Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-02 / 151. szám
www.ujszo.com | 2021. július 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Csak el kell kezdeni Minden kis kedvesség újabb kedvességet szülhet Apandémia alatt, amikor bezártságban éltünk, a szokásosnál többet néztem a tévét. Egyáltalán nem tett jót a lelkemnek. S itt nem a politikai jellegű műsorokra gondolok - bár nem igazán van annál lehangolóbb, mondhatni megbetegítőbb, ami nálunk ez alatt az időszak alatt történt, illetve most is történik hanem a tévében sugárzott filmekre, sorozatokra. Ha egy földönkívüli ezekből próbálna képet kapni a bolygónkról, akkor azt látná, hogy itt csupa erőszak és veszély az élet. Ami igaz. De minden éremnek két oldala van. Ahogy a rossz, úgy a jó is tőlünk, emberektől származik. Mi generáljuk az egyiket is, a másikat is. Én most a jó „duzzasztásáról” szeretnék szólni. Van egy ismerősöm, akinek mindenkihez, mindenhol van néhány kedves szava. Például a pályán is, ahova gyalogolni járunk. Ismeri az emberek élettörténetét, mert néhány jó szó után kinyílnak, szinte intim dolgokat is elmondanak neki (róla viszont soha semmit nem kérdeznek). Tegnap is együtt gyalogoltunk, s egyszer csak valaki nagyot köszönt. Jó reggelt! De sehol senki. Aztán vettem észre, hogy a szemközti ház legfelső emeletének egyik ablakából kiabált át egy idős asszony. Az egyik gyaloglótárs. A magasból meglátta az ismerősömet és késztetést érzett, hogy kinyissa az ablakot, és onnan, az út túloldaláról is átszóljon, köszönjön neki. Egy másik ismerősöm a napokban költözködött. A házban, amit elhagyni készült, tizenkét család lakik. Mindegyikük postaládájába betett egy rövid levélkét és megköszönte, hogy huszonöt nyugodt, boldog évet tölthetett el a szomszédságukban, és további jó életet kívánt nekik. Ezután napokig jöttek a szomszédok elbúcsúzni. Még a durva kinézetű, általában hallgatag szomszéd is megjelent, és sajnálatát fejezte ki, hogy „ilyen rendes emberek elmennek”. A házbizalmi szerzett egy sárga-fekete szalagot - olyat, amit a gázosok használnak -, a költözés reggelén körbetekerte vele a ház előtti parkolót, és kitett egy felhívást, hogy reggel kilenctől délután négyig senki se álljon oda az autójával, mert „költözés folyik”. Egy további ismerősöm idő hiányában csak néhány pillanatra ugrott be hozzám, hogy megnézze a díványt, amire új huzatot szerettem volna varratni, de annak ellenére, hogy sietnie kellett, arra mégis volt ideje, hogy becsomagoljon és hozzon egy üveg friss lekvárt, egy kis süteményt és aznap sült pizzatekercset. Minden kedvességnek esélye van újabb kedvességet szülni. De leginkább annak, amely érdekmentes, szívből jön. Puszta emberi jóságból. Ezt bárki kibányászhatja a lelke mélyéből - ha nagyon akarja. Csak el kell kezdeni. Mert régi, de igaz a mondás: amilyen az adjonisten, olyan a fogadj isten. (Kotrha) 410 millió ember lakóhelyét fenyegeti a tengerszint emelkedése A világon jelenleg 267 millió ember él tengerszint alatti magasságon, mint például Hollandia lakossága. A század végére ez 410 millióra emelkedhet, ennyi ember fog élni két méterrel a tenger szintjénél alacsonyabban. Holland kutatók lézeres távérzékeléssel megmérték a parti területek magasságát, és azt jósolják, hogy 2100-ra egyméteres vízszintemelkedéssel számolva ez a szám 410 millióra emelkedhet. A Nature Communications tudományos lapban közölt térképük szerint a legkockázatosabb területek 62 százaléka a trópusokon van, a legtöbb Indonéziában. A kutatások eddig nagyrészt a tengerszint emelkedésével foglalkoztak, a földfelszín magasságáról a világ sok táján nincsenek pontos adatok. „Hollandia, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok partvidékeiről kitűnő adataink vannak, négyévente felmérik őket felülről, ez Hollandiában minden alkalommal több tízmillió euróba kerül. A világ nagyobb részén erre nyilvánvalóan nincs pénz” - mondta Áljosja Hooijer, a holland vízkutató intézet szakértője. A műholdas felvételek szerint az egyik legnagyobb veszély az Antarktisz gleccsereit a tengerbe omlástól védő selfjég töredezése jelenti. A gleccserek összeomlása miatt a klímaváltozás is gyorsabban megtörténhet, mint ahogyan jósolták. Az úszó selfjég úgy viselkedik, mint az üvegben lebegő dugó: megakadályozza, hogy a nagyobb jégtömegek bekerüljenek az óceánba. Az antarktiszi Pine Island-gleccser selfjege viszont 20 kilométert húzódott vissza 2017 és 2020 között. Omladozását egy európai űrszonda figyeli, hatnaponta készít felvételeket. Három nagy szétesés történt 2017 és 2020 között, több mint 80 kilométer hosszú és 36 kilométer széles jéghegyek keletkeztek, majd kisebb részekre estek. A Pine Island-gleccser jegéből 12 százalékkal több jég került az óceánba. Ez a gleccser 180 trillió tonnányi jeget tartalmaz, a kontinens jégveszteségének egynegyedéért felelős. Olvadása a tengerszint félméteres emelkedését eredményezné. „A Pine Island és a mellette levő Thwaites-gleccser miatt aggódunk leginkább, mert ha ezek szétesnek a Nyugat-Antarktisz többi része is követi ezt a modellek szerint” - közölte az irvine-i Kaliforniai Egyetem kutatój a, Isabella V elicogna. (mti) Oltási lottó, védtelenségi lutri SZABÓ LACI Ahogy várható volt, a szlovák kormány egyre jobban szűkíti a beoltatlan emberek lehetőségeit, hogy ennek hatására mind többen döntsenek a vakcinálás mellett. Bevet mindent, külföldi út utáni karantént beoltatlannak, határszigort, Covidlottót milliós nyereményekkel. Közben pedig beüzemelték az uniós Covid-útlevél-rendszert, de több ország máris jelezte, hogy szigorít a belépésen. És még csak most indul a nyár... Érdemes lesz figyelni a következő napokban az oltási görbét, beválike a szlovák kormány számítása, többen sorakoznak-e az oltópontokon és újabban már a körzeti orvosnál. Nem véletlen a szigorítás, hiszen az agresszívebb delta variáns azokban az országokban is felfordulást okoz, amelyek lényegesen jobban állnak az átoltottság terén (Izrael, Nagy- Britannia). így a kormány érthetően azt szeretné, ha nálunk is felpörögne az oltási hajlandóság, ezt pedig úgy érné el, hogy megvonja a szabadságot (pontosabban a hazatéréskor, mert utazni enged, csak a nyaralás után követeli meg a karantént az oltatlanoktól). Éppen a nyári szezon előtt... Kétségtelenül gonosz húzás, ám most mégis elfogadható, hiszen ha maradna a csigatempó, akkor ősszel - vagy akár már korábban - garantáltan beütne egy újabb hullám, megnőne a kórházakban kezeltek száma, ismét a lezárásokról szólna az életünk. És még ezzel a szigorítással sem biztos, hogy elkerülhető ez a forgatókönyv, vagy csak csökkenteni tudja az újabb hullám erejét. Ami a beoltatlanoknak szigorítás, az a lakosság beoltott részének enyhítés. Hiszen eltűnnek a zöld, piros, fekete színek a világ térképéről, július 9-től bárhova utazhatnak (ahol nyitva a határ), hazatéréskor pedig nem kell karanténba vonulniuk. A beoltott gyakorlatilag a járvány előtti módon jöhet-mehet egyik országból a másikba. Uniós szinten ezt a célt szolgálja a Covid-útlevél is, amely tegnap érvénybe lépett - ez szabad utazást kínál oltottaknak, oltatlanoknak egyaránt (utóbbiak teszttel léphetnek be az uniós országokba). Ám amikor kitalálták ezt a rendszert, még nem volt delta variáns. Akkor az volt a fő szempont, hogy mindenkinek biztosítsák a szabad utazás jogát, ne legyen diszkrimináció. Viszont most egyre-másra szigorodnak a feltételek, és nem kizárt, hogy az újabb járványhullám megfékezésére több ország a szlovákhoz hasonló rendszert vezet be, azaz csak a teljeskörűen beoltottaknak kínál teljes szabadságot. A többiektől jó esetben tesztet kér, de akár az is előfordulhat, hogy be sem engedi őket. Az oly népszerű Horvátország már szigorított is, júniusban még mindenféle igazolás nélkül lehetett csobbanni az Adriai-tengerben, tegnaptól azonban már ott is elvárják az oltást vagy a tesztet. Annyi biztos, hogy aki már beoltana magát, vagy hamarosan az oltópont felé veszi az irányt, az mindenképpen nyertes - egyrészt az adatok azt mutatják, hogy így van esélye megóvni magát a fertőzéstől, vagy legalább a súlyos következményeitől, és számára szabad az út. És ha szerencséje van, akkor a tervezett napi Covid-lottóból zsebpénzt is kap hozzá, a heti főnyeremény pedig bármilyen álomnyaralásra is elég. Lehet, hogy az oltás kellemetlen, ám az azzal járó itthoni és külföldi szabadság megfizethetetlen. A másfél éve tartó ilyen-olyan korlátozások után maga a főnyeremény. FIGYELŐ Újra nő a fertőzöttek száma Európában Tíz héten át csökkent a fertőzöttség Európában, de ennek most vége, az elmúlt héten tíz százalékkal nőtt az új esetek száma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ha így haladunk, elkerülhetetlen az újabb, akár ősznél korábbi hullám, és ennek elsősorban az Európabajnokság az oka. Azon túl, hogy tízezrek ülnek a lelátókon, a kocsmai meccsnézések, az utazás, a tömegközlekedésben összeverődött tömegek is kedveznek a vírusnak. A WHO európai igazgatója, Hans Kluge kiemelte, hogy miközben megjelent a delta variáns, a kontinensen még mindig milliók nincsenek beoltva, s leszögezte: elkerülhetetlenüljön a járvány újabb hulláma, ha az emberek fegyelme lanyhul. A fokozottabban fertőző, először Indiában azonosított vírusmutáció már Európa több országában jelen van, a variáns okozta megbetegedések miatt pedig néhány helyen ismét szigorítottak a járványügyi rendelkezéseken. A WHO kiemelte azt is, hogy augusztusra a járványügyi korlátozások nagy részét várhatóan feloldják, jóllehet a térségben élők jelentős része még mindig nem lesz teljesen beoltva. A világszervezet adatai szerint az európaiak csupán 24 százaléka kapta meg valamelyik vakcina mindkét dózisát, az idős lakosság fele, valamint az egészségügyi dolgozók 40 százaléka pedig továbbra sincs megfelelően védve. „Ilyen számok mellett a pandémia korántsem érvéget. Hiba lenne az ellenkezőjét feltételezni”—szögezte le Kluge. Catherine Smallwood, a WHO európai részlegének rendkívüli helyzetekkel foglalkozó vezetője szintén hangsúlyozta a megelőzés fontosságát, kiemelve a teszteléseket és a kontaktkutatást, hozzátéve, hogy a legfontosabb az oltás. Az Éurópai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) a múlt héten azt közölte, hogy idén nyáron vélhetően a delta variáns lesz a meghatározó Európában, s a mutáció augusztus végéig akár az újonnan azonosított fertőzések 90 százalékát is okozhatja. Az ECDC szerint a delta változat 40-60%-kal fertőzőbb, mint az angliai alfa variáns. (mti, úsz)
