Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-03 / 152. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 8 I RÖVIDEN Aggasztó Peking fegyverkezése Washington. Aggasztónak nevezte Kína gyors ütemben történő nukleáris fegyverkezését Ned Price, az amerikai külügyminisztérium. Price egyben párbeszédre szólította pekingi vezetést csökkentve ezzel „a destabilizáló hatású fegyverkezési versenyek kockázatát”. A külügyi szóvivő szerint Kína egyre nehezebben tudja eltitkolni nukleáris képességeinek kiépítését, eltérve ezzel eddigi, minimális elrettentésen alapuló stratégiájától. Price arra reagált, hogy a The Washington Post című amerikai lap értesülése szerint több mint száz rakétakilövő állomást épít az ország nyugati, sivatagos területén. (MTI) Bilincsben vitték el Trump emberét New York. Vádat emelt a New York-i ügyészség adócsalás és üzleti feljegyzések meghamisítása miatt a Trump Organization ingatlanvállalattal, illetve annak pénzügyi vezetőjével szemben. Allen Weisselberget bilincsben szállították az illetékes bíróságra, ahol ártatlannak vallotta magát. Weisseiberg Donald Trump volt amerikai elnök régi üzlettársa, aki Trump elnöksége idején segített vezetni ingatlanbirodalmát. A Trump Organization azzal vádolta meg az ügyészséget, hogy Weisselberget áldozatként használja, ezzel is ártva a volt republikánus elnöknek. (MTI) Ezrek tüntettek Törökországban Isztambul. Ezrek tüntettek több török nagyvárosban az ellen, hogy Törökország kilépett a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzését célzó, az Európa Tanács égisze alatt elfogadott Isztambuli Egyezményből. Isztambulban, Izmirben, Ankarában és más helyszíneken is utcára vonultak az emberek. A tiltakozásokra erőteljes rendőri jelenlét mellett került sor. Recep Tayyip Erdogan török elnök rendeletben döntött arról, hogy országa kilép az egyezményből. A török kormány azzal indokolta a lépést, hogy az egyezményt egyesek a homoszexualitás elfogadtatására akarták felhasználni. (MTI) 440 ezer forint a magyar átlagbér Budapest. Meghaladta a 440 ezer forintot a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete áprilisban, ám ez nem veszi figyelembe a kis cégek jellemzően alacsonyabb kereseteit, és azokét sem, akiket nem teljes munkaidőben foglalkoztatnak. Ezért a valósághoz sokkal közelebb áll a 332 ezer forintos mediánjövedelem, aminek a nettója 220 ezer körül van. Tovább folytatódott a bérek emelkedése, áprilisban a bruttó átlagjövedelem 10,1%-kalvolt magasabb, mint egy évvel ezelőtt, miközben az árak 5,1 %-kal nőttek ugyanezen idő alatt, (inx, ú) 2021. július 3.1 www.ujszo.com Korlátozzák a civileket Budapest. Egy szerdán megjelent és csütörtöktől máris hatályos kormányrendelet értelmében megszűnik a névtelen adományozás lehetősége Magyarországon a civil szervezetek részére. Az egyesületeknek és alapítványoknak ezentúl fel kell tüntetniük, hogy kitől mennyi pénzt kaptak. Az adatokat a kormánynak kell elküldeni, minden évben. A kormányrendelet azt is előírja, mindenképpen neveket kell felmutatni, akkor is ha cégtől vagy egyéb szervezettől érkezik a pénz. Ilyen esetekben azt kell jelölni, hogy ki áll az adományozó mögött, cégek esetében példáid a legalább 25%-ban tulajdonos személyek neveit kell feltüntetni. A kormány 2017-ben szigorította első körben a civilek beszámolási kötelezettségét az adományokról. Akkor előírták, hogy amelyik szervezet egy év alatt 7,2 millió forintnál több pénzt kap külföldről, annak viselnie kell a „külföldről támogatott szervezet” címkét hivatalos iratokon és kiadványokon, illetve név szerint be kell számolniuk arról, hogy kik a külföldi támogatóik. Ezt a törvényt az EU Bírósága jogellenesnek találta, úgyhogy a magyar parlament idén kénytelen volt visszavonni. Az Európai Bizottsághoz fordul a Párbeszéd. Kocsis-Cake Olivio, a párt frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: a Fidesz „ismét putyini módszerekhez nyúl”, annak érdekében, hogy meg tudja tartani, illetve bebetonozza a hatalmát. A képviselő kijelentette, a Fidesz listázni akarja az embereket, turkálni akar mindenkinek a pénztárcájában, akinek bármilyen köze van bármelyik alapítványhoz vagy egyesülethez. A Fidesz olyan légkört teremtett, ahol félni kell azoknak, akik a kormánykritikus civil szervezeteket támogatják. A kormányrendelet jogellenes, szembemegy az adatvédelmi szabályokkal, mert nincs legitim célja - tette hozzá. (MTI, 444.hu) Csaknem 20 év után az amerikai hadsereg katonái tegnap kivonultak az afganisztáni Bagram légitámaszpontról, amely az al-Kalda terrorszervezet és a tálibok ellen indított háború egyik központja volt. A támaszpontot teljesen átadták az afgán kormányerőknek. A bagrami kivonulás a legegyértelműbb jele annak, hogy az utolsó 2500-3500 amerikai katona afganisztáni szolgálata is a végéhez közeledik. Az USA biztonsági okokra hivatkozva nem közölte, hogy mikor hagyják el az utolsó amerikai katonák az ázsiai országot. A NATO- szövetségesek többsége már a héten kivonult. Joe Biden amerikai elnök azt ígérte, hogy az amerikai erők szeptember 11-ig elhagyják Afganisztánt. (TASR/AP) Konzervatív kiáltvány Magyar levélváltás a kétes törvényről ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Az Európai Unió országai 16 pártjának, köztük a Fidesznek ós a lengyel Jog ás Igazságosságnak (PiS) vezetői tegnap fővárosaikban Európa jövőjéről írtak alá közös nyilatkozatot. Ebben kiállnak az EU eszméje mellett, de elutasítják az európai szuperállamot - közölte Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke. A dokumentumot azért fogalmazták meg, mert megkezdődött az Európa jövőjéről szóló konferencia - mondta Kaczynski, hozzátéve, hogy „ennek céljai és struktúrái nem világosak”. „Feltételezhető, hogy olyan folyamatok elmélyítéséről van szó, amelyek nem az EU fejlesztését szolgálják, hanem mély, tartós válságot idéznek elő, olyan jelenségeket, amelyeknek semmi közük az alapító atyák elgondolásához és a közösség első éveinek gyakorlatához, egy szuperállamhoz, centralizációhoz, kulturális forradalomhoz vezetnek, melynek célja az eddigi társadalmi struktúrák lerombolása” — tette hozzá Kaczynski. „Ilyen forradalmakat mi nem akarunk” - jelentette ki, párhuzamot vonva az EU- ban jelenleg észlelhető tendenciák, valamint „az európai és a világtörténelemből ismert elképzelések” között, amelyek következménye csupán „sok baj és a szabadság radikális korlátozása” lett. A nyilatkozatot a Fidesz és a PiS mellett több mint tíz tömörülés jegyzi, köztük a két olasz párt, a Matteo Salvini vezette Liga és a Giorgia Meloni által irányított Olasz Testvérek, továbbá a Santiago Abascal vezette spanyol Vox és a francia Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése- közölte Kaczynski. A PiS az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció tagja az Európai Parlamentben. Az ECR pénteki közleménye szerint a dokumentumot a Kaczynski által említett pártok mellett több jobbközép irányultságú párt is aláírta Ausztriából, Bulgáriából, Dániából, Észtországból, Finnországból, Görögországból, Hollandiából, Litvániából és Romániából. Az EP-ben összesen 113 képviselővel vannak jelen az aláíró pártok. Az EU-kritikus jobboldali frakció összeboronálása már 2018 nyara óta napirenden van, a Fidesz elég sokat szervezkedett érte, de eddig nem sikerült összehozni őket. Az egyik fő választóvonal külpolitikai jellegű: a konzervatív frakció határozottan Oroszország- és Kína-ellenes, míg az Identitás csoport pártjai kifejezetten jóban vannak az orosz kormánnyal, és szimpatizálnak Kína európai befolyásszerzésével is. Amióta a Fidesz februárban kilépett az Európai Néppártból, azóta megélénkültek az egyeztetések a két oldal között, Orbán Viktor a német-magyar Ebmeccs estéjén is azzal foglalkozott állítólag, hogy a konzervatívokat vezető Giorgia Melonit (Olasz Testvérek párt) győzködje. A mostani nyilatkozat előkészítése lehet az új jobbos pártszövetség kialakításának, legalábbis erre is utalt Matteo Salvini (az olasz Liga párt elnöke, Identitás frakció) posztja is, amelyben a nyilatkozat kiadását azzal üdvözölte, hogy ebből talán „egy szilárdabb és nagyobb politikai szövetség” jöhet létre. Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke (Konzervatív frakció) a pártja csatlakozásakor pedig arról beszélt, hogy meg kell állítani az Európa központosítására törekedők forradalmát. (MTI, 444) Brüsszel/Budapest. Megérkezett Varga Judit válasza az Európai Bizottsághoz a magyar „pedofiltörvénnyel” kapcsolatos fenntartásokra. Megkapta és alaposan tanulmányozni fogja az Európai Bizottság az igazságügyi miniszter válaszát az LMBTI közösséget érintő magyar törvénymódosításokat kifogásoló levelére - tájékoztatott Christian Wigand szóvivő. Hozzátette: a biztosi testület minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, hogy megvédelmezze az EU állampolgárok jogait. Nem fogunk habozni, hogy a szerződések őreként megtegyük a szükséges lépéseket - utalt egy esetleges kötelezettségszegési eljárás elindítására. Didier Reynders igazságügyi és Thierry Breton belső piaci biztos múlt szerdán levelet írt Varga Juditnak, amelyben felsorolták a bizottsági fenntartásokat a magyar „pedofiltörvénnyel” kapcsolatban. Kifejtették, véleményük szerint a magyar előírások mely uniós szabályokat sértik. Reynders és Breton reményét fejezte ki, hogy Magyarország nem lépteti hatályba a vitatottrendelkezéseket. (Npsz) Boris Johnson brit miniszterelnökkel tárgyalt tegnap Angela Merkel német kancellár, akinek ez az utolsó hivatalos nagy-britanniai látogatása kormányfőként. Merkel felszólalt a brit kormány virtuális ülésén is, a külföldi vezetők közül elsőként azóta, hogy Bili Clinton amerikai elnöknek 1997-ben ugyanez megadatott. A tisztségéről ősszel leköszönő német kancellár ezután felkereste II. Erzsébet királynőt is Windsorban. Angela Merkel 22. alkalommal látogatott Nagy-Britanniába azóta, hogy 2005-ben Németország kancellárja lett. (TASR/AP) Bő 6 millió letelepedési kérelem a briteknél London. A brit belügyminisztérium tegnapi ismertetése szerint több mint 6 millió letelepedési kérelmet nyújtottak be a Nagy- Britanniában élő EU-állampolgárok a határidő szerdai lejártáig. Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020. december 31-ig, a brit EU-tagság megszűnése (brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak végéig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos jogi elnevezéssel letelepedett státusért (settled status) - kellett folyamodniuk. A kérvényeket brit idő szerint szerda éjfélig lehetett benyújtani a brit belügyminisztérium bevándorlási és vízumügyi osztályához, elsősorban az erre kialakított online felületen, illetve a mobileszközökre letölthető, ugyancsak e célra kifejlesztett alkalmazás használatával. A tárca első összesítésében közölte, a szerdai határidőig 6 015 400 letelepedési kérvény érkezett a Nagy- Britanniában élő EU-állampolgároktól, és ezek közül 5 446 300- at már elbíráltak a hatóságok. Az elbírált és jóváhagyott folyamodványok 52 százalékában a kérelmezők végleges letelepedett státust kaptak. A brit hatóságok a letelepedett státusra szóló, már elbírált folyamodványok alig 2%-át utasították el valamilyen okból. (MTI)
