Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-20 / 165. szám
www.ujszo.com | 2021. július 20. KÖZÉLET I 3 Máris gondok vannak a turisztikai szemaforral Az Állami Természetvédelem szerint a jelzőlámpa egy segédeszköz, amellyel a kevésbé ismert területekre szeretnék felhívni a figyelmet (TASR-feivétei) Kuchta: A jelzőlámpa nem rossz ötlet BUGÁRANNA Pozsony. Döcögve indult a turisztikai szemafor, de a zöldtárca ás az Állami Természetvédelem is azt állítja, mostantól naponta többször frissítik a térképet, így valós képet kaphatunk róla, mennyire zsúfoltak az egyes túraútvonalak. A környezetvédelmi minisztérium a múlt hét elején jelentette be, hogy elindult a turisztikai jelzőlámpa, amelynek a célja aktuális információt szolgáltatni az egyes üdülőhelyek látogatottságáról. Hiba a rendszerben A kezdet azonban nem volt zökkenőmentes, egy magas-tátrai turistaház vezetői rögtön másnap jelezték, hogy hiba csúszott a rendszerbe, ugyanis a közelben található völgyben alig volt túrázó, ennek ellenére a térképen piros besorolást kapott, ami azt jelzi „túl sok a turista, válasszon inkább más útvonalat”. „Kevés az ember, harcolunk ezzel a korszakkal, hogy a turistaház továbbra is itt lehessen. Ahogy mindenkinek, nekünk is hatalmas gondjaink vannak a járvány miatt, nem elég, hogy elkerülnek bennünket a külföldi turisták, a környezetvédelmi minisztérium a piros, vagyis zsúfolt kategóriába sorolja a völgyünket, miközben 15 személy van itt összesen” - panaszolták a közösségi oldalon, miközben arra figyelmeztettek mindenkit, ne vegyék figyelembe a jelzőlámpa téves adatait. Hiányzó külföldiek Bár a környezetvédelmi minisztérium azzal érvelt, tehermentesíteni kell a túlnépesedett természetvédelmi övezeteket, a hazai vendéglátósok szerint inkább a járványügyi óvintézkedéseken kellene változtatni, ugyanis a külföldi turisták sorra mondják vissza foglalásaikat. Oltás nélkül szinte lehetetlen Szlovákiában üdülni, mivel a hatályos rendelkezés 14 napos karantént ír elő, amit legkorábban az 5. napon elvégzett PCR-teszttel lehet elhagyni. A turizmusnak szerintük az sem tesz jót, hogy kiszámíthatatlanul változnak a szabályok, ami miatt sokan inkább a szomszédos országokat célozzák meg. Nem kötelező Kristina Bocková, az Állami Természetvédelem szóvivője elmondta, a bejelentést követően ellenőrizték a rendszert, és orvosolták a hiányosságokat - már napközben is frissítik az oldalt, és ezentúl a turistaházak vezetőivel is közreműködnek. A tárca sajtóosztálya lapunk érdeklődésére elárulta, a felmérést végző személy bármikor beküldheti az új helyzetjelentést, ami 5 percen belül megjelenik a térképen. Továbbá kiderült, a jövőben a mobilszolgáltatók adatait is felhasználják. Bocková emlékeztetett, a jelzőlámpa csak egy segédeszköz, mely célja, hogy a kevésbé ismert területekre is felhívja a figyelmet. „A cél nem a turisztikai látogatottság korlátozása, hiszen a látogató a legexponáltabb helyeken is folytathatja az adott terület felfedezését. Szeretnénk viszont rámutatni a túlterhelt desztinációkra, illetve a kevésbé ismert közeli alternatívák felajánlásával hozzájárulni a népszerű helyek tehermentesítéséhez” - osztotta meg lapunkkal Bocková. A jelzőlámpa weboldalát tegnapig 31 500-szor látogatták meg. BUGÁRANNA A turisztikai jelzőlámpa jó kezdeményezés, de a nemzeti parkok megóvásához átfogó reformra van szükség - véli Marek Kuchta, a Mi Vagyunk az Erdő (My Sme Les) szervezet nemzeti parkok „felszabadítását” szorgalmazó kampányának a szervezője. Jó megoldásnak tartja a turisztikai szemafor bevezetését? A jelzőlámpa alapvetőenjó ötlet, lehetővé teszi, hogy a látogatók az adott napon jobb úti célt válasszanak. Néhány esetben enyhítheti az emberi tevékenység hatását a természetre. A környezetvédelmi tárca részéről milyen egyéb lépések járulhatnának hozzá a nemzeti parkok hatékony védelméhez? Minden kezdeményezést üdvözlünk, ami hozzájárul a nemzeti parkok és egyéb védett területek megóvásához. A látogatottság azonban közel sem a legégetőbb probléma. Épp ellenkezőleg, bizonyos esetekben előny, megakadályozza például az orvvadászatot. Sokkal nagyobb gondot jelent a fakitermelés, az építkezések és a vadászat. A tárcának elsősorban ezeket a tevékenységeket kellene korlátozni, de ez csak a nemzeti parkokat érintő szabályok átfogó reformjával sikerülhet. RÖVIDEN Kinevezték a KKA új igazgatóját Pozsony. „Alena Kotvanová, a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) új igazgatója augusztus 1- jén lép hivatalba. Natália Milánóvá kulturális miniszter addig átmenetileg Dagmar Cert’anská A járványügyi szakértők azt javasolják, ne utazzunk külföldre, üdüljünk Szlovákiában. Ön szerint készen állnak a természetvédelmi területek még több látogató befogadására? A helyszínek többsége egyelőre problémamentes ebből a szempontból. Még a legsűrűbben látogatott területek esetében is lehetséges úgy szép élményt szerezni, hogy ez minimális hatással legyen a természetre. Ehhez értelmes menedzsmentre van szükség a nemzeti park vagy védett övezet intézőjétől, a turistáknak pedig együtt kell velük működni. A minisztérium azzal indokolta a szemafor létrehozását, hogy az elmúlt évhez képest 2,5 millióval emelkedett a turisták száma a természetben. Mit jelent ez a növekedés a gyakorlatban? A magasabb népszerűség több befektetést is jelent a környezetvédelembe az egyes területeken? Egyelőre ilyen egyenlet nem létezik, de örülnénk neki, ha valóban így lenne. A természet védelmébe fektetett forrásoknak tükrözniük kellene az irántuk mutatkozó keresletet. Az egyes régiók a javukra fordíthatnák a magasabb látogatottságot, az államnak pedig támogatnia kellene őket ebben. Az államnak meg kellene ragadnia az alkalmat, és lehetőségként kellene tekintenie az aktuális trendre. gazdasági igazgatót bízta meg az alap vezetésével” -jelentette be hétfőn Michal Hajtol, a kulturális minisztériüm munkatársa. Az új igazgatónő már találkozott Molnár Norberttel, a KKA előző igazgatójával. Egyeztettek a további lépésekről, hogy az alap normál üzemmódban működhessen tovább. (TASR) Nő a munkahelyi stressz, sokaknak a nyaralásra sincs pénze MOLNÁR IVÁN A szlovákiai alkalmazottak döntő többsége továbbra is ki van téve a munkáltatók kényekedvánek, ás még a szabadságukról sem dönthetnek teljesen szabadon. A Statisztikai Hivatal szerint minden harmadik család anyagilag sem engedheti meg magának az üdülést. Pozsony. A csaknem 2,2 millió szlovákiai alkalmazottnak nagyjából a 80 százaléka nem dönthet szabadon a munkaideje beosztásáról, míg a nagyjából 400 ezer egyéni vállalkozó esetében ez az arány csupán 20 százalék körül mozog - derül ki a Statisztikai Hivatal felméréséből. Eszerint az alkalmazottak több mint fele állítja azt is, hogy már egy pár napos szabadság kivételénél is gyakran áthághatatlan akadályokba ütközik, mivel a munkáltatójuk ezzel nem ért egyet. „A szlovákiai alkalmazottak harmada panaszkodik arra, hogy a munkája miatt szinte már semmi másra nem jut ideje. A felmérések szerint a legnagyobb nyomás az iparvállalatoknál dolgozó, vezető beosztású alkalmazottakra hárul, a munkahelyi stressz azonban mára szinte az összes ágazatban egyre nagyobb gondot okoz” - mondta el lapunknak Lenka Buchláková, a Fin- GO.sk pénzügyi tanácsadó társaság elemzője. Kizsigerelt alkalmazottak Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat szerint a szlovákiai alkalmazottak tavaly hetente átlagosan 41 órát dolgoztak, az egyes ágazatok között azonban látványos különbségek vannak. „A járvány miatt például tavaly az egészségügyben és a szociális szolgáltatásokban dolgozók heti munkaideje meghaladta a 47 órát is. Több mint 46 órás heti munkaidőt mértek azonban a mezőgazdasági dolgozóknál, és az átlagosnál több időt töltenek munkával az építőiparban, a bányaiparban, a közlekedésben és a raktározásban dolgozók is” - mondta el Buchláková. Szerinte a lista végén az energiaiparban, az oktatásügyben és a közigazgatásban dolgozók állnak, ahol az átlagos heti munkaidő 40 óra alatt mozog. „Nem árt azonban hozzátenni, hogy a munkában eltöltött idő nem feltétlenül áll arányban a teljesítménnyel, vagyis a rövidebb munkaidő nem azt jelenti, hogy az adott ágazatban dolgozókra kevesebb feladat hárulná” - figyelmeztet Buchláková. Rövidített munkahét? A munkahelyi stressz és a munkában eltöltött idő csökkentéséhez hozzájárulhat a munkanapok számának a csökkentése is, amit már több európai országban is kipróbáltak. „Az eredmény azonban felemásra sikeredett. Franciaországban például 2002 óta átálltak a 35 órás munkahétre. A munkáltatóknak emiatt megugrottak a költségeik, hiszen több túlórát voltak kénytelenek fizetni, miközben a termelékenység nem nőtt. Több ágazatban ráadásul nem engedhetik meg maguknak, hogy rövidebb munkahetet vezessenek be, hiszen a termelésük folyamatos” - állítja Buchláková. Elmaradt üdülés Az alkalmazottaknak azonban nem csupán a munkahelyi stressz, a hosszú munkaidő és a szigorú munkáltatók okoznak fejfájást. A Statisztikai Hivatal adatai szerint a szlovákiai családok 35 százaléka, vagyis nagyjából minden harmadik család akkor sem engedhet meg magának legalább évente egyszer egy egyhetes üdülést, ha a szülők ki is veszik a szabadságukat. Az üdülésre ugyanis egész egyszerűen nem marad pénzük. Buchláková szerint mindez nagyjából 1,9 millió embert érint. A szlovákiai alkalmazottak harmada panaszkodik arra, hogy a munkája miatt szinte már semmi másra nem jut ideje (TASR-feivétei)
