Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-14 / 160. szám

www.ujszo.com I 2021. július 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Az uborkaszezon győztesei Az idei nyár sokkal fárasztóbb, mint bármelyik korábbi F árasztó egy nyarunk van, még jó, hogy ez már a kö­zepe - támasztotta fel a 250 köbcentiméteres . hengerűrtartalommal rendelkező Jawa motorkerékpárt Bandika a kapu előtt. Ervin a léckerítés előtti rönk­­padon ücsörgött és Horatiust olva­sott. Egyben bólintott, hogy igen, az idei nyár szerinte is fárasztóbb, mint bármelyik korábbi, naptárilag pedig pontosan a közepében vagyunk. Majd tovább olvasta Horatius verseit, míg Bandika elő nem jött azzal, hogy íiircsa dolog történt: majdnem egy­szerre hirdettek győztest a labdarúgó- Eb-n és az észak-amerikai jégko­rongligában, az NHL-ben. Az utób­bit kis meglepetésre a Tampa Bay Lightning nyerte, előbbit pedig még kisebb meglepetésre az olaszok - döntötte forró hátát a léckerítésnek Bandika. Hát aztán - vont vállat Er­vin, majd becsapta a könyvet. Ho­ratius azt íija: minden siker azé, aki össze tudja kötni a kellemest a hasz­nossal. Nem tudom, mit jelent ez a forró, napsütötte Floridából Stanley-kupát nyert Tampa Bay jégkorongozóinak, de talán nem lö­vünk öngólt, ha kijelentjük, hogy nekik majdnem olyan nehéz, mint itt nekünk. Sőt, talán még nehezebb, hiszen a kovászos uborka itt vára­kozik a pincelépcsőn - hamarosan meg is kellene kóstolni -, ők viszont hiába nyertek Stanley-kupát, ebből nem kapnak. Bandika rezzenéstelen arccal hall­gatta az évezredeken átívelő böl­csességeket, majd fejére locsolt fél palack szódavizet. Akkor ez már az uborkaszezon? Csak mert én meg azt olvastam, hogy Bangladesben teg­napelőtt kigyulladt egy gyár, Johan­nesburgban pedig fosztogatássá fa­jultak az utcai tüntetések, amelyek a volt elnök bebörtönzése miatt kez­dődtek. Magyarországon bejelentet­ték, hogy felújítják a visegrádi várat, Romániában fehér festékkel lefújták a Brassó megyei Négyfalu kétnyelvű helységnévtábláin a magyar feliratot, Párizsban meg bejelentették, hogy hamarosan csak 30 kilométer/órás sebességgel hajthatnak az autósok az egész városban. Nálunk pedig azon kínlódik a kormány, miként növelje az oltási hajlandóságot. Ervin ismét felütötte a verseskötetet, de most Catullust idézett. „Kevesebbet vét­kezik, ki vétkezni mer.” Szerintem ezzel minden kérdést megválaszol­tunk - rakta el a könyvecskét, majd arról beszélt, hogy idén többfajta uborkát használt fel a kovászoláshoz, szeretné ugyanis összehasonlítani, milyen eredményt hoz a Rajnai für­tös, a Kecskeméti livmé, a Mirabelle, a Mohikán, a Barbara és a Kolum­busz. A végső megmérettetésre meghívok néhány embert, akiknek adok a véleményére. Hát ez legalább akkora meccs lesz, mint az angol-olasz-bólintott Bandika. Er­vin viszont kikérte magának a ha­sonlatot. Ne tessék már megalázni, kérem! Ezek komoly dolgok. Az uborkát már a Krisztus előtti tizedik évezredben is termesztették, Tiberius császár gyógyszerként fogyasztotta, a hadjárataira is magával vitte. A ró­maiak nagyon ügyeltek az uborka­termesztésre, nekik is köszönhető, hogy hosszadalmas nemesítéssel eltűnt az uborkából a keserűség. Per­sze ez csak az elrakni való uborkára igaz, a kígyóuborkát a hollandok ta­lálták ki a második világháború után. Bandika a forró kocsonyává változott horizontba temette tekintetét, és annyit mondott: azért az a párizsi harmincas sebességplafon akkor is durva. A szerző a Vasárnap munkatársa EZ MEG MILYEN RO MUTÁNS? (Kotrha) r „En vagyok a román Orbán” Szinte a semmiből ért el erős, 9 százalékos eredményt a Ro­mánok Egyesüléséért Szövet­séggel (AUR) George Simion, a román szélsőjobboldal vezére. Az Azonnalinak adott interjúban azt mondta, ő a romén Orbán Viktor. Az AUR fo célja Moldova Romá­niához csatolása az ott élő románok miatt. Van, aki szerint Oroszország áll mögötte, mások szerint egy nagyobb román párt vagy az egyház. A parla­mentbe decemberben a járványügyi intézkedések kritizálása miatt került be a teljes ismeretlenségből. Az AUR a közösségi médiára koncentrált, a közvélemény-kutatók mérhetetlen­nek mutatták, a választás előtti utolsó héten Kelemen Hunor MDSZ-elnök dobta be a magyarok mozgósítása ér­dekében, hogy vannak mérések, me­lyek szerint a román szélsőjobb be­kerül a parlamentbe. Az AUR a par­lamentben valószínűleg tudatosan botrányt botrányra halmoz, volt olyan képviselője, akit a túl sok botrány mi­att már kizártak a pártból. A politika és a média nagy része karanténban tartja, csak a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) áll szóba vele. Egy friss felmérés sze­rint már 15%-on áll. Az interjúban azt mondta, addig, amíg Magyarország nem akar határ­módosítást, együtt kell működni. A Romániában élő magyaroknak joguk van templomaikhoz, nyelvükhöz, is­koláikhoz, de az autonómia kizárt. A Fideszt modellértékűnek tartja, mert kiáll a keresztény gyökerek mellett. Azt mondta, ő a román Orbán Viktor, mert a népéért harcol. „Ugyanazt az ideológiát valljuk. És ez az ideológia semmiféle együttműködést nem zár ki” - mondta. Pártja ideológiája sze­rinte a keresztény hitre, a családra, a nemzeti értékekre és a szabadságra épül. Pártját szabadságharcosnak te­kinti, a magyar és a lengyel kormány politikáját akaija követni, és termé­szetesen NATO- és EU-tag akar ma­radni. (Azonnali) Tényleg csapda az euró? DUDÁSTAMÁS jövő évi parlamenti választás valójában az euró magyaror­szági bevezetéséről szól - ezzel a provokatív tézissel indí­totta egyik legutóbbi írását Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Szerinte, ha a jelenlegi ellenzék győz a 2022-es parlamenti választáson, akkor az az euró gyors magyarországi bevezetését fogja jelenteni. Ezt Matolcsy György rendkívül kritikusan ítéli meg, egyenesen gazdasági katasztrófának és a magyar gazdasági felzárkózás végének nevezi. A magyar jegybank elnökének véleménye az euróról jól ismert, két éve már a Financial Times gazdasági napilapban is megjelent egy írása, mely­nek alapüzenete nagyon hasonló volt. Az újdonság csak az, hogy az eurót az aktuális magyarországi belpolitikai küzdelemmel köti össze. Tekintsünk most el Matolcsy írásának nyilvánvaló politikai vetületétől és vizsgáljuk meg gazdasági hátterét. Az EU-ba belépő közép-európai ál­lamok különbözőképpen álltak hozzá az euró bevezetéséhez. Míg a balti államok, Szlovénia és Szlovákia az euró gyors bevezetésére törekedtek, Magyarország, Csehország és Lengyelország a mai napig tartózkodóan áll hozzá a témához. Matolcsy szerint az utóbbi államoknak van igaza, de a valóságban az összkép ennél árnyaltabb. A közép-európai gazdaságok a kis, nyitott gazdaságok közé tartoznak, és legfontosabb kereskedelmi partnereik az euróövezet tagállamai. Vagyis eurót használnak. Ebből a szempontból az euró bevezetése logikus lépés lenne, hiszen megszűntémé az árfolyamkockázatokat és az árfolyamváltás költségeit. Ennek az önálló monetáris és árfolyam-politika elvesztése lenne az ára, de kis, nyitott gaz­daságoknál az árfolyammozgás inkább a gazdasági sokkok okozója, sem­mint azok enyhítője. Matolcsy írásában Szlovákiával is érvel az euró bevezetése ellen. Tény az, hogy Szlovákia gazdasági felzárkózása az euróövezetbe való belépés után elakadt, de ennek okait inkább a 2009-ben kitört globális gazdasági válság következményeiben és a hiányzó strukturális reformokban keres­hetjük, mint az euró bevezetésében. Ezzel szemben Matolcsy György nem veszi figyelembe a stabil árfolyamból és az Európai Központi Bank ka­matpolitikájából származó gazdasági előnyöket. Magyarország esetében érdemes megemlíteni az euróövezetnél jóval magasabb inflációt, és a gyengébb forintárfolyamot, mely ugyan kedvez az exportőröknek, de az átlagpolgárnak nem annyira. Érdemes megjegyezni, hogy az Eurobarométer legfrissebb adatai sze­rint a magyar lakosság többsége korántsem olyan kritikus az euróval szemben, mint Matolcsy. A júniusban megjelent adatok szerint Magyar­­országon a megkérdezettek 69 százaléka támogatja az euró bevezetését. Ez jóval magasabb, múlt az euró bevezetésének támogatottsága Lengyel­­országban és Csehországban. A magyar lakosság többsége pozitív hatáso­kat várna az euró esetleges bevezetésétől, és nem tart a gazdaságpolitikai önállóság elvesztésétől. Érvnek ellenére jelenleg csak a megkérdezettek 23 százaléka szerint áll készen Magyarország az euró bevezetésére. Minden gazdasági érv ellenére az euró bevezetése elsősorban politikai kérdés, hiszen a döntés a tagállamok kormányainak kezében van. Ma­tolcsy György hamis dilemmát állít fel, hiszen az elmúlt évtizedek tapasz­talatai szerint az EU senkit sem kényszerít akarata ellenére az euró beve­zetésére. Talán Magyarországon is érdemes volna az eurózónába való belépést megfontolni, hiszen a lakossági támogatás megvan, és kis, nyitott gazda­ságok számára az eurózóna-tagságnak bizonyítottan előnyei is vannak. A mostani kormány alatt azonban az euró bevezetése szinte kizárt, és erő­sen kétséges az is, hogy egy esetleges ellenzéki győzelem után az euró be­vezetése előkelő helyen szerepelne az új kormány prioritásainak listáján. FIGYELŐ Makó nem hős, csak egy bűnöző Az első számú vezeklő tulajdon­képpen azt teszi, amit eddig - információkkal üzletel. Az a furcsa dolog történik, hogy Ludovít Makó, a volt főrendőrből lett prominens spicli már-már nemzeti hősnek kezdi érezni ma­gát, aki most éppen jól befut a volt különleges ügyésznek. Osztja az észt, a korrupt rendszer leleplező­­jének szerepében tetszeleg és ju­talmat követel - úja a Sme kom­mentálja. „Csakhogy Makó is egy bűnöző, aki pénzért árulta a bűn­ügyi hatóságok információit és a tevékenységét is.” A nyomozók mindenütt a világon felhasználják azoknak a bűnözők­nek a vallomásait, akik hajlandók megtörni az omertát, a maffia hall­gatási fogadalmát. És persze ezért kapnak valamit - de ettől még nem lesznek tiszteletre méltó polgárok. Makó vallomásait egyéb bizonyí­tékokkal is alá kell támasztani, de az ő esetében abban a kedvező helyzetben vagyunk, hogy még az ártatlanság vélelméhez sem kell tartani magunkat: minden egyes vallomásával saját magát is lelep­lezi. Ráadásul nem kényszerből tette, amit tett a Fico-rendszerben, nem egy szerencsétlen flótás volt a medellini favellából, akit beháló­zott a kartell, és azért adta be a de­rekát, mert etetnie kellett az éhes gyerekeit. „Csak mégjobb életet akart, és most is ezt teszi: lerövidíti azt az időt, amit rács mögött kell töltenie. Örvendetes, hogy ebből a társadalom is profitál, de ő ettől még nem leszjellemes ember, ak­kor sem, ha valóban rács mögé ke­rül az egész besározódott smeres társaság” - jegyzi meg a lap. Persze Makó is megérdemli, hogy új életet kezdjen, ha egyszer leülte a magá­ét, megbánta bűneit, és mindenkit meggyőzött, hogy jó útra tért. De az a nap még messze van. (úsz)

Next

/
Thumbnails
Contents