Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-06 / 153. szám

www.ujszo.com I 2021. július 6. MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 5 Kína Afganisztánig nyomul Több mint ezer afgán katona kelt át a tádzsik határon hétfő haj­nalban a tálib lázadókkal folytatott harcokat követően - jelen­tette be a közép-ázsiai ország nemzetbiztonsági bizottsága. Az elmúlt héten már eddig is több száz afgán katona lépte át a tá­dzsik határt a tálibok előretörése elől menekülve. (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Kabul/Peking. Kína készül betölteni a hatalmi vá­kuumot Afganisztánban az ott állomásozó nem­zetközi erők kivonását követően, Kabul hama­rosan csatlakozhat az Egy övezet, egy út ( más néven: Új Selyemút) nevű kínai gazdasági és infrastruktúra­fejlesztési programhoz. Afgán kormányzati forrá­sok szerint a hatóságok egyre intenzívebb tárgyalásokat folytatnak Pekinggel az Egy övezet, egy út programban megvalósuló, 62 milliárd dolláros Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó kiter­jesztéséről. A jobb közúti, vasúti és energetikai össze­köttetés megteremtése az érintett két ország, illetve majd esetleg a szomszédos Afganisztán között. A The Daily Beast című amerikai portál meg nem ne­vezett tisztségviselőkre hi­vatkozva arról írt, hogy az egyik legfőbb projekt, amely­ről Peking és Kabul tárgyal, egy, Afganisztánt az északnyugat-pakisztáni Pe­­savárral összekötő út meg­építése. „Más szavakkal: az afgán kormány a színfalak mögött tárt karokkal fogadja Kínát, közvetlenül azután, hogy búcsút mondott Ameri­kának” - írta a lap. Kína már évek óta győzködi Afganisz­tánt az Új Selyemúthoz való csatlakozásról, az amerikai támogatású kormány azonban eddig vonakodott, feltételez­hetőn tartva a washingtoni re­akcióktól. „Folyamatos kap­csolat volt az afgán kormány és a kínaiak között az utóbbi években, ez pedig gyanússá tette Asraf Gáni elnök kor­mányzatát az Egyesült Álla­mok szemében. Gáninak szüksége van erőforrásokkal, hatalommal rendelkező szö­vetségesekre, akik katonai tá­mogatást tudnak nyújtani kormányának” - idézett a The Daily Beast egy illetékest. A lap információi szerint kínai tisztségviselők 2020 februárja óta - amikor az ak­kori amerikai elnök, Donald Trump kormányzata béke­megállapodást írt alá a táli­­bokkal - gyakori kapcsolat­ban állnak a tálibok .képvise­lőivel. A lázadók korábban azt mondták, támogatni fogják a (kínai) fejlesztési projekteket, ha azok a nemzeti érdekeket szolgálják. „Washington tá­vozása Afganisztánból straté­giai lehetőséget jelent Peking­­nek” - nyilatkozta Michael Kugelman, az amerikai Wil­son Központ dél-ázsiai kuta­tásokkal foglalkozó intézeté­nek igazgatóhelyettese. Sudha Ramachandran indiai politikai elemző szerint „tekintettel a Pakisztánhoz fűződő stratégi­ai kapcsolataira, Kína sikere­sebb lehet Afganisztánban, mint az USA”. (MTI, 444) Hongkong: káros Orbán Kína-barátsága A Hszi Csin-ping által vezetett Kínai Kommunista Párt (KKP) és az Orbán-kormány szövetségét nemcsak a magyar, de a hongkongi ellenzék sem támogatja. Hongkong. Nathan Law, a 2014-es Umbrella Movement (esemyős mozgalom) egyik vezetőjeként befutott de­mokráciapárti aktivista a két ország fejlődő kapcsolatáról szóló levelet címzett Orbán Viktornak. Law politikai me­nekültstátusszal él London­ban. A nemzetbiztonsági tör­vény elfogadása után a hong­kongi rendőrség elfogatópa­rancsot adott ki rá, azzal vá­dolták, hogy Hongkong Kí-Katonai gép balesete Manila. Legalább 45 halálos áldozattal járó baleset ért egy C-130 tí­pusú katonai szállító re­pülőgépet vasárnap a Fülöp-szigeteken, a fővá­rostól 1000 km-rel délre, a Jolo szigeten. A jármű 92 emberrel a fedélzetén-el­vétette a leszállópályát, a talajnak ütközött, és ki­gyulladt. A gép újoncokat szállított, 42-en a gépen, hárman a földön veszítet­ték életüket. A többieket sikerült kimenteni a roncsból. A hadsereg kö­zölte, nem támadás érte a gépet, a tűz a földnek csa­­pódás után keletkezett. A támadás lehetősége azért merült fel, mert a déli or­szágrészben gerillahábo­rút folytatnak iszlamista lázadók. (MTI) nából történő kiszakadását szervezte. Law a brüsszeli kiadású Politicóban megjelent levelé­ben azt állítja, hogy a magyar kormány intézkedései jelen­tős hatással vannak a Kínai Kommunista Párt Európán belüli teijeszkedésére. „Az emberek csodálkoznak, hogy egy száműzetésben élő akti­vista miért törődik a magyar politikával. A válasz az, hogy ami történik Budapesten, az befolyásolja Hongkongot. (...) 2010 óta a magyar és kí­nai kormány folyamatos kö­zeledése megbénította az EU nyomásgyakorló mechaniz­musait Peking emberi jogokat megsértő intézkedéseinek ügyében.” Megjegyezte, a Berlin. Tovább növelte elő­nyét Németországban a Ke­reszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszoci­ális Unió (CSU) szövetsége a Zöldekkel szemben a szep­temberi parlamenti választás­ra (Bundestag) készülő pártok támogatottságát mérő közvélemény-kutatásokban. Egy friss felmérés szerint a jobbközép pártszövetség már 10 százalékponttal áll a balkö­zép irányultságú ökopárt előtt. A CDU/CSU országos vá­lasztói támogatottsága 28%, a Zöldek pedig 18 százalékon állnak. Áz ökopárt áprilisban és május első felében még minden felmérésben vezetett, azóta viszont fokozatosan ve­szít a népszerűségéből. Visszaesése a kancelláijelölt Annalena Baerbock botlásai­val együtt kezdődött. A Zöl­dek társelnöki tisztségét be-Fidesz demokrata ifjúsági szervezetként kezdte működését az 1980-as évek­ben a szovjet elnyomással szemben, ezért Orbánnak a szervezet alapítójaként emlé­keznie kell arra, hogy milyen az a hatalom, amelyet nem fog vissza a fékek és ellensúlyok rendszere. Law szerint a Kí­nai Kommunista Párt hatalmi rendszere nem különbözik a Szovjetunió rendszerétől. Az aktivista szerint a ma­gyar kormány tavaszi dönté­sei megbénítják az EU küz­delmét az emberi jogok meg­sértése ellen. Márciusban Szijjártó Péter külügymi­niszter azt nyilatkozta, hogy mind az ujgurok elnyomása, mind a mianmari tüntetők töltő Bundestag-képviselő az utóbbi napokban főleg azért szerepelt a hírekben, mert egy úgynevezett plágiumvadász kimutatta, hogy júniusban megjelent első kötetében - amelyben politikai nézeteit fejtette ki - forrásmegjelölés nélkül idézett nem általa írt szövegekből, például pártja választási programjából. Ko­rábban azt derítették ki róla, hogy 2018 óta rendre elfelej­tette bejelenteni a Bundestag igazgatóságánál a képviselői fizetése mellett szerzett jöve­delmét, amelyre a társelnöki tisztséghez kapcsolódó pótlé­kok révén tett szert. A CDU/CSU a Zöldek kancél­­láijelöltjét sújtó kisebb­­nagyobb ügyek közben ren­dezte sorait, a testvérpártok félretették a vitákat és kidol­gozták közös választási prog­ramjukat. (MTI) megtámadása ellen hozott szankciók károsak és értel­metlenek. Májusban pedig Magyarország megvétózta az uniós közleményt, ami a hongkongi demokrácia rom­ló állapotára próbálta felhív­ni a figyelmet. Levele végén Law arra kéri Orbán Viktort, hogy a demokratikus szövet­ség részeként vegyen részt a kínai terjeszkedéssel szem­beni fékek és ellensúlyok ki­dolgozásában. „Az EU-t azért hozták létre, hogy megőrizzék a békét és a demokráciát. Ezért világos, hogy el kell ítélnie az emberi jogok megsértését, amik veszélyeztetik a világ­békét - Magyarország pedig nem állhat ennek útjába” - úja Nathan Law. (Npsz, 444:hu) Orosz katonai izmozás Moszkva. Tucatnyi harci gép bevetésével haj­tott végre hadgyakorlatot az orosz légierő a Fekete­tenger fölött. A gyakorla­tozáson Szu-34, Szu-30SM és Szu-24M típusú vadászbombázókat vetettek be. Azt model­lezték, hogyan hárítanák el egy ellenséges hajó orosz felségterület elleni táma­dását a levegőből. Az orosz hadgyakorlat válasz arra a Fekete-tengeren most is zajló, kéthetes, See Breeze fedőnevű tengeri hadgyakorlatra, amely­ben Ukrajna, az USA és más NÁTO-tagállamok katonái vesznek részt - összesen több mint 30 or­szág 30 hadihajója, 40 re­pülőgépe és 5 ezer kato­­náj a vesz részt. (MTI) Zöldek leszálló ágban

Next

/
Thumbnails
Contents