Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-14 / 160. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. július 14. | www.ujszo.com röviden Letartóztatási hullám Kubában Török haderőt fenyegető tálibok Kabul. Az afgán kormánnyal szemben álló tálib mozgalom arra figyelmeztetett, hogy megtámadja a török erőket, ha azok Afganisztánban maradnak. A nyilatkozat azután jelent meg, hogy Ankara felajánlotta, a nyugati békefenntartó erők kivonulása után működteti és őrzi a főváros, Kabul repülőterét. A tálibok visszaállítanák az iszlám törvénykezés, a saría radikális formáját Afganisztánban, ha ismét hatalomra kerülnének—erről a szélsőséges iszlamisták egyik „bírája” beszélt. A 38 éves Gul Rahim tolvajok végtagjainak levágásáról beszélt, nők számára kiállítandó házelhagyási engedélyekről, illetve arról, hogy kivégzési módszerként falakat dönthetnek meleg férfiakra. (MTI) Ortega csípi Amerika szemét Washington. Az Egyesült Államok vízumkorlátozásokat vezet be száz nicaraguai vezetővel szemben-jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter. A büntetőintézkedéseket a nicaraguai nemzetgyűléshez és a bírósági rendszerhez kötődő személyekkel szemben léptették életbe, amivel Washington nyomást kíván gyakorolni Dániel Ortega elnök kormányára, és további szankciós lépéseket is kilátásba helyeztek. Számos közismert nicaraguait letartóztattak az elmúlt hetekben, köztük hat olyan jelöltet is, akik a közelgő választáson indulni kívántak Ortega elnökkel szemben. (MTI) Tigré: offenzívát indítottak a felkelők Gondar (Etiópia). Újabb offenzívát indított a kormányellenes Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) az észak-etiópiai Tigré tartomány egyik körzetében, melynek legfontosabb városát is bevették-jelentette be a szervezet szóvivője. Getacsev Reda elmondta, hogy csapataik hétfőn, Raya térségében indították el a műveletet, és miután meghátrálásra kényszerítették a hadsereget és a kormányerőket támogató amhara csapatokat, irányításuk alá vonták a térség legfontosabb városát, Alamatát is. (MTI) Varsó amerikai tvcsatornára támad Varsó. A lengyel ellenzék szerint a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt jó ötletnek tartja, hogy belekössön az amerikai tulajdonban lévő, a Discoveryhez tartozó TVN sajtóorgánumba és annak hírcsatornájába, a TVN24- be, amely kritikus az ország nacionalista vezetésével szemben. A PiS képviselőinekjavaslata felhatalmazná a Nemzeti Műsorszolgáltató Tanácsot, hogy bármilyen külföldi befektetőt, melynek székhelye az európai gazdasági térségen kívül van, nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva kizárjon a lengyel műsorszolgáltatók felvásárlásából. (NapiG.) ÖSSZEFOGLALÓ Havanna. Legalább száz aktivistát, újságírót és tiltakozót letartóztattak Kubában a hétvégi kormányellenes tüntetéseket követően, amelyekért a kommunista vezetés szerint az Egyesült Államok a felelős - közölte az emigránsok által működtetett Cubalex nevű jogvédő szervezet. Havanna utcáin csend honolt hétfőn, erős volt a rendőri jelenlét, az előző napi demonstráció helyszínét pedig elkordonozták. Gyakoriak voltak a kimaradások a mobilintemetszolgáltatásban. A Cubalex arról számolt be, hogy egyeseket már a megmozdulásokon őrizetbe vettek, másokat csak később. „Lehetetlenné válik itt az élet. Nem tudom, ez megtörténhet-e újra, a fővárost militarizálták. Ennek ellenére a kubaiak félelme mégis enyhül” - hangsúlyozta egy névtelenül megszólaló 21 éves helyi lakos a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva. Mások abbéli reményüket fejezték ki, hogy nem lesznek újabb tüntetések, szerintük a Nagy Boldizsár, a Meseország mindenkié című gyerekkönyv szerkesztője elhagyja Magyarországot, azt követően, hogy életbe lépett a melegellenes kiegészítésekkel ellátott törvény. Nagy halálos fenyegetéseket is kapott a kötet megjelenése után. Budapest. A mesekönyv körül tavaly alakult ki hetekig tartó botrány, miután Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese ledarálta a kötet egy példányát, és fideszes politikusok is számos alkalommal szömyülködtek rajta (időközben találtak maguknak új célpontot is, mégpedig Lázár Ervin: A párbeszéd előremutatóbb és kockázatmentesebb lenne. Vasárnap több kubai városban kormányellenes demonstrációk voltak, ezrek vonultak utcára, hogy így tiltakozzanak a nehéz gazdasági helyzet és általánosságban véve is a diktatórikus vezetés és a rossz kormányzás, illetve a koronavírusjárvány miatt elrendelt korlátozások ellen. Hasonló nagyságú tüntetésekre már több mint huszonöt éve nem volt példa a karibi szigetországban. Miguel Díaz-Canel kubai elnök televíziós beszédében az Egyesült Államokat és a Kubát sújtó gazdasági szankciókat tette felelőssé a demonstrációkért, s felszólította támogatóit, hogy ne üljenek fel a provokációknak. Joe Biden amerikai elnök nyilatkozatban szólította fel a kubai vezetést, hogy „hallja meg népe szavát”, és adjon választ annak szükségleteire, ahelyett, hogy saját meggazdagodásával foglalkozna. A Fehér Ház kiemeli, hogy az amerikai kormány a kubai nép oldalán áll, és támogatja „hangos szabadságkiáltásának” törekvéseit. Az amerikai elnök aláhúzta, hogy a kubai nép alapvető és egyetemes jogait gyakorolja, belehétfejű tündér című mesekönyvét). A politikus véleménye szerint a könyv homoszexuális propaganda. Nagy Boldizsár azonban interjúiban kifejtette, hogy a könyv célja azonban az volt, hogy hátrányos helyzetű emberek helyzetét is bemutassák a mesék segítségével. Idén, a járvány harmadik hullámának lecsengésével, aztán jött a téma nagyobb szabású folytatása, amikor a beharangozott, és ellenzék által támogatott pedofiltörvényt olyan kiegészítésekkel látták el, amelyek megtiltják az iskolában a homoszexualitás „népszerűsítését”, és a médiában is korlátozná az LMBTQ-tartalmak „megjelenítését”. Nagy Boldizsár elmondta, hogy értve a békés gyülekezés jogát, valamint azt, hogy szabadon dönthessen a saját jövőjéről. Ezt tiszteletben kell tartani - szögezte le. Az élelmiszerhiány, az áramszünetek súlyosbodnak, amit tetézett a koronavírus-járvány, amely túlterhelte az egészségügyi rendszert. Kuba legfőbb gazdasági ágazata és valutabevételi forrása, a turizmus tavaly a pandémia miatt leállt. Már nem él Fidel Castro, akinek karizigazából nem az új törvény miatt költöznek el partnerével, a döntés már régebb óta érik. „Mostanára találtuk meg a házat, de már több mint egy éve terveztük. Persze politikai okok miatt elsősorban, mert nem érezzük magunkat biztonságban itthon. De szeretnénk tovább folytatni azt a munkát, amit itthon elkezdtünk és csinálunk, csak nem feltétlenül Magyarországról. Nem arról van szó, hogy meg vagyunk félemlítve, így elhúzunk és abbahagyjuk, csak szeretnénk fizikailag máshol lerini” - mondta Nagy a 24.hu-nak, aki párjával szeretett volna örökbe fogadni is, ám amikor ez lehetetlenné vált, nem érezték tovább értelmét a maradásnak. (24.hu, Npsz, ú) matikus egyénisége, államalapító imázsa összetartotta a rezsimet. További tényező, ami nem létezett korábban, a közösségi média. A tüntetésekről feltöltött videók lehetővé teszik, hogy azok ne elszigetelt események legyenek, hanem a társadalom minden részét elérjék. És ebből a szempontból fontos, hogy nem csupán anyagi nehézségeik ellen tiltakoztak a tüntetők, hanem szabadságot is követeltek. (MTI, NapiG.) Kormányváltás Bulgáriában Szófia. A Van Ilyen Nép (ITN) nevű párt vette át a vezetést a bolgár előrehozott parlamenti választáson - közölte a központi választási bizottság az adatok 98,9%-a alapján. Az ITN-re a választók 23,91%-a voksolt, míg Bojko Boriszov volt kormányfő Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű jobbközép pártjára 23,69%. A 3. helyen a Bolgár Szocialista Párt áll a szavazatok 13,51%-ával. Az ITN közölte, megpróbál önálló kormányt alakítani. A Szlávi Trifonov ismert énekes által vezetett párt a tavaly nyári kormányellenes tüntetések nyomán jött létre, célja a politikai elit leváltása. (MTI) Magyarország nem Meseország... Haitit a teljes káoszba lökte az elnökgyilkosság Port-au-Prince amerikai nagykövetsége előtt tömegek állnak vízumot vagy menekültstátuszt kérve, hogy elhagyhassák az országot, ugyanis attól tartanak, a hatalmi vákuumban utcai bandák veszik át az ország irányítását (TASR/ap) Július 7-ón nagyjából 50 fegyveres tört be Haiti elnökének otthonába, a hálószobájában meggyilkolták Jovenel Moisét, Haiti elnökót. Az elnök meggyilkolása az amúgy is gazdasági és politikai válság szólón táncoló karibi országot teljes káoszba lökte. Port-au-Prince. Jovenel Moise meggyilkolása valószínűleg példa nélküli a politikai gyilkosságok történetében, olyan ugyanis még nem fordult elő, hogy fegyveresek nagy csoportja bármilyen ellenállás nélkül be tudjon sétálni az elnök hálószobájába. Ä támadásról készült biztonsági felvételek alapján a New York Times tudósítója azt mondta, a támadók olyan alakzatban haladtak, körülvéve a terepjárókat, mint amilyet a Közel- Keleten és Afganisztánban bevetett amerikai katonáknál is látott, amiből arra lehet következtetni, hogy a támadók katonai kiképzést kaptak. Jovenel Moise nagyon furcsa helyzetben volt, mikor a múlt héten meggyilkolták, ugyanis idén februárban lejárt a mandátuma, viszont nem volt hajlandó távozni az állam éléről, így hónapok óta meghatalmazás nélkül elnökölte a világ egyik legszegényebb országát. De amikor 2017-ben elnökké választották, akkor sem volt sziklaszilárd mandátuma. 2015 előtt nem foglalkozott politikával, banánexportőrként kereste a kenyerét... Jelenleg Haiti államszerkezete a teljes összeomlás szélén áll, egyelőre ugyanis azt sem tudni, kinek kellene átvennie Haiti vezetését. Az ország vezetői két csoportra oszlottak, egyik felük a megbízott miniszterelnököt, Claude Josephet támogatja, aki gyakorlatilag át is vette az irányítást, ő volt az, aki szükségállapotot hirdetett a merénylet után. A politikai osztály egy része szerint viszont a szenátus elnökének, Joseph Lambertnek kellene ideiglenesen betöltenie az államfő szerepét, a miniszterelnöki pozícióban pedig Ariel Henryt látnák, akit Moise meggyilkolása előtt kinevezett a posztra, de még nem iktatták be. Azt viszont senki nem tudja, hogyan lehetne eldönteni, legalábbis erőszak nélkül, hogy kinek kellene irányítani az országot. Haitiben így jelenleg nincs elnök, a parlament mellett pedig a legfelsőbb bíróság is működésképtelen, mert Moise korábban több bírót is felfüggesztett, a legfelsőbb bíróság elnöke pedig nemrég belehalt a koronavírusfertőzésbe. A megbízott miniszterelnök az ENSZ és az Egyesült Államok segítését kéri, hogy békefenntartó katonákkal segítsenek helyreállítani a rendet a káoszban. Az amerikai kormány viszont aligha fog katonákat küldeni ilyen átláthatatlan politikai helyzetben, egyelőre csak a merénylettel kapcsolatos nyomozásban ígértek segítséget és küldtek Haitibe FBI-ügynököket. (444, ú) Szabadságot követelő kubai tüntetők a spanyol nagykövetség előtt (TASR/ap)
