Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-29 / 173. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com2021. július 29. 3 A Minority SafePack ellen fordultak az OLaNO egyes parlamenti képviselői Míg Kristián Cekovsky (középen), az OLaNO parlamenti képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján a kisebbségek védelméről beszélt, addig a mellette álló képviselőtársa, Juraj Krúpa (jobbra) kijelentette, támogatják a szlovák kormánynak a Minority SafePack kisebbségvédelmi csomag elleni fellépését (Somogyi Tibor felvétele) CZÍMER GÁBOR Pozsony. Juraj Krúpa, az OLaNO parlamenti képviselője, a mozgalom több frakciótagjával közösen tartott sajtótájékoztatón kijelentette, támogatják a szlovák kormánynak a Minority SafePack kisebbségvédelmi csomag elleni fellépését. Krúpa az álláspont indoklásában a hazai kisebbségek helyzetét a közelmúltban háborúk által sújtott Koszovóhoz és Dél- Oszétiához hasonlította. Tegnap az OEaNO kormánypárt képviselőinek egy csoportja a parlamentben tartott sajtótájékoztatót, ahol Juraj Krúpa (OEaNO), a törvényhozás védelmi bizottságának elnöke kérdésünkre kijelentette, támogatják a szlovák kormánynak azt a lépését, amellyel a kabinet beszállt a Minority SafePack kisebbségvédelmi csomagról szóló, Európai Unió Bíróságán (EUB) indított perbe, mégpedig a kisebbségvédelmi intézkedéscsomag elleni oldalon. Krúpa ezt azzal indokolta, hogy ők ugyan támogatják a kisebbségekhez tartozók egyéni jogokat, a Minority SafePack azonban a nemzetiségi, etnikai közösségek kollektív jogairól szól. „Ha megfigyelte, akkor mi azon országok csoportjába tartozunk, amely nem ismerte el Koszovót, ahogy Dél-Oszétiát és a hasonló államokat sem. Mi ezt pont ugyanebben a kontextusban értelmezzük” - indokolta a képviselő a kisebbségvédelmi csomagot elutasító álláspontjukat olyan országokkal példálózva, ahol a közelmúltban szakadár fegyveres konfliktusok zajlottak. Krúpa arról is beszélt, szerinte a kisebbségek kollektív jogai Szlovákiában biztosítva vannak. Krúpa kórjen bocsánatot! A képviselő kijelentéseivel kapcsolatban megkerestük Krúpa frakciótársát, az OEaNO magyar nemzetiségű képviselőjét, Gyimesi Györgyöt is, aki elmondta, valószínűsíti, hogy képviselőtársa nem tudja, miről szól a Minority SafePack. Elmondása szerint nem számított Krúpa kijelentésre, és egyben bírálta a kollégáját. „A liberális képviselők azok, akik a személyi szabadságot fontosnak tartják, de ez csak addig terjed, amíg nem jutunk el a nemzeti közösségek jogaihoz” - mondta. A frakciótársa kijelentéséről, amelyben Krúpa a hazai kisebbségjogokkal kapcsolatban Koszovóval és Dél-Oszétiával példálózott, Gyimesi elmondta, szerinte ez is csak azt bizonyítja, kollégája nem tudja, miről beszél. „Ezért a hasonlatért azonban egészen biztosan bocsánatot kell kérnie” - jelentette ki az OEaNO magyar képviselője. Hozzátette azonban, a frakción belül nem vitatták meg ennek a kisebbségvédelmi csomagnak az ügyét, mert amióta kiderült, hogy Szlovákia szembefordult a Minority SafePackkel, még nem volt ffakcióülésük. Gyimesi hozzátette, ő maga nem támogatja a kormánynak a kisebbségvédelmi csomag ellen szóló döntését. „Interpellálni fogom Mária Kolíková igazságügyi miniszter asszonyt” - jelentette ki, és arról számolt be, hogy már múlt héten is érdeklődött az ügyben a tárcavezetőnél. „De akkor azt mondta, nem tudja, miről van szó” - idézte a képviselő Kolíkovát. Gyimesi kijelentette, az augusztus végén várható frakcióülésen indítványozni fogja, hogy az OEaNO parlamenti képviselői a kormány lépését ellenző álláspontot fogadjanak el. A szakértő szerint Tárnok Balázs, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa szerint Krúpa teljesen félreértelmezi a Minority SafePacket, és nyilatkozata aggasztó a hazai magyar közösség jogainak megőrzése szempontjából is. „A Minority SafePack lényege az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megőrzése, amelynek alapvető összetevője a nemzeti kisebbségek kultúrája, nyelve és nemzeti sajátosságai” - magyarázza Tárnok. A kutató szerint ezen sokszínűség fenntartásához szükséges bizonyos egyéni jogok - például az anyanyelvi oktatáshoz való jog - csak a kollektív jogok elismerése révén élvezhetőek. „Bár az OEaNO képviselője szerint a kollektív jogok Szlovákiában biztosítva vannak, érthetetlen módon mégis a csoportjogok legitimitásának kétségbe vonásával ellenzi az uniós jogi standardok rögzítését” - mutat rá a szakértő. Tárnok hozzáteszi, a képviselő félrevezető és veszélyes retorikát alkalmaz, amikor a kollektív jogok kapcsán Dél-Oszétiát idézi, tehát biztonságpolitikai kontextusban értelmezi a nemzeti kisebbségek kollektívjogait. „Ezek a jogok a közösségünk túlélést szolgálják; kétségbe vonásuk nem csupán a Minority SafePack, de a közösségünk ellen intézett támadás, és mint ilyen, elfogadhatatlan, különösen egy olyan állam vonatkozásában, amelyet nemzetközi kötelezettségei kötnek ezen jogok biztosítására” - véli Tárnok. Ahogy arról beszámoltunk, Szlovákia váratlanul belépett, a Minority SafePack kisebbségjogi kezdeményezésről szóló uniós perbe, a szlovák külügyi tárca kezdeményezésére az igazságügyi minisztérium az ügyben az Európai Bizottság (EB) korábbi döntését támogatja, amely az év elején lesöpörte a kisebbségvédelmi csomagot. Szlovákiához hasonlóan cselekedett még Románia, Görögország, Ciprus, Franciaország és Bulgária is. Magyarország ugyanakkor jelezte, a Minority SafePack oldalán szintén be kíván lépni a perbe. LGBTI kisebbségi jogok A tegnapi sajtótájékoztatót egyébként azért hívták össze, mert az OEaNO képviselőinek egy csoportja bemutatta azt a határozattervezetet, ami a különböző kisebbségek erkölcsi támogatásáról szól és amelyet a törvényhozás szeptemberi ülésén akarnak beterjeszteni. A határozat apropója, hogy a közelmúltban Szlovákiában támadás érte az LGBTI-közösség tagjait, a szélsőjobboldali, ESNS-es képviselők pedig a nem heteroszexuálisok jogait korlátozó magyarországi jogszabály szlovákiai változatát is benyújtották a törvényhozás elé. „A rasszista fenyegetések is rendszeresen felütik a fejüket, a kisebbségek tagjait ismételten verbális támadások érik” - indokolta a lépésüket Kristián Cekovsky (OEaNO) parlamenti képviselő. Krúpa pedig arra szólította fel a politikusokat, nyíltan vállalják a szexuális vagy más kisebbségekhez való tartozásukat. „Mindannyian tudjuk, hogy a politikusok között is vannak olyanok, aki az LGBTI-közösség tagjai” - mondta, és hozzátette, bízik benne, hogy a határozattervezetüket a parlament nagy többséggel támogatja majd. Gyimesi a frakciótársai által beterjesztett határozattervezetről azonban elmondta, nem fogja azt támogatni. „Megengedhetetlen, hogy összemossák a szexuális és a nemzeti kisebbségeket” - véli a képviselő. Egyre nehezebb kiigazodni a határátlépés szabályaiban ÖSSZEFOGLALÓ Az Alkotmánybíróság kedden felfüggesztette az egy adag oltással rendelkező személyekre vonatkozó kivételeket, a határokon azonban egyelőre nincs változás. Pozsony. A Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) által kiadott rendelet, mely a határátlépés feltételeit határozza meg, ezúttal sem bizonyult teljesen alkotmányosnak, így a taláros testület úgy döntött, hatályon kívül helyezi a dokumentum azon szakaszát, mely augusztus 2-ig lehetővé teszi, hogy egy adag oltással el lehessen kerülni az 5 napos karantént a külföldi utazás után. Az Alkotmánybíróság már a hivatal korábbi rendeletét is felfüggesztette, akkor szintén azt kifogásolták, hogy egy adag oltás nem nyújt kellő védelmet a vírussal szemben, ennek ellenére csak azoknak kell kötelezően karanténba vonulniuk, akik nincsenek beoltva. A kormány Ján Mikas tiszti főorvos gyors reakciójának köszönhetően megúszta, hogy ismét érvénybe lépjen az utazási szemafor, mely a védettség helyett az egyes országok aktuális járványhelyzetét vette figyelembe, s ez alapján osztályozta a biztonságos, illetve kockázatos területeket. Amint nyilvánosságra került a bíróság döntése, a higiénikusok már el is kezdtek dolgozni az új rendelet szövegén. Az ellenzéki képviselők sem tétlenkedtek, szinte azonnal megtámadták az újonnan kiadott rendelkezést, és az Alkotmánybíróság ezúttal is helyt adott a beadványnak. A döntés indoklása egyelőre várat magára, az ítélet akkor lesz jogerős, ha nyilvánosságra hozzák a törvénytárban, ez a folyamat azonban néhány napig is eltarthat. Mária Kolíková (Za l’udí) igazságügyi miniszter és Alojz Baránik (SaS) parlamenti képviselő egyetértett benne, hogy a keddi döntés a gyakorlatban nem lesz hatással az emberekre. „Az Alkotmánybíróság döntését tiszteletben tartjuk. Az első adag vakcinával beoltott embereket érintő átmeneti rendelkezés augusztus 2-ig van érvényben. Az AB döntése csak a nyilvánosságra hozása után lép hatályba, így nem számítunk lényeges változásokra a határátlépést érintő szabályokban” - közölte Baránik. „Ismernünk kell a döntés szövegét, főként az indoklást, miért függesztették fel a rendelet átmeneti intézkedését” - nyilatkozta Kolíková. A kormányhivatal állásfoglalásában szintén hangsúlyozta, meg kell várni a pontos magyarázatot. „Az Alkotmánybíróság döntését egyelőre nem kaptuk meg írásban. A kormányfő ezt mindenképp tiszteletben fogja tartani, és az észrevételeket be fogjuk építeni a rendeletbe. Addig is a jelenlegi állapot marad érvényben a határokon - tájékoztatott Eubica Janíková, a kormányhivatal szóvivője. Hétfőtől tehát hiába vagyunk beoltva, ha nem vagyunk teljesen védettek, a külföldi utazást követően legalább 5 nap karantén vár ránk, melyet áz 5. napon elvégzett PCR- teszttel lehet lerövidíteni. Az ellenzéki Hlas politikusai tegnap élesen bírálták a kormányt, amiért elügyetlenkedte a felkészülést az őszi hullámra. Richard Rasi (Hlas) rámutatott, biztosítani kell a hatékony határvédelmet, a pozitív esetek felderítését, a kórházakat pedig fel kell készíteni a fertőzöttek számának emelkedésére. Rasi szerint minden egyes alkalommal regisztrálni kellene a határon, a másik oldalon viszont elutasítja az ingázók rendszeres ellenőrzését. (ba, TASR)
