Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-29 / 173. szám
4 RÉGIÓ 2021. július 29. | www.ujszo.com Nem törte meg a járvány a cukrászdát VATAŐŐIN PÉTER A koronavírus különböző hatással volt a különféle szakmákra, a talpon maradt cégek közül sokan továbbra is kitartanak, és új fejlesztéseket terveznek. A gútai Patio Cukrászda tulajdonosa és mindenese, Mihalics Anita örülne, ha a régió vállalatai szorosabban együttműködnének. ESZI „Nagyon szerettem sütni, de eleinte csak a család részére készítettem a finomságokat” - mondja Mihalics Anita a kezdetekről. Bő 10 évvel ezelőtt nem igazán volt Gútán olyan hely, ahova be lehetett volna ülni megenni egy jó süteményt, így cukrászdájuk megalapításával lassanlassan elkezdték betölteni az űrt. A vállalkozásba fokozatosan, 2010 környékén fogott bele, majd lassan felhagyott eredeti szakmájával, a pedagógiával. Kezdetben viszonteladók voltak, majd egy év után ráálltak a saját termékek készítésére. Mihalics Anita közben elvégezte a kétéves cukrászmesteri szakot is a nagymegyeri Magán Szakközépiskolában, de sikeresen továbbképezte magát egy-egy tanfolyamon Magyarországon és Szlovákiában is. Mindezzel párhuzamosai bővült az üzlethelyiségük is. „Szerintem úgy tud jól működni egy cukrászda, hogy ha tervez. Állandóan meg kell újulni. Követem a trendeket, például próbálunk csinálni tavaszi és őszi étlapot a cukrász-termékekből” - mondja a vállalkozó, s úgy tartja, a közösségi oldalak hatására gyakran Gútán is olyan minőséget keresnek a vevők, mint amit az interneten látnak nyugateurópai kávézókban vagy cukrászdákban. Ezekre az igényekre is reagálniuk kell. Túlélték a járványt „Most négy alkalmazottam van, Elkapták a hétvégi késeiét fafri-Kiw/Jl A rendőrség elfogta azt a tettest, aki megkéselt a hétvégén egy férfit a W club szórakozóhely előtt. Az eset az uszodához közeli vendéglőnél történt, a közelben lakók a közösségi oldalon osztották meg az ezzel kapcsolatos élményeiket. Az egyik férfi hallotta, ahogy a rendőr kiabál valakivel, majd felszólítja a férfit, hogy adja oda a kést, amivel megszúrta az ellenfelét. Renáta Cuháková rendőrségi szóvivő arról tájékoztatta a Dnes24 munkatársát, hogy július 24-én a W club előtt nézeteltérés támadt két férfi között, mire a tettes hátulról megragadta az áldozatát, fojtogatni kezdte, majd többször megvágta a nyakát és a vállát. Az elkövető ellen eljárást indított a rendőrség tiltott szer befolyásoltsága alatt elkövetett zsarolás és testi sértés miatt. (Dnes24,szaz) közülük három cukrász, egy pedig pincémő” - mondja a vállalkozó, majd rátérünk arra, hogy még normális körülmények között is nagy figyelemmel kell vezetni egy cukrászdát. A forgalom ugyanis szezonálisan hullámzik, így amikor nagyobb keresetre tesznek szert, azt be kell osztaniuk a gyengébb időkre, hogy a kevésbé intenzív hónapokban is ki tudják fizetni az alkalmazottakat. Ebbe is jócskán belekavart a járvány. „Amikor az első hullám alatt lezártak minket, akkor osztogattuk szét először a hűtő teljes tartalmát. Ingyen” - részletezi atulaj, ami azt jelenti, hogy meg kellett szabadulniuk a romlandó alapanyagoktól is, például a tejtől, a vajtól, a tejszíntől. 2020 őszén a második hullám elején mindez megismétlődött. Végül tavasszal úgy nyithattak ki, hogy a beltérbe nem léphettek be a vásárlók. A kínálatot ekkor bővítették borokkal és kézművestermékekkel - amelynek köszönhetően az eddigi gyakorlat szerint hivatalosan élelmiszerboltnak is minősülnek, s onnantól kezdve bent is fogadhatták a vevőket. Érdekesen dinamizálta a forgalmukat a koronavírus. Különösen tavasszal például óriási dömpingje volt náluk a kicsi, „hatszemélyes” tortáknak, amelyeket születésnapokra rendeltek az emberek. A legnagyobb stresszt a cukrászda számára az alkalmazottak elvesztésének veszélye jelentette, hiszen rettenetesen nehéz jó cukrászt és pincért találni. Egy új alkalmazott betanítása pedig nagy munka, s akár fél évig is eltarthat. Volt, aki a járványtól függetlenül is elhagyta volna a céget, ám ha az állam nem fizeti ki az alkalmazottaik bérét a második hullám idején, akkor nagy gondba kerülhettek volna. A helyiség fenntartását viszont így is nekik kellett állni. Új konkurencia A járvány egyik összetett következménye volt Mihalics Anita szerint az, ahogyan szemük előtt futott fel az első hullám idején az „otthonsütés” jelensége. A közösségi oldalak termelői piacain ugyanis sokan elkezdték árulni a maguk által - hivatalosan feketén - készített cukrásztermékeket. Úgy látja, sokan a „hazai” megjelölés miatt fordultak az online termelői piacok felé, az árusok között pedig többen azért éltek a rendhagyó értékesítési móddal, mert azzal egyfajta presztízs is jár a szűkebb környezetükben. A helyzetet bonyolítja, hogy az állam semmit sem kezd ezzel a jelenséggel. A közegészségügyi ellenőrzést az otthonsütők könnyen elháríthatják azzal, hogy csak szívességből sütnek másnak. „Az ilyen kis cukrászdáknál, mint amilyen a miénk is, ha öt tortát megsütnek otthon eladásra, nekünk már az is bevételkiesés” - mondja el a lényeget a vállalkozó, majd hozzáteszi: „A sütemény nem kimaradt palánta, meg kettővel többet tojó tjník, hanem tejszínből, vajból, tojásból áll, különböző hőmérsékleteken kell elkészíteni és megszabott tárolási fokon kell tartani”. Hosszan beszél arról, ahogy folyamatosan ellenőrizni kell maguknak is a minőségi és technikai követelményeket, illetve hivatalosan működő cégként rendszeresek náluk az inspekciók. Együttműködés a régióért ,JVIiért fog idejönni egy turista? Annyira jó volna, ha működne egy folyamat a Csallóközben... Több cég van a környéken, lehetne ránk építeni. Ki lehetne alakítani a turistáknak egy többnapos programot, mert arra jönnek leginkább” - osztja meg velünk a meglátásait Mihalics Anita, aki ebben látja a kisebb települések vállalatainak legfőbb kitörési lehetőségét. Ellenkező esetben - s ennek a veszélyét a járvány növelte is - ha az olyan kisvárosokban, mint Gúta, megszűnik egy vállalat, az maga után ránthat másokat is. „Mindig azt mondom, hogy szeretném majd átadni a vállalkozást a gyerekeimnek” - mondja, és olaszországi példák kapcsán ecseteli, hogy az állam ott hogyan ösztönzi a családi, több generáción átívelő vállalkozások létrejöttét és fenntartását. Hivatkozik a magyarországi állami pályázati rendszerre is, amely által a culaászdák is prosperálhatnak. A Baross Gábor-tervnek köszönhetően már ők is sikeresen meríthettek pályázati forrásokat fejlesztési célból. Mihalics Anitának kész válaszai vannak arra is, hogy a számos kihívás közepette mégis miért érdemes művelni ezt a szakmát: „Mindig van lehetőség inspirálódni. Öröm az, amikor odajön valaki az utcán és azt mondja: jó volt. Bejön hozzánk a fiatal, megrendeli a termékeinket a lagzijára. Eltelik egy év, újra betérnek hozzánk, s a keresztelőre rendelik meg a tortát, majd később a gyerek első születésnapjakor ugyanígy tesznek” — fejti ki, majd azt is hozzáfűzi, a cukrászat egy olyan szakma, amelyet kellő egészség és kitartás birtokában még a nyugdíjas korhatáron túl is tud végezni az ember. Megvalósulhat a Schoeller padja projekt Léván SZÁZ ILDIKÓ Megszépítik a történelmi Schoeller parkot a Filantróp Központ és a Baumit társaság által kiírt Nekünk itt jó, mi itt szeretnénk élni pályázat jóvoltából. Klímaválság idején rendkívül fontos, hogy még nagyobb hangsúlyt kapjon a meglévő zöldterületek, parkok gondozása. ITÁA.S Léván Gustáv von Schoeller születésének 155. évfordulójára emlékeznek a helyi lakosok egy emlékpad kihelyezésével. A német vállalkozó dinasztiáról elnevezett városi park mintegy tizenhétezer négyzetméteres területen található. Az éveken át jócskán elhanyagolt történelmi pihenőövezetet az 1900-as évek elején a Schoeller testvérek alakíttatták ki Carl Gustaf Swensson svéd kertépítész tervei alapján. A Schoeller-dinasztia sokat tett a város ipari és kulturális fellendítéséért. A parkot 1984-ben védett területté nyilvánították, később azonban jócskán elhanyagolták a park, illetve az itt található rózsaliget gondozását. 2016-ban a lakosok petícióban tiltakoztak az ellen, hogy a mesterséges tavat betemessék és homokozót építsenek a helyére. Az első revitalizációra a lakosok ösztönzésére szánta rá magát a város, akkor helyezték ki az egykori kastélyt és a történelmi parkot magyar nyelven is bemutató tájékoztató táblát. A park hűsölőjét pályázati pénzből sikerült felújítani, és az idei költségvetésből a tó és a Perec-patak összekötésére 19 ezer eurót fordítanak a tőke jellegű kiadásokra elkülönített összegből. A Schoeller padot arra a helyre helyezik ki, ahol állítólag szívesen pihent Schoeller Gusztáv, a közelébe szilfát ültetnek; a parkot a projekt keretében a lévai önkéntesek tisztítják meg. 1893-ban érkezett a német vállalkozó, Gustav Philipp Ritter von Schoeller Lévára, és éveken át a gényei birtokot vezette. A korabeli feljegyzések szerint igencsak nagyvonalú mecénása volt a különféle lévai egyesületeknek, emellett támogatta a város kulturális életét, az iskolák fejlesztését. Kedvenc időtöltése a vadászat volt és a lovaglás. A családi kastély nem maradt fenn, az épületet bombatalálat érte a második világháború idején. A Schoeller család anyagilag támogatta a lévai vár maradványainak megőrzését az utókor számára. A Schoeller parkban a lévai lakosok kezdeményezésére emléktáblát helyeztek el (A szerző felvétele) Mihalics Anita (jobbról az első) szerint mindig meg kell tudni újulnia egy cukrászdának (A szerző felvétele) i
