Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-20 / 165. szám
4 I RÉGIÓ 2021. július 20. lwww.ujszo.com Állítólagos szlovákiai szál az eltűnt villanyszerelők győri perében SUDÁRÁGNES Még a nyári ítélkezési szünet előtt elkezdődött É. Imre pere a Győri Törvényszéken, az építési vállalkozót azzal vádolja az ügyészség, hogy két villanyszerelő kollégáját - O. Vilmost és M. Zoltánt - három év különbséggel, előre kitervelten, nyereségvágyból megölte. A vádlott különös történettel védekezik, a szálak zavaros vallomása alapján Szlovákiáig érnek. ETfrU Amikor 2018 húsvétján eltűnt M. Zoltán mosonmagyaróvári villanyszerelő, senki nem gondolta, hogy esetleg az évtized bűntényével állunk majd szemben. A rendőrség meglehetősen gyorsan tanúként, majd gyanúsítottként hallgatta ki É. Imre győri építési vállalkozót, akinek dolgozott M. Zoltán. É. Imre tartozott, a vallomások szerint csaknem tízezer euróval M. Zoltánnak. É. Imre személye nyilvánvaló lehetett a nyomozók számára, hisz M. Zoltán családja tudta, hogy a családfő vele fog találkozni aznap, a vaskos számla rendezése kedvéért. A villanyszerelő el is indult otthonról kora reggel, de többé nem adott életjelet. Az ügyben aztán újabb fordulat történt, amikor kiderült, hogy szinte ugyanez a forgatókönyv egyszer már lejátszódott. Ott is É. Imre volt az egyik fél, a másik O. Vilmos. Szintén villanyszerelő, akivel sok-sok évet dolgozott együtt a vádlott. Ugyanúgy találkoztak (volna), s ugyanúgy nyoma veszett a szerelőnek még 2015-ben. Akkor - három évvel korábban - tanúként kihallgatták E. Imrét, de elengedték. Hozzá kell tenni, hogy egy poligráfos vizsgálat is igazolta akkor az állításait. Az ügyészség vádirata szerint E. Imre mindkettőjüket megölte, a vádlott ugyanakkor nem ismer be semmit, így hosszú tárgyalásnak nézünk elébe. Az első tárgyalási napot július elején megtartották, E. Imre nem tett vallomást, de a bírónak fel kellett olvasnia a korábbi összes vallomását, amelyet a letartóztatása során elmondott a nyomozóknak, illetve a nyomozási bíróknak. Ezek a visszaemlékezései pedig egyre inkább változtak és színesedtek. Az elsőknél még a tartozás tényét is tagadta É. Imre, illetve azt, hogy találkozott volna M. Zoltánnal. Aztán jött a váratlan fordulat, egy teljesen más történettel állt elő, amiben elismerte, hogy 9 ezer eurót akart aznap reggel átadni M. Zoltánnak, de éjjel nem tudott aludni, s fél kettőkor kiment az utcára, zsebében a pénzzel. Elment a győri kollégája háza előtt parkoló autóhoz, hogy kipakolja belőle a szerszámokat. Három férfi szólította le, hogy „Nálad van Zoli pénze?”. Mondta: igen, aztán az autóba ültették. Elmentek először az ikrényi kertbe, ott vártak két órát, aztán az abdai benzinkútra, ahol M. Zoltánnal találkoztak. Onnan két kocsival az öt férfi ismét elment az ikrényi telekhez, ott közölték vele, hogy hajtson el, s jöjjön vissza tízkor. „Nagyon féltem, ilyen velem nem történt még” - mesélte. Amire visszaért a kerthez délelőtt tízkor, már nem volt ott senki. A pénzt ő nem adta át M. Zoltánnak, hanem elvették tőle az ismeretlen férfiak. Azt állítja: tanúként azért vallott korábban merőben mást, „mert nagyon meg volt ijedve, féltette a családját is”. S utána azért beszélt mégis részletesen erről a napról, „mert nem akar más helyett ülni.” A folytatás szövevényesebb: E. Imre ugyanis később már azt beszélte el, hogy a fejéhez fegyvert nyomott a hozzá lépő három férfi, így kényszerítették az autójába. A fegyvert a telken el is sütötték -, hogy ráijesszenek. Az mondták neki, az lesz a feladata, hogy rakja letétbe M. Zoltán kocsiját és szerszámait, hallgasson arról, ami történt. Vallomása szerint M. Zoltán ekkor megkérte, hogy segítsen neki is eltűnni egy időre, mert különben nem marad életben. Segítsen úgy, „ahogy O. Vilmosnál is tette”, merthogy szerinte a 2015-ben eltűnt villanyszerelő is életben van, az eltűnése után két héttel járt nála Ikrényben. Egy ázsiai hölggyel volt - tette hozzá E. Imre. M. és O. szerinte egy ideig tartották a kapcsolatot egymással egy osztrák telefonszámon keresztül. A vádlott arról is beszélt, hogy M. Zoltánnak Dél-Afrikában van valamilyen kapcsolata, de azt nem állíthatja, hogy most ott is tartózkodik. Nyilván azt sugallta ezzel, hogy O. % Vilmoshoz hasonlóan nem egy halott, hanem egy eltűnt emberről van szó. „Ellenem viszont a két ügy egyesítésével egy nagyon súlyos vád van születőben - mondta anno. — Egyre inkább azt érzem, hogy én vagyok a balek.” É. Imre egyik, szintén korábbi vallomásában azt állította, M. Zoltán szlovákiai embereket említett, akik elől menekül, s az a három férfi is, aki fegyverrel kényszerítette az autójába, olyan tájszólással beszélt (magyarul), amit Szlovákiában hallani. Ennél is tovább ment, amikor az egyik vallomásában arról is beszámolt, hogy a börtönben a séta során egy kihegyezett fogkefével megtámadták, s a nyakához szorított „fegyverrel” azt suttogták a fülébe, hogy emlékezzen, mit ígért M. Zoltánnak, a hallgatásról. A vádlott nem azonosította a személyeket, s nem tudni, ki(k)re gondolt, akikkel M. Zoltánnak ügye lehetett a határ szlovákiai oldalán. Mivel tanúvallomást most nem tett, erre.legfeljcbb akkor derülhet fény - vagy épp cáfolat -, ha az ügyben berendelt további tanúk erről beszélnek. A per folytatódik, szeptember 1-jén. A barokk pompás és hatalmas műremeke SZÁSZI ZOLTÁN Szlovákia egyik legnagyobb méretű, építési korénak stílusjegyeit szinte maradéktalanul megőrző kastélya Magyarbél községben létható. Ma magánkézben lévő, részeiként lassan megújuló, viszonylag jé állapotú ingatlan, amely remélhetőleg rövidesen újra teljes kihasznéltségúvé vélik. vmhvmrmvximm Pozsonytól alig húsz, Szénétől pedig csak néhány kilométernyire, a Budapest-Pozsony vasútvonal mellett, a Zsolna—Pozsony autópálya közvetlen szomszédságában található Magyarbél. Az a híres falu Régi település ez, 1294-ben mint Pozsony várának tartozékát említik, Beél néven. Innen ered a Bély család, III. Ferdinánd magyar király őket, mint ősi helyi nemesi családot, a magyarbéli előnév használatára is Legközefebb kisbéri lempíomál mulatjuk be. A kastély legszebb része a tornyos, csarnokos épületrész (Somogyi Tibor felvétele) feljogosította. A falu - bár a Pozsony és Bécs felé vivő hadi és kereskedelmi utak melletti fekvése miatt érték ugyan hányattatások - a főváros közelsége miatt szépen fejlődött. Sok évszázadon át javarészt római katolikus vallású volt a lakossága - az évszázadok alatt kerültek ide németek és horvátok is - melynek hitét csak erősítette, hogy a 18. század elején az akkori kalocsai érsek, később bíboros, Csáky Imre itt telepedett le. Itt építette fel az ország egyik legnagyobb, barokk stílusú kastélyát a katolikus vallás terjesztője és védelmezője, a császárhű és kurucellenes gróf Csáky Imre, Csáky István országbíró és második felesége, Melith Klára fia. Az a híres Csáky bíboros Csáky Imrét, aki 1672-ben, Szepes várában született, szülei kezdetektől papi pályára szánták, alig tízévesen már címzetes apáti címet kapott az uralkodótól, majd a Kisdy Benedek egri püspökről elnevezett papneveldében tanult, Kassán, majd a bécsi Pázmáneumba került. 1691- ben bölcseleti doktori címet kapott, neve már ekkoriban annyira ismert volt, hogy maga I. Lipót császár is jelen volt úgynevezett doktori disputációján, azaz mai szóhasználattal mondva nyilvános diplomamunka védésén. Ezek után két évig Rómá; ban tanult, teológiai doktorátust szerzett, majd hazatérve Kassán lett plébános. Karrierje gyorsan ívelt felfelé, 1699-ben már Bécsben élt, ahol a király novii püspökké nevezte ki, királyi tanácsossá nevezték ki, majd esztergomi kanonoki címet kapott, 1702 végén pedig a nagyvá-Tájoló Magya rbél kastélyát az E 57 lies útról az 503-as mellékútra letérve lehet elérni, a műemlék a 48.215/17.360 GPS- koordinótáknál található. radi püspöki székbe nevezték ki. Amikor kitört a Rákóczi-féle szabadságharc, Csáky Imre két fiútestvére, István és Mihály a fejedelem szolgálatába állt, de az egyházi posztokat betöltő Imre megmaradt császárhoz hűnek. Ez a császár iránti hűsége még jobban megerősödött, amikor a magán- és egyházi birtokait a kuruc rendi állam számára lefoglalták. Csáky 1710-ben pozsonyi préposti címet kapott, a koronázó városban remek préposti lakot vitt, udvartartásában a magyar volt a társalgási nyelv, két zenekart tartott fenn és énekeseknek adott munkát. Anyagi helyzete akkor lett még biztatóbb, amikor 1717-ben bíborossá nevezték ki. Ezután telepedett le Magyarbélben, ahol egyes források szerint 1719-ben, mások szerint 1722-ben elkezdte építtetni új kastélyát. Az a híres kastély Csáky Imre a kor szellemének megfelelően barokk stílusú kastélyt terveztetett magának Fischer von Erläch építésszel, az építkezés 1725- ben fejeződött be. Ez a kastély egy kétszintes, belső zárt udvaros, négyszög alaprajzú, sarkain dísztornyokkal ellátott, utcai frontján tizenhét, saroktomyokkal tizenkilenc tengelyes beosztású, tekintélyes nagyságú hasznos alapterületű épület. A dísztermet és a remekbe készült lépcsőházat részben magába foglaló toronyszerű rész, a timpanonos tornyos rész a barokk kastélyépítészet egyik remeke a mai Szlovákia területén. Csáky Imre után Batthyány József hercegprímás, majd a gróf Hadik, gróf Reviczky, gróf Traun és Szakáll családoké volt a mívesen kialakított kastély, melyhez egy pompás, rendezett francia kert is tartozott egykor. A kastély része egy kápolna, melyet Szent Pál tiszteletére szenteltek, s falait freskókkal díszítették. Sajnos a második világháború átvonuló frontjakor a kastély jórészt kiégett, helyreállítását 1958 és 1961 közt végezték el. Egészen 2006-ig szociális otthon működött benne, majd némi jogi huzavona után az utolsó tulajdonosai visszakapták az ingatlant. Újabban társadalmi eseményeket tartanak itt, nyitott napokon várják a látogatókat, és úgy tudni, a kastély teljes felújítására készülnek. Remélhetőleg ez hamarosan megvalósul!
