Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-02 / 151. szám

6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. július 2. I www.ujszo.com RÖVIDEN 150 dzsihádistával végzett Mozambik Maputo. Több mint 150 dzsihá­­distát ölt meg a mozambiki had­sereg múlt héten, az ország konfliktus sújtotta északi részén végrehajtott műveleteiben - kö­zölte a mozambiki hadsereg egyik ezredese. Az Iszlám Ál­lamhoz köthető al-Shabaab 2017 óta hajt végre terrorakciókat Mozambik északi, rubinbányák­­ban és földgázmezőkben gazdag térségében - támadásaiknak ed­dig 2400 áldozata volt. (MTI) Rémisztő a helyzet a forrongó Tigrében Addisz-Abeba. Az etiópiai hadsereg heteken belül vissza­térhet a forrongó Tigré tarto­mány fővárosába, Mekelébe, ha ez szükséges lesz — jelentette ki az addisz-abebai kormány ille­tékese. Egy ENSZ-hivatal kö­zölte, hogy Tigrében nincs áram- és távközlési szolgáltatás. Az ENSZ szerint legalább ötmillió ember szorul sürgősen élelmi­szersegélyre Tigrében. Szemta­núk és túlélők rémtörténetbe illő brutális kegyetlenkedésekről számoltak be, különösen az erit­­reai katonák részéről. (MTI) Exhírszerző lesz az iráni igazságosztó Teherán. Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője kinevezte Golamhosze­­in Mohszeni Edzsei egykori hír­szerzési minisztert az ország igazságszolgáltatásának élére. A tisztség azért üresedett meg, m,ert azt az új elnök, Ebrahim Raiszi töltötte be, aki augusztustól ál­lamfőként folytatja pályafutását. A 64 éves Edzsei régóta dolgo­zik az igazságszolgáltatásban, kemény vonalas klerikus hírében áll. Szerepel a nyugati országok által szankcionált személyek listáján az emberi jogok súlyos megsértése miatt. (MTI) Pénzelvonás Magyarországtól? ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Vére Jourová, az Eu­rópai Bizottság átláthatósá­gért és értékekért felelős tagja azt tartaná a „leghelyesebb­nek ás az a leghőbb vágya", hogy ne lápjen hatályba az a magyar törvény, amely „az LMBTI -közösséghez tartozó személyeket nemcsak nemi orientáció alapján megkülön­bözteti, hanem sérti a szólás­szabadságot is." A cseh uniós biztos elmondta: tel­jes mértékben osztja Ursula von der Leyennek, a bizottság elnökének a véleményét, miszerint a magyar jogszabály „szégyenletes”, azonban nyomatékosan kijelentette, hogy a törvény esetében nem alkalmazható a jogállamisági feltételességi me­chanizmus. A mechanizmust olyan jogállamisági szabálysértések ese­tére hozták létre, amelyek az unió költségvetését érintik - emelte ki. Jourová szigort vár Jourová úgy vélte továbbá, hogy a bizottság gyorsan és határozottan lépett fel, szinte rögtön a törvény el­fogadása után levélben kértek ma­gyarázatot a magyar kormánytól a jogszabállyal kapcsolatban. Hang­súlyozta: amennyiben a választ - amely e héten érkezhet - nem találja a bizottság kielégítőnek, akkor nem fog habozni, hogy jogi síkra terelje az ügyet, amely elérheti az uniós bíró­ságot is. Ha a bíróság is helyben hagyja a testület panaszát, az akár pénzügyi szankciókat is eredmé­nyezhet - emlékeztetett Jourová. Az Európai Parlament (EP) négy frakciója tegnap közös levélben for­dult Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz, azt kérve, hogy ne enged­je át a magyar kormány tervét az EU újjáépítési alapjának a felhasználá­sáról. Négy frakció közbelépne Az EP négy frakciója - a szocia­listák, a Renew Europe (régebbi ne­vükön liberálisok), a zöldek, illetve a Baloldal nevű frakció (szokás kommunistáknak is nevezni őket), azt kezdeményezte, hogy a csonkí­tott, 5800 milliárd helyett csak 2500 milliárd forintnak megfelelő összegről szóló magyar tervet se fo­gadja el az Európai Bizottság. A ter­vekről végső soron a tagállamok kormányai szavaznak az Európai Tanácsban, de az Európai Bizottság nézi át őket szakmai szempontból, és következtetéseik várhatóan megha­tározzák a Tanács döntését. A négy frakció, amelynek együtt 356 kép­viselője van a 704 fős parlament­ben, (vagyis együtt éppen többséget alkotnak), egyrészt emlékezteti a bizottságot, hogy a magyar kor­mány terve nem felel meg a korábbi országspecifikus ajánlásokban el­várt intézkedések bevezetésének, márpedig ez hivatalos feltétele a pénz lehívhatóságának. A levél azonban külön kitér a homoszexu­alitás megjelenítését korlátozó új magyar törvényre is, amit élesen el­ítéltek a tagállamok többségének a vezetői is. A levél szövegezésében részt vevő Újhelyi István (MSZP) képviselő kiemelte, hogy arra is ki­tértek, hogy nem a magyar népet akarják megkárosítani a pénz elvo­násával, hanem azt akarják elérni, hogy a pénz tényleg a polgárokat se­gítse. (MTI, 444.hu) Ünnepelnek a kínai kommunisták Elhunyt az iraki háború követelője Hszi Csin-ping kínai elnök a kommunista párt (KKP) szerepének fontosságát hangsúlyozta az ország mai eredményeinek elérésében a KKP megalapításának 100. évfordulója alkalmából Pekingben tegnap megtartott, nagyszabású ünnepségen. Peking. Hszi, aki a KKP főtitká­rának pozícióját is betölti, az egy­kori császári palota déli bejárata fe­lett húzódó teraszon, a KKP, vala­mint a kormányzat vezető méltósá­gai körében állva hangsúlyozta: „a Kínai Kommunista Párt nélkül Kína ma nem lenne az, ami. Az előttünk álló úton fenn kell tartani és tovább kell erősíteni a párt vezetését” - tette hozzá a Mao Ce-tung egykori kínai vezető portréja felett elhelyezett, sarló-kalapács szimbólummal dí­szített pódiumról. Beszédét a hely­színen több mint 70 ezren hallgat­ták. Az esemény gondosan kiválo­gatott résztvevőit előzetes regisztrá­ciót és fokozott biztonsági ellenőr­zést követően engedték a Tienan­­men térre. A koronavírus-járvány Most 100 éves a 95 millió tagot szám­láló Kínai Kommunista Párt (TASR/AP) felett aratott diadal jeleként az ün­nepségen egybegyűltek közül senki nem viselt maszkot. Az ünnepség helikoptereket és vadászgépeket felvonultató légi be­mutatóval, valamint a pártot dicsőí­tő kórusénekekkel vette kezdetét. A kínai elnök egy órán át tartó beszé­dében a KKP első száz évének leg­fontosabb eredményei között emlí­tette, hogy Kína minden tekintetben elérte a „mérsékelten jómódú társa­dalom” felépítését mint célt, ké­nyelmes életet biztosítva az embe­reknek, továbbá felszámolta a mély­szegénységet. Az elnök hangsú­lyozta: a kínaiak nem fogják hagyni többé, hogy külföldi erők elnyomják őket. „Aki zsarnokoskodni próbál felettünk, 1,4 milliárd kínai alkotta, acélos Nagy Falba ütközik” - fogal­mazott, a közönség lelkes ujjongását kiváltva. Kína az építőjellegű kriti­kát szívesen fogadja kívülről, de az „álszent prédikálást” nem - mondta. Konkrét példát ugyan nem említett, de az utóbbi időben Kínát számos kritika érte külföldről - egyebek mellett az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről - a többi közt a hongkongi szabadságjogokat, va­lamint a zömében muszlim vallású ujgur kisebbség emberi jogait ille­tően. Szót ejtett Tajvanról is, alá­húzva, hogy a KKP egyik kulcsfel­adata a tajvani kérdés megoldása és az ország békés újraegyesítése. (MTI) Washington. Nyolcvannyolc éves korában meghalt Donald Rumsfeld volt amerikai védelmi miniszter, az iraki háború egyik vezéralakja. Ő volt az Egyesült Államok történetének legfiata­labb, később pedig legidősebb védelmi minisztere: 1975 és 1977 között Gerald Ford akkori elnököt szolgálta, 2001 és 2006 között pedig George W. Bush elnök kormányának tagja volt. Bush védelmi minisztereként eredeti terve az volt, hogy átala­kítja a hadsereget, de erőfeszí­tését beárnyékolták a 2001. szeptember 11 -i terrortámadá­sok, majd az afganisztáni és az iraki háború. Bush 2006 novem­berében vált meg Rumsfeldtől, miután az amerikaiak szemében jelentősen csökkent a kormány népszerűsége az iraki háború el­húzódása miatt, és a kong­resszusban a demokraták vették át az uralmat a félidős választá­sokat követően. Rumsfeld négy elnököt szolgált különféle be­osztásokban, és csaknem 25 évet töltött az üzleti életben. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents