Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-09 / 182. szám

6 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. augusztus 9.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Felfüggesztik a légi összeköttetést Bagdad. Irak átmenetileg fel­függeszti a fehéroroszországi légi járatokat - közölte a bagda­di kormány. A lépés válasz arra, hogy az Európai Unió azzal vá­dolta a fehérorosz kormányt, hogy Minszk ösztönzi az illegá­lis bevándorlók - zömmel iraki­ak - beáramlását a Fehérorosz­országgal szomszédos egyik EU-tagállamba, Litvániába. A minszki kormány így reagált a vele szemben az emberi jogok súlyos megsértése miatt beve­zetett EU-büntetőintézkedé­­sekre. A litván határőrség idén az első hét hónapban több mint 4 ezer illegális bevándorlót tar­tóztatott föl Fehéroroszország irányából. Tavaly egész évben 81 fót. (MTI) Elmérgesedhet a konfliktus Bajrút. HaszanNaszralláh, a Hezbollah vezetője a konfliktus elmérgesedésére figyelmeztetett a libanoni síita szervezet és Iz­rael között szombat este az al- Manár libanoni televízióban közvetített beszédében. „Na­gyon veszélyes, tizenöt éve nem látott fejlemény volt az, ami az utóbbi napokban történt” - je­lentette ki Naszralláh. Mint mondta, a Hezbollah nem kíván háborút, de készen áll erre az eshetőségre és nem fél tőle. Az Iránnal szövetséges radikális szervezet vezetője azzal indo­kolta a pénteki rakétatámadást Libanonból Eszak-Izrael terü­letére, hogy így akartak erő­­egyensúlyt teremteni „megfele­lő, arányos választ adva”. Hangsúlyozta, hogy Izrael la­katlan térséget bombázott csü­törtökön, és a Hezbollah is így cselekedett, amikor pénteken a Séba farmok térségét lőtte. Szakértők szerint ez azt jelez­heti, hogy a két állam nem kí­vánj a a feszültség elharapódzá­­sát. Szombaton már nem voltak rakétaindítások. (MTI) Tízezrek tüntettek a szegénység ellen Buenos Aires. Tízezrek tüntet­tek szombaton Argentínában a szegénység ellen. A megmoz­dulások főleg a fővárosra, Bue­nos Airesre és az ország második legnagyobb városára, Córdobára összpontosultak. A koronavírus járványa tovább rontott az ország hosszan tartó gazdasági válsá­gán. A latin-amerikai állam 45 milliós lakosságának 42 száza­léka, vagyis mintegy 19 millió ember élt a szegénységi küszöb alatt 2020 végén. „Egész csalá­dok jönnek az ingyenkonyhákra, míg számos gyerek egészség­­ügyi ellátásra szorul az alultáp­láltság miatt” - mondta Juan Carlos Alderete, a baloldali el­lenzéki Corriente Clasista y Combativa nevű párt elnöke. Alberto Femández elnök mind­azonáltal pénteken jelentette be, hogy három év óta első alka­lommal várható gazdasági fel­lendülés 2021 -ben. Mint mond­ta, a gazdaság hétszázalékos nö­vekedésére számítanak. (MTI) Negyedik hétvégén tüntettek a franciák a korlátozások ellen MTI-TUDÓSlTÁS Párizs. Ezrek tüntettek Párizsban 6s más francia városokban szombaton: ez volt sorozatban a negyedik hétvége, hogy az emberek utcára vonultak a koronavírus­­járvány megfékezéséért életbe léptetett korlátozások ellen. A megmozdulásokra két nappal azután került sor, hogy a francia al­kotmánytanács jóváhagyta azt a tör­vényt, amely előírja, hogy csak vé­dettségi igazolvánnyal látogathatók a bárok és éttermek, és kötelezővé teszi az egészségügyi dolgozóknak a ko­ronavírus elleni védőoltást. Hétfőtől csak azok mehetnek ká­vézóba és étterembe, illetve használ­hatják a távolsági közlekedést, akik­nek van védettségi igazolványuk. Egyes esetekben a kórházak is elkér­hetik a dokumentumot, amely a friss negatív Covid-tesztet, az oltást vagy a betegségből felgyógyulást igazolja. Az igazolvány már eddig is kellett a kulturális és rekreációs célú létesít­mények - köztük a mozik, koncert­termek, vidámparkok - látogatásá­hoz, ha azok ötvennél több embert fo­gadtak be. A szombati tüntetések nagyrészt békésen zajlottak. Párizson kívül Marseille-ben, Nizzában és Lille-ben is utcára vonultak az emberek. A til­takozók azt kifogásolták, hogy az új rendelkezések csorbítják szabadság­­jogaikat, és burkoltan kötelezővé te­szik az oltást. A megmozdulások ellenére a fel­mérések azt mutatják, hogy a franci­ák többsége támogatja a védettségi igazolványról szóló rendelkezéseket. Egy másik, Florian Philippot jobb­oldali politikus által szervezett tün­tetésen ezrek gyűltek össze az egész­ségügyi minisztérium épülete előtt Párizs központjában. A tiltakozók Emmanuel Macron francia elnök le­mondását követelték. Az Indiai-óceánon fekvő Réunion szigetén is ezrek vonultak utcára, hogy tüntessenek a védettségi igazol­vány ellen. Reunion francia tenge­rentúli terület. Franciaországban naponta leg­alább 21 ezerrel nő a regisztrált fer­tőzöttek száma a koronavírus delta­variánsának teijedése miatt. Eddig több mint 112 ezren vesztették életü­ket a Covid-19-ben. A mintegy 67 millió lakosú Fran­ciaországban a lakosság közel 54 százalékát oltották be teljesen. Leg­alább hétmillióan kapták meg az első oltást azóta, hogy Macron július 12-én bejelentette: védettségi igazolványra lesz szükség több létesítményben. Számos európai országban vezet­ték be a védettségi igazolványt, köz­tük Olaszországban, Dániában és Ausztriában. rr Őszre romolhat Irán visszautasította a járványhelyzet A virológus véleménye szerint a védettség mértékét a genetika és az életkor is befolyásolhatja. Budapest. Fontos lenne, hogy minél többen beoltassák magukat most, amikor még béke van, és nem gyorsult be a koronavírus-járvány negyedik hulláma - mondta Rusvai Miklós virológus az Ml aktuális csatorna vasárnap reggeli mű­sorában. A virológus szerint sokféle oka lehet annak, hogy a veszélyeztetet­tek közt is vannak, akik nem oltat­­ták még be magukat. Vannak, akik­nek egészségi állapotuk miatt nem adható be, mások információhi­ányból vagy fals információkból adódóan nem adatták be az oltást, de olyanok is vannak, akik nem tudtak regisztrálni. Elmondta: az oltás után az ellen­anyagszint körülbelül két-három hét alatt éri el a csúcsát, majd lassan csökkenni kezd. Felhívta a figyel­met arra, hogy a védettség mértékét a genetika és az életkor is befolyá­solhatja, a korral arányosan az im­munrendszer teljesítőképessége is csökken. Rusvai Miklós szerint a követke­ző tíz napban nem valószínű még, hogy begyorsul a járvány, a száraz, meleg időt, mint általában a légző­szervi vírusok, a koronavírus sem kedveli. Ám a külföldről hazatérők által behozott vírusok, a tömegrendez­vények és az iskolakezdés miatt szeptembertől ismét emelkedés várható a fertőzöttségi adatokban. A virológus úgy vélte: az oltások­nak köszönhetően reményei szerint az idén ősszel nem lesz annyi sú­lyos beteg, mint tavaly vagy ta­vasszal. (MTI) a G7 vádjait Teherán. Irán határozottan el­ítélte a világ hét legfejlettebb ipa­ri országa (G7) külügyminiszte- : reinek és Josep Borrellnek, az ; Európai Unió kül- és biztonság- ; politikai főképviselőjének közös állásfoglalását, amelyben az isz­lám köztársaságot tették felelőssé a Mercer Street nevű tartályhajó elleni támadásért. Szaid Hatibzade, az iráni kül­ügyminisztérium szóvivője köz- ! leményében alaptalannak nevez­te a vádakat. A G7 szerint a július végén el- l követett, „szándékos és célzott” támadás egyértelműen megsér­tette a nemzetközi jogot. Közöl­ték: Iránt tartják felelősnek a tör­téntekért, amelynek viselkedése veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Egyúttal felszólí­­tották Teheránt, hagyjon fel min­den olyan tevékenységgel, amely nem felel meg az ENSZ Bizton­sági Tanácsa vonatkozó határo­zatainak. A támadást múlt csütörtökön hajtották végre az Arab-tengeren a libériái zászló alatt közlekedő, japán tulajdonú, izraeli üze­meltetésű, közepes méretű tar­tályhajó ellen. Az incidensben életét vesztette a Mercer Street román nemzetiségű parancsnoka és a legénység egyik brit tagja. A hajó a tanzániai Dar es- Salaamból tartott az egyesült arab emírségekbeli el-Fudzseirába. A támadás Dukm ománi kikötővá­rostól körülbelül 280 kilométerre északkeletre történt. Teherán ta­gadta érintettségét az ügyben. Az amerikai hadsereg Középső Pa­rancsnoksága (Centcom) pénteken nyomozásának eredményét ismer­tetve azt írta: két drón elhibázta a célpontot, de egy katonai célú rob­banóanyaggal felszerelt harmadik eszköz eltalálta a hajót. (MTI) Újabb chiboki lány szabadult ki Bevetik a hadsereget a humanitárius segítségre Maidiguri. Nigériában egy újabb chiboki lány szabadult ki hét évvel elhurcolását követően - közölte szombaton Borno állam kormány­zója. Babagana Zulum szerint a lány és férje, akivel a fogsága idején há­zasodtak össze, tíz napja adták fel magukat nigériai katonáknak. A kormányzó elmondta, hogy ennyi idő kellett, hogy azonosítsák a lányt és értesítsék szüleit. Zulum közölte, hogy a lány pszi­chológiai és egészségügyi támoga­tást kap egy kormányzati rehabili­tációs programban. Hangsúlyozta: a történtek reményt adnak arra, hogy a még fogva tartott chiboki lányok közül továbbiak is előkerülhetnek. A Boko Haram terrorszervezet 276, többségében keresztény isko­lás lányt hurcolt magával az ország északkeleti részén levő Chibokból 2014 áprilisában. A foglyokat arra kötelezték, hogy térjenek át az isz­lám vallásra, sokat közülük házas­ságra kényszerítettek és teherbe ej­tettek elrablóik. A lányok közül néhányan a fog­lyul ejtésük után nem sokkal el tud­tak menekülni, 2016-ban 24-en nyerték vissza szabadságukat. 2017 májusában a Boko Haram váltság­díj ellenében, illetve fogságban lé­vő több vezetője elengedésének a fejében 82 lányt elengedett. A leg­frissebb hivatalos adatok szerint 113 lány van jelenleg is a dzsihá­­disták fogságában. (MTI) Szöul. Kim Dzsong Un észak­koreai vezető elrendelte a hadse­reg bevetését a nemrég heves eső­zések és áradások sújtotta térsé­gekben - közölte vasárnap a kom­munista ország hírügynöksége a gazdasági és élelmezési válság miatti aggodalmak közepette. A KCNA tájékoztatása szerint a Koreai Munkapárt Központi Ka­tonai Bizottsága a keleti Dél- Hamgjong tartományban tartott ülésén vitatta meg a viharkárokat és az újjáépítési teendőket. Kim Dzsong Un bár a tanácskozáson nem vett részt, a párt tisztségvise­lői tolmácsolták üzenetét, amely­ben teljes állami támogatás bizto­sítása mellett a hadsereget is uta­sította a régió humanitárius segé­lyezésére és a szükséges készletek biztosítására. Az észak-koreai ve­zető a párt tisztségviselőinek mozgósítására is felszólított „a helyreállítási kampány hozzáértő és eltökélt módon való” végrehaj­tásáért. A katonai bizottság vész­­helyzeti intézkedéseket vitatott meg a katasztrófa sújtotta térségek újjáépítésére, az emberek megél­hetésének biztosítására, a korona­vírus terjedésének megfékezésére és a terméskárok csökkentésére. Augusztus elején 1170 ház vált lakhatatlanná, mintegy ötezer em­bert kellett evakuálni, és kiterjedt területen kerültek víz alá termő­földek. (MTI) Bár több városban tüntettek, a franciák támogatják a védettségi igazolványt (TAS R/AP-fe IvéteH

Next

/
Thumbnails
Contents