Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-09 / 182. szám

www.ujszo.com | 2021. augusztus 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A nagy cukkini-rejtély Nemrég olvasta az interneten, hogy a cukkinik gyenge teljesítményét a koronavírus elleni hatósági intézkedések okozzák VERES ISTVÁN Már gőzölgött a kerti úszómedence vize, amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy ez az idei volt a második leg­melegebbjúlius a meteorológiai mérések megindulása óta. Hát igen - gyújtott egy dominikai szivarra Bandika -, gőzölög ez is, nyilván felforrt. Forró medencében pedig nem lehet fürdeni. Legfeljebb főzni - egészítette ki a diagnózist Ervin. Száz év múlva talán olyan forrók lesznek a júliusok meg a medencék, hogy a forró vízben való úszás is be­kerül az olimpiai sportok közé - ütötte le a hamut a szivar végéről Bandika. Ervin nem nevetett. Kép­telenségeket tetszik beszélni. Csak le ne írja, mert ha száz év múlva valaki elolvassa, ledermed, hogy mekkora barmok népesítették be a földet száz évvel előtte. Bandika nem jött za­varba. Azzal vágott vissza, hogy 1920-ban a videóbíró is képtelen­ségnek tűnhetett, most meg már al­kalmazzák. Tudja, olyan ez, mint az újévi fogadalom. Három napig em­lékszik rá az ember, aztán elfelejti. Önnek mi volt a legutóbbi újévi fo­gadalma? - fordult Ervin felé, aki gondolkodás nélkül felelte, hogy a rántott cukkinivirág fogyasztását fo­gadta meg az idei évre, de egyelőre nem sikerült teljesíteni. A bajok ott kezdődnek, hogy ricotta sajttal kéne megtölteni, ugyebár. Az meg itt nincs. Tudja, Olaszországban több a piacon a cukkinivirág, mint a cukki­ni. Megtöltik a virágot, megsütik, megeszik. De miért? - ütött le ismét egy kövérebb hamuszeletet Bandika, nem titkolva csodálkozását. Ervin vállat vont. Nem tudom. Talán mert már annyi módját kipróbálták, hogy csak a virágevés maradt. Nagyobb baj, hogy térségünkben a tavalyihoz hasonlóan idén is rettenetesen gyen­ge a cukkinitermés. Mi lehet ennek az oka? Bandika úgy érezte, eljött az ő ideje. Nemrég olvasott az interne­ten egy cikket, amely kerek perec le­­íija, hogy a cukkinik gyenge teljesít­ményét a koronavírus elleni hatósági intézkedések okozzák. A cukkini (ellentétben olyan rokonaival, mint a pézsmatök vagy a csillagtök) nagyon érzékeny növény, az ember közele­désére is reagál, amint pedig egy új kutatásból kiderült, társadalmi sze­repet is képes vállalni, vagyis reagál az emberi közösség rezdüléseire. Úgy van tehát vele, hogy mivel bi­zonytalan a jövő, nem terem annyit, mint a járvány helyzet előtt. Én ezt mindig is tudtam, hogy a cukkini más, mint a kert többi növénye - bó­lintott Ervin. Még évekkel ezelőtt történt, hogy a Perseidákat készül­tem megfigyelni a kertben egy au­gusztusi éjszakán, és amikor a mete­orokat aludni küldte az esthajnal­csillag, valaki halkan megszólalt a hátam mögött, és azt mondta: „Min­denki szeremé elérni az öregséget, de ha megérte, szidja.” Bandika letette a szivart, és nagyon komoly arccal Ervinhez fordult. Ezt. Most. Komo­lyan mondja? Ervin bólintott. Ban­dika három másodpercre lehunyta szemét, majd megkérdezte: És ez ön szerint micsoda? Vagy hogy kell ér­teni? Mire Ervin elmondta, hogy a cukkini (ha ugyan tényleg ő volt) az ókori római szónok, Cicero egyik szállóigéjét idézte azon a hajnalon. Mindezzel pedig valószínűleg azt szerette volna Ervin tudtára adni, hogy a cukkini is fiatalon, húsz­harminc centisen a legjobb, nem szabad hagyni megöregedni. A szerző a Vasárnap munkatársa (Lubomír Kotrha) A téli tetőzéshez közelít az amerikai j árványhelyzet Ismét százezer fölé emelke­dett ez Egyesült Államokban szombatra a 24 érán belül diagnosztizált új koronavírus­­fertőzöttek száma. Legutóbb a járvány téli tetőzése idején volt ilyen magas ez a szám. Az újabb növekedést a gyorsabban fer­tőző delta-variáns teijedése okozza, illetve az a körülmény, hogy az or­szág déli részén alacsony a beoltottak aránya. Országos szinten 50%-os a lakosság teljes beoltottsága, több mint 70% kapta meg legalább az első dó­zist. Rochelle Walensky, az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (ÚDC) igazgatója elmondta, modelljeik szerint ha nem sikerül még több embert beoltani, a napi esetszá­mok ismét elérhetik a több százezret. Január elején regisztráltak naponta mintegy 250 ezer fertőzöttet, júniusra ez napi 11 ezer körülire csökkent. Pár hét alatt ismét nagy ugrást tapasztal­tak, átlépték a 100 ezres értéket. A kórházi ellátásra szorulók és a halálesetek száma is emelkedik, bár messze elmarad azoktól a csúcsoktól, amelyeket az oltási kampány beindí­tása előtt jegyeztek fel. Jelenleg több mint 44 ezer ember van kórházban koronavírus-fertőzéssel, ami 30%-os emelkedés egy hét alatt. A halálos ál­dozatok száma pénteken megközelí­tette az 500-at, két héttel korábban 270 körül volt. A CDC adatai szerint a délkeleti szövetségi államokban feltűnően magasabb a kórházi kezelésre szoru­ló fertőzöttek aránya. Alabama és Mississippi államokban a legalacso­nyabb a lakosság átoltottsága, itt nem éri el a 35%-ot azok aránya, akik mindkét oltást megkapták. Alabamában 65 ezer adag vakcinát ki kellett dobni, mert lejárt a szava­tosságuk, mielőtt találtak volna je­lentkezőket, akik felvennék az oltást. Floridában különösen nagy arányú az új esetek számának emelkedése, az országos új fertőzötteknek több mint 20%-át ebben az államban diagnosz­tizálják, ami háromszor magasabb annál, amennyi lakosságarányosan indokolt lehetne. A kórházak túltelítettek, Jackson­ville egyes kórházaiból kénytelenek hazaküldeni koronavírusos betege­ket azért, hogy felszabadítsanak ágyakat a még súlyosabb állapotban lévő fertőzötteknek. (MTI) A szabadság SZABÓ LACI elemelő érzés újra megkapni a repülőtéren a beszállókártyát, élvezni a felszállás izgalmát, majd kézbe venni a szálloda re­cepcióján a szobakártyát, hogy végre visszatérjen a szabad(abb) világ, a szabadság és a pihenés. De az már szinte biztos, hogy ennek feltételei lesznek. Korábban ezek csak a nyaralás velejárói voltak, nem tulajdonítottunk neki különösebb jelentőséget - legfeljebb csak az olyan utazási megszál­lottak, mint e sorok írója -, ma azonban már az is nagy kincs, ha újra meg­tehetjük ezeket a lépéseket. Hiszen ajárvány, az azt követő lezárások gya­korlatilag bezártak bennünket, a négy fal közé szorultunk, leállt minden, a szolgáltatások, az utazások, a lehetőségek, a szabadságot is egy időre fel­függesztették. Bár akkor a politikusok azzal biztattak, hogy csak pár hét, de ma már tudjuk, sokkal tovább tartott, és még mindig ott a veszély, hogy a jelenlegi nyugodt időszak csak egy vihar előtti csend... Ajárvány alatt az egyik legjobban érintett ágazat a turizmus volt, egyik napról a másikra ürültek ki a szállodák, repülőgépek. A légikikötőkről ké­szült képek hátborzongatók voltak, kisebb-nagyobb repülőgépek parkol­tak libasorban, kérdés volt, mikor szállhatnak fel újra. S hogy még sötétebb legyen a kép, elbocsátásokról, bezárásokról, csődökről olvashattunk szinte napi rendszerességgel. A kemény másfél év után (még ha az EU-ban ta­valy nyáron átmeneti időre fellélegezhettünk, hogy aztán még erősebbet üssön ajárvány) idén nyáron visszakaptuk a korábbi életünket, annak le­butított változatát. Előbb mindenkinek szabad volt az utazás, ám ma már egyre több ország jelenti be, hogy már csak az oltottakat látja szívesen, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy oltás nélkül egyre kevesebb helyre lehet utazni, egyre szűkül a mozgástér. Bár az uniós Covid-útlevél még a teszttel való utazást is engedélyezte (volna), ma már napról napra csökken az ol­tatlanok lehetősége. Nem kérdés, néhány hét, és szinte csak a teljes oltással hagyhatjuk el az országot. így az utazás szabadsága csak azok számára tér vissza, akik vállalták a vakcinát, hogy ezzel is csökkentsék a fertőzés, a kórházi kezelés kockázatát - mind saját maguk, mind szeretteik körében. Ám tévedés azt hinni, hogy ezzel ők előnyöket élveznek, hiszen „csak” visszakapják a korábbi alapjogaikat, azokat, amelyeket ajárvány miatt a kormány - a rendszerváltás óta eddig példátlan módon - felfüggesztett. Egy időre tehát a korlátozott szabadság elve érvényesül, nemcsak az EU-ban, de az egész világon így lesz. Ám ma már az unióban és sok or­szágban az emberek több mint fele megkapta az oltást, ez pedig jó alap ar­ra, hogy többé sose kelljen a teljes lezárásokhoz nyúlni, hogy ne találkoz­zunk a tavaly tavasszal megismert képekkel. Pár hete, amikor először re­pültem ajárvány után, még libasorban álltak a használaton kívüli gépek a repülőtéren, múlt héten csak néhány maradt a parkoló vasmadarakból. A hírek szerint a légitársaságok és a turizmus újra nyereséget termelhet a harmadik negyedévben. Minden jel arra utal tehát, hogy hamarosan visszatér a korábbi életünk - még ha ehhez kétszer kellett a tüszúrás. Ám mindez csekélység azért, hogy újra visszakapjuk, amit természetesnek és sérthetetlennek hittünk - a szabad mozgás és utazás jogát. S ha egy oltás az ára, akkor az nem sok azért, hogy ezt többé ne vegyék el tőlünk. FIGYELŐ Szokványossá válnak az erdőtüzek A történelemben mindig voltak er­dőtüzek, az időjárásnak mindig voltak szélsőségei - mondta Steier József klímakutató a Magyar Nemzetnek a görögországi erdőtü­zek kapcsán. A szakember kiemel­te, hogy négy éve megfigyelhető az extrém légköri szárazság. Ennek oka, hogy a Föld nagy vízrendsze­rei sérültek, és a talaj, valamint a légköri szárazság miatt a tűzve­szély a sokszorosára növekszik. A klímakutató hangsúlyozta: nem véletlen, hogy a Földközi-tenger térségében történnek ezek a tűzvészek, ugyanis a medencének nagyon sajátos az élővilága, rend­kívül gyúlékony fenyőfélék talál­hatók a térségben. A másik veszé­lyes tényező a sziklás talaj, ugyanis ez rendkívüli módon tárolja a hőt, megakadályozza, hogy a környezet éjszaka felfrissüljön, ezáltal foko­zottan pusztítja a növényzetet is. A szakértő hozzátette: a klímaválto­zás egyik végzetes következménye az afrikai Csád-tó zsugorodása. Á keletkező hőtömeget Afrika nem tudja kiegyenlíteni, és a páratömeg hiányában a helyi időjárás nem tudja csökkenteni a viharok inten­zitását, és a hőmérsékletet is kép­telen szabályozni. A Magyar Nemzet felidézi, hogy Görögor­szágban több ezer lakos menekült el Athénból és környékéről péntek reggelre a negyedik napja tartó er­dőtüzek elől, miközben tombol a hőség is. A csütörtökről péntekre virradó éjjel azon dolgoztak a gö­rög tűzoltók, hogy a tűz ne étje el a sűrűn lakott területeket, az elektro­mos berendezéseket és létesítmé­nyeket, valamint a történelmi gö­rög helyszíneket. Évia szigetén a parti őrség kiterjedt mentőakcióba kezdett járőrhajókkal, magáncsó­nakokkal és kirándulóhajókkal, hogy evakuálják a lakosságot. Csaknem 60 települést kellett ki­üríteni Dél-Görögországban. Har­mincnapos válsághelyzetet hirde­tett az észak-macedón kormány is a szűnni nem akaró erdőtüzek miatt. A veszélytől tartva kedden betil­tották a hegyi kirándulásokat és tú­rázásokat. Á 40 Celsius-fok feletti hőmérséklet és a viharos szelek miatt az elmúlt napokban a térség több országában pusztítanak erdő­tüzek: a hőhullám halálos tüzeket okozott Törökországban és más országokban is. Szakértők szerint nem kérdés, hogy az éghajlatvál­tozás kulcsszerepet játszik a tűzvészek kialakulásában: ez meg­növelte az erdőtüzek kockázatát egész Európában. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents