletét jelentik. A politikus erősségként könyvelte el, hogy a fehéroroszok a nehézségek ellenére sem adták fel, és a nemzetközi közösséget is sikerült mozgósítani. Fehéroroszországban hónapokon át rendszeresen tömegek vonultak utcára, miután a hivatalos eredmények szerint Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 80,1%-ával megnyerte a tavalyi elnökválasztást. Az ellenzék csalásnak minősítette az eredményt, és Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki jelöltet ismerte el győztesnek. A megmozdulásokat a biztonsági erők brutálisan leverték. Emberi jogi aktivisták szerint több mint hatszáz politikai fogoly ül fehérorosz börtönökben. A tiltakozók elleni fellépést a nyugati országok jelentős része elítélte, s közölte azt is, hogy nem ismerik el a választás eredményét. (MTI, 444) Minszk. Tagadta hétfőn, újraválasztásának évfordulóján Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, hogy országának köze lenne az Ukrajnában élő másként gondolkodó, Vitalij Sisav halálhoz, akik felakasztva találtak meg egy kijevi parkban, és akinek a halála miatt az általa vezetett szervezet a fehérorosz elnök rendszerét okolta. „Ki nekem és Fehéroroszországnak Sisav, aki állítólag elment felakasztani magát?” - tette fel a kérdést tegnapi éves sajtótájékoztatóján a fehérorosz vezető. Sisav - akinek eltűnését egy hete közölték - egy Kijevben bejegyzett szervezet, az Ukrajnai Fehérorosz Ház vezetője volt, amely aktívan segítette a fehérorosz hatóságok által üldözött ellenzékieket. (MTI) Tegnap ismét a nukleáris fegyverek leszerelésére szólított fel Nagaszakl polgármestere, a város ellen a II. világháború végén elkövetett atomtámadás 76. évfordulóján tartott megemlékezésen. Taue Tomihisza új nukleáris fegyverkezési verseny veszélyére figyelmeztetett. Leszögezte: Japánnak, mint az egyetlen, atomcsapás sújtotta országnak többet kell tennie azért, hogy a világ megszabaduljon az atomfegyverektől. Az 1945. augusztus 9-én 11 óra 02 perckor bekövetkezett robbanásra 1 perces csenddel emlékeztek a Japán délnyugati részén fekvő Nagaszakiban, ahol 70 ezren haltak meg az atomtámadás közvetlen következményeként, 75 ezer további ember pedig megsebesült, (tasr/ap) Torz magyar vélekedés a homoszexualitásról Budapest. A magyarok csaknem harmada lehetségesnek tartja, hogy valaki azért lesz homoszexuális, mert ilyen tartalommal találkozik - derül ki a Publicus július végi közvélemény-kutatásából. Ezek után nem meglepő, hogy a kérdezettek 42%-a szerint létező veszély, hogy az óvodákban és az iskolákban a többségitől eltérő szexuális irányultságot népszerűsítő propagandát folytatnak az LMBTQ-szervezetek. Orbán Viktor kormányfő gyermekvédelminek mondott, de valójában homofób népszavazási kezdeményezéséről az ellenzéki szavazók nagyobb arányban értesültek (90%), mint a kormánypártiak (75%). A Fidesz-hívők 55%-a szerint a népszavazás valóban a gyermekek védelméről szól, míg az ellenzék elsöprő többsége (87 százalék) szerint ez csupán politikai akció, a választási kampány része. A fideszesek 78, ellenzékiek 27%-a venne részt az erről szóló népszavazáson. A felmérésben a Karácsony Gergely budapesti főpolgármester által benyújtott népszavazási kezdeményezésről is megkérdezték a szavazókat. A válaszadók 58%-a ellenzi a Fudan-beruházást, még ennél is többen (77%) mondanak nemet az autópályák üzemeltetésének magánkézbe adására. A pártpreferenciák szerinti megosztottság itt is tetten érhető. Míg a kínai egyetem építését a fideszesek harmada ellenzi, az ellenzékieknek viszont a 91%-a. Az autópályák koncesszióba adását viszont még a kormánypárti szavazók több mint kétharmada is ellenzi. (Npsz, 444)
