Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-30 / 174. szám
www.ujszo.com | 2021. július 30. KÖZÉLET 3 Adósságban úszik az MKDSZ CZÍMER GÁBOR Pozsony. Végrehajtási eljárás indult a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) ellen. A tavalyi parlamenti választáson a Híd listáján induló párttól közel 30 ezer aurát követel a behajtó. A Végrehajtások Központi Nyilvántartása szerint (Centrálny register exekúcií) az MKDSZ ellen még 2019-ben indult végrehajtás, amely alapján a behajtó jelenleg 24 936 euró tartozást és 4924 euró eljárási költséget követel a párttól. Az eljárásról elérhető nyilvános dokumentumok szerint a párt a Slovenská konsolidacná nevű részvénytársaságnak tartozik, amely valószínűleg megvásárolta a követelést. Fehér Csaba, a párt vezetője kérdésünkre elmondta, a tartozás abból adódik, hogy még 2016-ban néhány adminisztratív hiba miatt megbüntette őket a belügyminisztérium, az öt évvel ezelőtti kampányban ugyanis bizonyos tételeket szabályoknak nem megfelelő időszakban fizettek ki. A pártelnök szerint már akkor azt kérték, három év alatt, részletekben fizethessék ki a büntetést. Azonban ezen idő alatt sem tudták azt törleszteni, így a követelés végrehajtóhoz került. „A végrehajtóval részletfizetésben állapodtunk meg, amit fizettünk is, de közbejött a Világjárvány” - mondta Fehér azzal, hogy az adományok, amelyekből pártjuk kizárólag működik, a pandémia alatt elapadtak. Hozzátette azonban, hogy a végrehajtótól halasztást kértek és kaptak. „Ha túl leszünk ezen az időszakon, akkor folytatjuk a törlesztést” -jelentette ki a pártelnök azzal, hogy a havonta néhány száz eurónyi törlesztőrészletet újra képesek lesznek fizetni. Bevételek, kiadások A nyilvános gazdasági adatok szerint az MKDSZ a 2019-es évben, amikor a végrehajtás indult, 27 902 euró kiadást könyvelt el, amelyből 24 886 eurót az „egyéb szolgáltatás” kategóriába soroltak. Ugyanebben az évben a párt bevételei 24 318 eurót tettek ki, amely főként adományokból és tagdíjakból jött össze. így ebben az évben az adósságuk további 3584 euróval növekedett. 2020-ban azonban az MKDSZ kiadásai 3917 eurót, a bevételei pedig 5245 eurót tettek ki, ami 1328 eurós megtakarítást jelent. Mivel az MKDSZ a 2020-as parlamenti választáson a Híd listáján indult, de együtt is csak 2,05 százalékos eredményt értek el, nem számíthatnak a politikai pártoknak járó állami támogatásra. Ezt utóbbi ugyanis csak a 3 százalékos, vagy annál jobb eredményt elérő szubjektumoknak jár. Fehér kérdésünkre elmondta, kiadásaik minimálisak, könyvelőt, könyvvizsgálót stb. foglalkoztatnak és irodát bérelnek. „Három-négy személlyel vagyunk gazdasági kapcsolatban” - mondta azzal, hogy főállású alkalmazottuk nincs. Elmondása szerint a pártelnöki tisztségért ő fizetést nem kap, ahogy a pártvezetés többi tagja sem. A kampánypénz A belügyminisztérium honlapján, ahol a pártoknak a 2020-as választási kampány során elköltött összegről szóló tanúsítványt kell nyilvánosságra hozniuk, az MKDSZ-re vonatkozó kimutatást nem találtunk. Ezt Fehér azzal magyarázta, hogy mivel jelöltjeik a Híd listáján indultak, így külön nem kampányoltak. A minisztériumi honlap szerint a Híd kerekítve 1,75 millió eurót költött a kampányra. Arra a kérdésre, hogy ebből mennyit fordítottak az MKDSZ jelöltjeinek népszerűsítésére, Febér nem tudott válaszolni. „Nem néztem utána, de tízezer eurótól biztosan több, százezer eurótól viszont biztosan kevesebb” - mondta és hozzátette, ezt is adományokból és tagdíjakból finanszírozták. Az, hogy tételesen mire költötték ezt az összeget, az MKDSZ elnöke nem tudta megmondani, szerinte ezt a Híd tudja pontosan. Maga Fehér 2019-ben 6500 euró adományt adott a pártjának. Erről azt mondta, az összeget hitelből és a saját megtakarításaiból finanszírozta. „A feleségem pedig örökölt is” - tette hozzá. A cégnyilvántartás szerint Fehér egyébként legalább egy, ingatlanokkal és takarítással foglalkozó vállalatban is érdekelt. A Hídnál is érdeklődtünk, pontosan mennyit költöttek az MKDSZ jelöltjeinek a kampányára, de lapzártáig nem kaptunk választ. A politikai jövő Az MKDSZ vezetője a párt jövőjéről szólva arról beszélt, attól függ, miként indulnak a következő választáson, hogy létrejön-e az MKP, a Híd és az Összefogás egyesülésével a Szövetség nevű közös párt. „És attól is, hogy megtaláljuk-e benne a helyünket” - tette hozzá. Ha azonban a Szövetség nem jönne létre, akkor újragondolják a pártjuk jövőjét. Fehér elmondta, egyelőre ő marad az MKDSZ élén. A 2020-as parlamenti választáson Fehér Csaba az MKDSZ vezetőjeként a Híd választási listájának 10. helyéről indult és 2351 preferenciaszavazatot szerzett. Az MKDSZ alelnöke, Sárközi János a lista 34. helyéről vágott neki a választásnak és 437 karikát kapott. Fehér Csaba (középen), az MKDSZ elnöke állítja, halasztást kaptak a végrehajtótól (Somogyi Tibor felvétele) A magyar pártok is tiltakoznak CZÍMER GÁBOR Az MKP, a Híd és az Összefogás is bírálja, hogy a kormánypárti OLaNO parlamenti képviselője Koszovóval és Dél-Oszétiával példálózott, miközben azt indokolta, miért utasítják el a Minority SafePack uniós kisebbségjogi kezdeményezést. Pozsony. Juraj Krúpa, az OEaNO parlamenti képviselőjének szerdai kijelentéseire elsőként az Összefogás reagált. „Ismét szakadár oroszokkal és koszovóiakkal ijesztgetnek. Nemzetbiztonsági kockázat maradtunk?” - teszi fel a kérdést a párt a közösségi oldalán. Álláspontjuk szerint Krúpa tévedett, amikor a sajtótájékoztatón arról beszélt, szerinte a kisebbségek kollektív jogai Szlovákiában biztosítva vannak. Az Összefogás szerint ugyanis Szlovákiában a nemzetiségi kisebbségeknek nincsenek kollektív jogai. „Épp ez a gond, a magyar társadalom közösségként nem tud dönteni, szavazni, jogokat gyakorolni, nincsenek például kisebbségi önkormányzatok” - fogalmaznak. A megkeresésünkre a Híd is reagált az OEaNO-s képviselő kijelentéseire. A párt szerint jó lenne, ha a kormánykoalíció minél rövidebb időn belül átgondolná és átértékelné a Minority SafePack ügyében hozott állásfoglalását, miszerint Szlovákia elutasítja az európai kisebbségek jogainak védelmét és az európai kisebbségi minimum bevezetését. A Híd a közleményében rámutat, a kisebbségek között különbséget tenni ugyancsak diszkrimináció. „Az pedig, hogy a Szlovákiában élő nemzeti közösségek helyzete és jogvédelme kapcsán már lassan bevett szokássá válik a háború sújtotta övezetek felemlegetése, egyenesen felháborító” - utalnak a nyilatkozatban Krúpa kijelentéseire. Juraj Krúpa, az OLaNO parlamenti képviselője a hazai kisebbségek helyzetéta közelmúltban háborúk által sújtott Koszovóhoz és Dél- Oszétiához hasonlította. Az MKP sajtóosztályát is megkerestük, hogy megtudjuk, mi az ügyben a párt álláspontja. írásban küldött válaszukban úgy fogalmaznak, továbbra is határozottan elítélnek minden olyan párhuzamot, amely a hazai magyarokat például a közelmúltban még háború által sújtott Koszovóhoz vagy Dél-Oszétiához hasonlítja. Kijelentik, sajnálattal veszik tudomásul, hogy a kormány és a kormánypártok is elutasítják a Minority SafePacket. „Ahogy azt is, hogy a békülékeny arcukat mutató kormányzati politikusok kijelentései csak üres gesztusok, amiket nem lehet komolyan venni” - olvasható a nyilatkozatban. Szerintük az ilyesminek csak csoportos magyar parlamenti képviselettel lehet elejét venni. Ahogy arról beszámoltunk, Juraj Krúpa, az OEaNO parlamenti képviselője, a mozgalom több frakciótagjával közösen tartott szerdai sajtótájékoztatón kijelentette, támogatják a szlovák kormánynak a Minority SafePack kisebbségvédelmi csomag elleni fellépését. Krúpa az álláspont indoklásában a hazai kisebbségek helyzetét a közelmúltban háborúk által sújtott Koszovóhoz és Dél-Oszétiához hasonlította. Gyorsan elillant a Pozsony. Míg a járványügyi szabályok tavaszi enyhítését követően a lakosság és a vállalkozók is derűlátóbban tekintettek a jövőbe, az elmúlt hetek kaotikus kormányzati intézkedései és a romló járványügyi mutatók miatt újra eluralkodott a pesszimizmus, ami már a Statisztikai Hivatal hangulatindexén is meglátszik. Miután a koronavírusjárvány második hulláma az idei első negyedévben kitombolta magát, a tavaszi hónapokban gyors javulásnak lehettünk tanúi, a járványügyi intézkedések fokozatos feloldása pedig a lakosság és a vállalkozók hangulatán is meglátszott. A Statisztikai Hivatal pontosan egy hónappal ezelőtt még arról számolhatott be, hogy idén júniusban csaknem 4 ponttal, 107 pontra nőtt a gazdasági hangulatindex, amire — Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője szerint - Szlovákiában 2017 szeptembere óta nem volt példa. Az elemzők ugyan még egy hónapja is arra számítottak, hogy a hangulat tovább javulhat, mára azonban fordult a kocka. A delta variáns egyre gyprsabb terjedése, az emiatt bevezetett újabb „Afogyasztók már nem olyan derűlátók a családi kasszájuk alakulásával kapcsolatban, mint pár héttel ezelőtt." Jana Morháőová, a Statisztikai Hivatal szóvivője szigorítások és a kaotikus kormányzati intézkedések miatt újra kezd eluralkodni a lakosságon a pesszimizmus. „A gazdasági hangulatindex júliusban 100 pont közelébe esett vissza, megtörve a négy hónapnyi töretlen növekedést. A fogyasztók már korántsem olyan derűlátók a szlovák gazdaság és a családi kasszájuk várható alakulásával kapcsolatban, mint pár héttel ezelőtt, többen tartanak attól is, hogy elveszítik az állásukat, és persze egyre többen fejezik ki nemtetszésüket az árak gyors növekedése miatt is” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. A legtöbb ágazatban borúlátóbbak a vállalkozók is. Míg tavasszal a szállodaiparban, vendéglátásban és turizmusban vállalkozók abban bíztak, hogy legalább a nyári szezonban sikerül javítaniuk a gazdálkodásukon, mára ez is veszélybe került. „A borúlátók tábora a szolgáltatásokban nőtt a legnagyobb ütemben. Míg júniusban még csak 2 ponttal romlott az ezt mérő index, júliusban már 13-mal” - tette hozzá Jana Glasová, a 365.bank elemzője, aki szerint a legtöbben a vállalkozói környezet további romlására és a vártnál kisebb keresletre panaszkodnak. Hogy mire számíthatunk az elkövetkező hónapokban, azt Glasová szerint nehéz felmérni, minden attól függ ugyanis, milyen irányt vesz a járvány őszi hulláma. (mi)
