Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-03 / 152. szám
www.ujszo.com I 2021. július 3. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Módosítási hibák hibás módosításai A bürokráciát fejetlenség tetézi, nem csoda, ha beleőrul az ember MARTIN VANÖO lovákiában egy átlagos kis cég évente 221 órát nyűglődik azoknak a bürokratikus feladatoknak a megoldásával, amelyeket a nyakába zúdít az állam. Ez is az OECD friss éves jelentéséből derül ki, de nem ez a legnagyobb tanulsága. Időnként a száraz adatokból és technokrata összegzésekből is hasznos politikai leckék adódnak össze. Ez pedig az, hogy nem is a túlzott bürokrácia, a kitöltendő papírhegyek és az idegesítő illetékek jelentik a legnagyobb gondot (természetesen ezeket is jócskán vissza kellene nyesni), hanem az, hogy rosszul és kapkodva végzi munkáját a törvényhozás. A parlament egészen váratlanul, szinte rajtaütésszerűen képes megszavazni törvénytervezeteket, vagy az utolsó pillanatban úgynevezett salátatörvényekbe csempészni képviselői módosításokat. De ami a legrosszabb: teszi mindezt a következmények előzetes mérlegelése és a módosítások hatásainak kiértékelése nélkül. így nem csoda, hogy a hazai vállalkozók döntő többsége, 86 százaléka mindenekelőtt a gyakori törvényi változások miatt panaszkodik. Az őket érintő 15 kulcsfontosságú törvény évi 50 módosítását kellene nyomon követniük. De például 2018-ban 150- szer módosították a vállalkozásokat érintő törvényeket, és csak a tervezetek 15 százalékánál számolták ki előre, hogy mibe fog ez kerülni a vállalkozóknak. Persze ez az értékelés javarészt még a Smer vezette kormányra vonatkozik, de bátran leszögezhetjük, hogy a helyzet semmit sem javult. Sőt. Richard Sulik gazdasági miniszter hiába húzza elő a bürokráciát ténylegesen csökkentő törvénycsomagjait, a legnagyobb problémát nem a különféle űrlapok és a felesleges hivatalok jelentik. A probléma a kapkodó, gyenge törvény-előkészítés, az átgondolatlanjavaslatok, a parlamenti gyorsított eljárás és a hatások kielemzésének hiánya. A járvány pedig mindezt még drámaibbá tette - erről bármennyit tudnak mesélni azok a vállalkozások, amelyek kénytelenek voltak bezárni a boltot és a kaotikus állami támogatásra voltak utalva. Az alaphelyzet tehát világos: amíg fejetlenül gyártják a különféle törvénymódosításokat, a való életben egyre több probléma halmozódik fel, és a lyukakat megint csak újabb és újabb módosításokkal próbálják betömni. így aztán burjánzik a bürokrácia és tartós a káosz, a vállalkozók ereiben pedig minden módosítási terv hallatán megfagy a vér. Ide kevés Sulik csomagja, viszont átfogó és átgondolt törvénymódosításnak a jelét sem látni. A szerző a Trend kommentátora (Danglár) Otthon, az ősök jogán NYERGES CSABA A szlovák kormányfő, Eduard Heger mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy a szlovákiai magyarok otthon érezhessék magukat. Tisztelt Miniszterelnök Úr! A magyaroknak nem kell otthon érezniük magukat a Felvidéken. Otthon voltak ezer éve, otthon voltak száz éve, otthon vannak ma is, és otthon lesznek száz év múlva is. Ez a kijelentés akkor hangzott el Heger szájából, amikor a hét elején Orbán Viktorral találkozott, és amikor mindkét kormányfő ígéretet tett arra, hogy támogatni fogja a szlovák és a magyar közösségek kulturális és politikai identitásának fennmaradását. Orbán még azt is hozzátette, hogy soha nem voltak még ilyen jók a magyar-szlovák kapcsolatok, mint most. Nem tudom, én földhözragadt gyerek vagyok, és a két ország kapcsolatának minőségét ott tudom igazán íemémi, ahol felnőttem, a szigetközi Kisbodak és a csallóközi Bodak, ahogy mi mondjuk, Nagybodak között. Amikor idestova harminc éve Szlovákia elterelte a Dunát, azt hittem, vége a világnak. Mi addig évről évre ezzel a születésnapi rigmussal köszöntöttük egymást:„Isten éltessen sokáig, amíg az Öreg-Duna ki nem apad bokáig”. 1992 októberében, a folyó elterelését követő napokban aztán bekövetkezett az, amit lehetetlenségnek gondoltunk. Az Öreg-Duna a szigetközi-csallóközi szakaszon bokáig apadt, és három évtized elteltével sem sikerült teljeskörűen rehabilitálni ezt a térséget. Pár napja, amikor Mosonmagyaróváron nemzetközi konferenciát rendeztek arról, hogyan lehetne újra élő kapcsolattal összekötni a szigetközi és a csallóközi Duna-ágrendszereket, a szlovák környezetvédelmi miniszter állítólag inkább egy kelet-szlovákiai jelentéktelen programra ment el ahelyett, hogy részt vett volna a két ország vitás kérdéseire is megoldásokat kereső-ajánló rendezvényen. Ilyen lenne a jó szomszédság? És ezután mondta Heger, hogy ő szeretné, ha a szlovákiai magyarok otthon éreznék magukat. Hogyan érezhetnék magukat máshogy? Miért is kellene? Hiszen itt születtek, a szüleik, nagyszüleik is, az összes felmenőjük. Nem állampolgárságért folyamodó bevándorlók, akiket kényszeredetten be kellene fogadni, nem is vendéghallgatók a pozsonyi egyetemen. Otthon vannak. Őseik jogán. A jó szomszédságot pedig az is szimbolizálhatná talán, ha megoldást találna végre Szlovákia és Magyarország a közösen elbaltázott Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszerre. Amiben, amit csak lehetett, elrontottak, azután tudatosan hagyták pusztulni a térséget. Végül a Hágai Nemzetközi Bíróságig kellett menni, és azóta is hátat fordít egymásnak a két ország, hiába kötelez további tárgyalásokra az ítélet. Pedig világviszonylatban is különleges értékről van szó, egy páratlan szárazföldi deltáról, a hozzá tartozó gigantikus méretű ivóvízkincsről, a termékeny földekről, a gyönyörű „ezer sziget országáról”, ami a jól átgondolt ökoturizmuson keresztül biztos megélhetést adhatna az itt élőknek. Ez az otthonunk, és ahelyett, hogy vigyáznánk rá, kiszárítottuk, különálló részekké szigeteltük egymástól és elsilányítottuk a szigetközicsallóközi vadvízországot. Ez a közös otthonunk. Akár jól is érezhetnénk magunkat benne. Ebben valóban segíthetne, tisztelt miniszterelnök úr. FIGYELŐ Álorvos oltott hamis vakcinával pénzért Több száz embert oltott be valószínűleg vízzel egy magát orvosnak kiadó férfi Ugandában, két asszisztensét őrizetbe vették, őt keresik. Az áldoktor cégeket győzött meg arról, hogy oltassák be alkalmazottaikat, oltásonként 25-50 eurót kért. „Nyilvánvaló átverés volt. Gyanítjuk, hogy vizet adott be, mert színtelen, szagtalan volt”— mondta az egészségügyi hatóság vezetője. „Szökésben van, de levadásszuk” - tette hozzá. Az áldoktor a „rendelőjében” lefoglalt papírok szerint legalább 812 embert oltott be. Találtak nála hamis matricákkal ellátott oltóanyagos fiolákat és hamis szállítóleveleket is. (MTI) A WHO nem fogja tudni kivizsgálni az új koronavíms eredetét Több tudós szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sosem lesz képes kivizsgálni a SARS-CoV-2 koronavírus eredetét, ezárt független vizsgálóbizottság felállítását sürgetik. Richard Ebright, a Rutgers Egyetem molekuláris biológusa komédiának nevezte a világszervezet szakértőinek év elején a közép-kínai Vuhantan tett látogatását. Mivel a kérdésnek politikai vetülete is van, ezért túlmegy a WHO hatáskörén, így a szervezet nem alkalmas az eredet kivizsgálására. Jamie Metzl, a WHO tanácsadói testületének egyik tagja több kollégájával együtt azt javasolta, hogy a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) állítson fel vizsgálóbizottságot. Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem egyik közgazdásza hangsúlyozta: ha bebizonyosodna a laboratóriumi eredet teóriája, akkor részben Washingtont is felelősség terhelné: az állatok közt terjedő vírusok vuhani kutatását ugyanis részben az Egyesült Államok is finanszírozta. Június elején Michael Ryan, a WHO veszélyhelyzeti igazgatója elismerte: nincs jogköre ahhoz, hogy Kínát együttműködésre bírja, egyetlen eszköze a rábeszélés. A WHO vizsgálatai ezért vannak eleve kudarcra ítélve, vélik sokan. Lawrence Gostin, a Georgetown Egyetem WHO-val együttműködő egészségügyi és emberi jogi központjának igazgatója kijelentette: a WHO-ra támaszkodva soha nem fog kiderülni, honnan ered a vírus. „Kína másfél éve elzárja őket az információktól” - szögezte le Gostin. A laboratóriumi eredet elmélete sem feltétlenül azt jelenti, hogy teljesen mesterséges vírusról van szó (sőt, több szakértő szerint ez teljesen kizárható). Inkább arról, hogy a vuhani laborban egy állatról emberre átugró vírust vizsgáltak, esetleg módosították is, például azt keresve, hogyan lehet legyengíteni. Majd ez a vírus valamilyen módon „megszökött” a laborból, és rohamos mértékben elterjedt a városban. Ez magyarázat lenne arra, miért a labor kutatói betegedtek meg először, még a járvány Kína által elismert kitörése előtt. A Covid-19 legközelebbi genetikai rokonát egy 2012-es járvány nyomán fedezték fel a délnyugatkínai Modzsiang bányájában dolgozó munkásoknál, akik denevérürüléket takarítottak a területen, s ezt követően influenzaszerű tünetekkel többen közülük kórházba kerültek. Tavaly azonban a kínai hatóságok lezárták a bányát, és elkobozták a kutatók által összegyűjtött mintákat, a helyieknek pedig megtiltották, hogy szóba álljanak az odalátogató újságírókkal.- Jóllehet korábban úgy tűnt, Kína őszintén igyekszik kideríteni a koronavírus eredetét, 2020 elején, amikor a vírus külföldre is kijutott, visszavonulót fújt, és elzárkózott a kérdésektől. Az AP amerikai hírügynökség decemberi vizsgálata kiderítette azt is, hogy a kínai vezetés cenzúrázza a Covid-19-cel kapcsolatos, kínai tudósok által készített tudományos publikációkat, amelyeket közzététel előtt a központi kormányzathoz kell elküldeni. (MTI, úsz, ap)
