Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-14 / 160. szám
4 I RÉGIÓ 2021. július 14. I www.ujszo.com Kárpáti őserdők nyomában A fák teljes életciklusa megfigyelhető az egymás mellett heverő példányokon (A szerző felvételei) RÖVIDEN Porciunkula vásár korlátozásokkal Érsekújvár. Tavaly elmaradt, idén némi korlátozásokkal valósul meg a Porciunkula vásár. Arról, hogy július utolsó két napján vásár lesz a főtéren, Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere a közösségi oldalon tájékoztatta a lakosokat. A járási székhely önkormányzata a városi Novovital céggel közösen felhívást intézett az árusokhoz, akik július 30-án és 31 -én saját készítésű, hagyományos kézművestermékeket, apró ipari termékeket kínálhatnak a vásárban. A gulyásfesztivált idén sem rendezik meg, és nem fogadják a különféle frissítőket kínáló árusok jelentkezését sem, egyetlen gasztrosátrat sem nyitnak meg a főtéren. Az aj ándéktárgyakat, különféle kézművesárut kínálók a novovital@novovital.sk és a toth@novovital.sk elérhetőségeken vehetik fel a kapcsolatot a szervezőkkel. (száz) Nyári gyűjtés gyerekeknek Léva. Jótékonysági gyűjtést szerveznek a lévai városháza szociális dolgozói a hátrányos helyzetű gyerekeknek és családjaiknak. Kérik a lévai lakosokat, ajándékozzanak ruhaneműt, lábbelit, játékokat és tanszereket a társadalom peremén élők számára. Örömmel fogadják a használt babakocsikat, babaruhákat, ágyneműket és konyhai felszereléseket. Az adományokat júliustól szeptemberig váiják a Mező utca 6-os szám alatti irodában, az egykori szolgáltatások házában. Részletesebb tájékoztatást nyújtanak az érdeklődőknek a 0911/114 109-es és a 036/631 2717-es telefonszámokon, (száz) Regisztráció nélkül is olt a megye Besztercebánya. Kísérleti jelleggel, saját oltópontjain Besztercebánya megye megkezdi azoknak az érdeklődőknek a beoltását, akik előzetesen nem regisztráltak az Országos Egészségügyi Információs Központban (NCZI). A lépéstől azt reméli a megye, hogy egyszerűbbé válik az oltás felvétele, másrészt pedig emelkedhet az oltás iránt érdeklődők száma. A kijelölt oltópontokon két vakcinát, a Pfizer/BioNTech és az AstraZeneca oltóanyagát kapják meg az érdeklődők. Előnyben részesítik azokat, akik a második oltásra érkeznek, illetve azokat, akik regisztrált időpontot kaptak. Besztercebányán pénteken és szombaton, Zólyomban jövő hétfon, kedden és szerdán, Losoncon ezen a héten csütörtökön és szombaton, illetve jövő héten csütörtökön és pénteken, Nagyrőcén pedig jövő héten hétfőn és kedden lehet előzetes regisztráció nélkül felvenni a koronavírus elleni védőoltást a megye által működtetett oltópontokon. Személyi igazolványt, egészségügyi kártyát és az első oltást igazoló tanúsítványt kell fel mutatni az oltóponton. Részletek a www.bbsk.sk oldalon. (ú) vataSőin Péter A szlovák-lengyel-ukrán hármas határra vezető túra a fizikai teljesítményen kívül nem mindennapi élményt tartogat számunkra: az útvonal a Stuzica nevű őserdőn vezet keresztül, amely egyedülálló élőhelynek számít a Kárpát-medencében és egész Európában. UJSZI Az „őserdő” kifejezést hallván talán sokunknak a délebbi égövek erdői jutnak eszébe. Való igaz, hogy a környékünkön hiába keresnénk az amazonjaihoz hasonló kiterjedt, országnyi területeket - talán azért is, mert az évszázadok alatt „túl jó” munkát végeztek elődeink az erdőirtásban. Szlovákiában viszont abban a szerencsében lehet részünk, hogy néhány zárvány fennmaradt az ország északkeleti, javarészt ruszinok lakta csücskében. Ezek a Havesová, a Rozok és a Stuzica Nemzeti Természeti Rezervátumok. Negyedikként a Vihorlat-hegység egyik területe tartozik hozzájuk, s ők együtt alkotják a kárpáti bükkös őserdők maradványait Szlovákiában. 2007 óta a természeti világörökség listáján is szerepelnek, s mára több ukrajnai és németországi rezervátummal együtt az egykori természetes európai erdők utolsó képviselőinek számítanak. Emellett a szomszédos galíciai védett területek is szervesen kapcsolódnak a Kárpátokon belüli erdőkhöz, így pedig a hármas határ környéke a lengyel államnak köszönhetően valójában egy nagy nemzetközi természetvédelmi komplexumot alkot. Mitől őserdő? Az egyik legfontosabb tényező mindenekelőtt az, hogy az embernek nem szabad beavatkoznia az erdő életébe. így az a maga csendes, de mégis nagyon intenzív módján beállít magának egy ciklust, ahol a csemeték, a kifejlett példányok, s az öreg fák organikus egészet alkotnak. Emellett minden más élőlény - a mikroorganizmusoktól kezdve egészen a csúcsragadozókig - is zavartalanul élheti az életét - még akkor is, ha az állami hatóságok zöldet adnak a túrázóknak. A fő fafajtát a szlovákiai rezervátumokban az európai bükk jelenti, s a kisebb tömegben jelen levő közönséges jegenyefenyővel és más fatípusokkal együtt különleges világot alkotnak. A kifejlett bükkök 40 méterig nőnek, s általában 150-200 évesek. Egyes jegenyék akár az 50 méteres magasságot és a 300 éves kort is elérik, egy példánynál pedig csaknem 400 centiméteres körfogatot mértek az erdészek. A szlovák-lengyel-ukrán hármas határ Studies A Szlovákia legkeletibb csücskében található bükkös őserdő a Poloniny Nemzeti Parkban található. A terület a magyarosított nevén Újszék (szlovákul Nová Sedlica - ruszinul j Novoselicja) elnevezésű faluhoz tartozik, amely egyben az ország legkeletibb települése. A 762 hektárt felölelő őserdőt még 1965-ben nyilvánították rezervátummá. Ez azonban nem volt minden előzmény nélkül, mivel az állami gondoskodás története egészen az Osztrák-Magyar i Monarchia idejéig nyúlik vissza: 1908-ban már védett területet jelöltek ki a közelben, s később ezt új ították fel már a csehszlovák időkben. Az élővilág különleges értékeket rejt: több mint 500 gomba-, 105 zúz- ■ mófajt, s számos endemikus, csak a Kárpátokban előforduló növényt. Gazdag a madárvilág is, s barna medvék, farkasok, hiúzok és vidrák is lakják a rengeteget. Létét talán annak is köszönheti, hogy egy belső hegygerinc elzárja a Stuzica-patak völgyét a szlovák oldal településeitől, a legközelebbi kárpát- ; aljai falu pedig egyáltalán nincs közel. Még manapság is, de a múltban egészen biztosan nagy erőfeszítések mellett lehetett csak ide eljutni fát vágni. Csakis gyalog A szlovák-ukrán-lengyel hármas határhoz és a Stuzica őserdőhöz nem igazán vezet királyi út. Előbbihez mintegy három és fél órás kaptatással lehet felémi, majd a leereszkedéshez két és fél órára van szükségünk. A terep nem túlságosan technikás, ám az i egész napos program mindenképpen strapabíró túrázómentalitást igényel. A falucska északkeleti részéről kiinduló utolsó utcától a piros jelzést kell követnünk mindvégig. A túra első szakasza egy órán keresztül erdőművelés alatt álló területen halad végig. Unalmas, tipikus szlovákiai erdő - mondhatnánk -, ám tüstént érzékelni fogjuk az értelmét, ahogyan egy kisebb gerincet átszelve belépünk a rezervátum területére. Innen - néhány tájékoztató tábla megtekintése után - lefelé vezet az utunk az Ukrajnába átfolyó Stuzica-patak völgyébe. Az erdő teljes alakváltozáson megy keresztül. Éltűnnek a keréknyomok, megváltozik a hangulat - még a levegő is s pár tucat méter alatt az ember érzi, ez valami más... A kifejlett fák törzsei megnyúlnak, sok helyen a 40 méteres átlagmagasságot is elérik. Óriási mementóként állnak vagy fekszenek különböző stádiumokban a már halott, de életüket 300 vagy akár 400 évvel ezelőtt megkezdő fák. A talajon pedig csemeték százezrei várnak arra, hogy eljöjjön valamelyikük ideje, s a halott társaik által a lombozatban hagyott „lyukat” betöltsék. Rá kell hangolódni minderre, s nem árt az sem, ha előtte az ember mindenfélét összeolvas a kárpáti őserdők ökoszisztémájáról, hogy aztán megpróbálja megfigyelni, hogyan is fest az a gyakorlatban. Mivel az őserdőn mi csoportosan haladtunk keresztül, így az erdei csendet megzavaró hangjaink miatt vadállattal nem igazán találkoztunk - leszámítva a fögerincen bolyongó egy szál rókát. Emberi tevékenységre mindössze egyetlenjei utal: a túraösvényre omló fatörzsek akadályt jelentő törzseit motorfűrész segítségével távolítja el az erdészet. A hármas határ érdekes hely - már csak azért is, mert a hegygerincen összeérő államterületek mindegyikén található egy-egy pad. Ez azt jelenti, hogy ki-ki abban az országban eszi meg a magával hozott kiflit vagy issza meg a pálinkáját, amelyikben csak akarja. Mégpedig anélkül, hogy a határrendészet ebben megzavarná, s még az eHranica-alkalmazással sem kell kínlódni! Noha a helyszín a Kremenec nevet viseli, a nevet viselő csúcs kicsit keletebbre, a lengyel-ukrán határon található a maga 1221 méterével. Jó tudni! Ahogy kedves szirmai unokatestvérem mondta, a hármas határra vezető túra olyan a Wielka Rawka 1304 méteres csúcsa nélkül, mintha elfelednénk elhelyezni a tejfölt a brindzás galuska tetejére. Ennek az a legfőbb oka, hogy bármekkora kuriózum is a hármas határ, kilátni nem igazán lehet a tetejéről. Erre viszont kecsegtető lehetőséget kínál a nevezett lengyelországi hegycsúcs. Időben 45 percnyire és két kilométernyire északkeletre van a hármas határtól, s az a lényege, hogy 360 fokos szögben gyönyörködhetünk a környék hegyes-völgyes világában. Ez már a Bieszczady Nemzeti Park területe. Galícia, Kárpátalja és a Poloniny egyszerre tárul elénk, emiatt jó, ha távcsövet is viszünk magunkkal - akár órákig is el lehet szórakozni a tereprészietek bogarászásával. Feltéve, ha vállaljuk a négy kilométeres plusztávot, amely szintemelkedésben is tartogat egy kis meglepetést. Aki irtózik ugyanazon túraútvonalak oda-vissza való megtételéről, annak jó hírrel tudunk szolgálni: a szlovák-lengyel határt jelentő fögerincen a Cierfaz (1072 m) csúcsáról a zöld jelzésen keresztül lehet lejutni Új székig. Ez az útvonal egy-két kilométer erejéig szintén az őserdő területén halad keresztül, s mindössze bő 20 kilométerrel növeli a túra össztávját. Égyéb tiltások mellett az őserdő területén semmi esetre sem szabad túlságosan letérni a turistaösvényekről. Az ok egyszerű: túl sok óvatlan ember akaratán kívül is súlyosan megbolygathatja egy-egy mikroélőhely kényes egyensúlyát. Elégedjünk meg pusztán azzal, hogy egyáltalán szabad túrázni a rezervátum területén. Új szék egész területén fizetős a parkolás. Az egész napos jegy 7 euróval terheli meg a pénztárcánkat, a parkolójegyet pedig SMS-ben válthatjuk meg. A túrán kívül a csöppnyi, bő 200 fős falucska meglepően sokrétű szolgáltatásokat kínál az idelátogatóknak: kulturális emlékek, étterem, panziók és egy fejlesztés alatt álló kemping is várja a turistákat.
