Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-14 / 160. szám

www.ujszo.com | 2021. július 14. RÉGIÓ 5 Rózsaliget több száz tővel Győry Szilveszter a fiáról elnevezett Rytilla rózsa boltíve alatt (Kép somogyi Katalin) ♦ Nem lesz piac a város szélén Dunaszerdahelyen SOMOGYI KATALIN 250 különböző rózsafajta pompázik teljes szépségében ezekben a napokban a duna­­szerdahelyi Rózsaligetben. Ebből 150 különleges fajta Győry Szilveszter nemesíté­sének az eredménye. DUNASZERDAHELY Győry Szilvesztert valószínűleg nem kell bemutatni olvasóinknak, főleg nem azoknak, akik hasonlóan hozzá, a virágok, köztük is elsősor­ban a rózsák szerelmesei. Több mint 200 fajta rózsát nemesített ki, minden egyes rózsája saját nevet kapott. Ezekből 150 az Északi Lakótelep ró­zsaligetében tündököl. A Rózsaliget Amint átlépi valaki a futórózsával befuttatott boltívet, azonnal meg­csapja az orrát a több száz rózsa hó­dító illata. „Ez a Babszem Jankó, az ott tovább a Gyöngyszem, aztán ott vannak a fiamról Rytillának (Győry Attila) és a lányomról Ryndének (Győry Tünde) elnevezett futóró­zsák” - mutatja be a töveket Győry Szili bácsi, amint beléptünk a Rózsa­liget területére. „Ezen a helyen ere­detileg is rózsatövek virítottak még annak idején a szóéiban is, csak nem volt ilyen park jellege a kertnek. Ab­ban az időben, állítólag annyi rózsa volt itt, hogy minden lakásra jutott egy-egy rózsatő. Aztán Antal Ági önkormányzati képviselő kezdemé­nyezésre rendeződött az egész kör­nyezet, és 2017-ben megalakult ez a parkszerű rózsaültetvény” - folytatja Szili bácsi. A 2-3 ámyi területen 250 különböző fajta rózsatövet ültettek ki, egy fajtából legfeljebb 3 tövet, nagy­részt Győry Szilveszter és Márk Ger­gely, ismert magyarországi rózsane­mesítő egyedi rózsatöveiből. A botanikus gépész „A kassai gépipari szakközépisko­la volt diákjaként logikus volt, hogy a növények a virágok lettek a végze­tem. Gépek, növények. Ezen a két te­rületen szakbarbár vagyok” - mond­ja kacsintva Győry Szilveszter. Má­ig a gépolaj illata és a rózsa látványa köti le az érdeklődését. Ha bárhol meglát egy rózsát, azonnal kémlelni kezdi, de ugyanez a helyzet a fák­kal, a tulipánokkal és a gyógynövé­nyekkel is. Egy ' időben 70-féle gyógynövényt termesztett a kertjé­ben. Rózsáinak mindig különleges nevet adott. Ilyen a Ján Kuciak és Martina Kusnírová tiszteletére el­nevezett rózsa, amellyel az ártatla­nul meggyilkolt fiataloknak szere­tett volna emléket állítani, a magyar rózsanemesítő, Márk Gergely ró­zsája, egy példányát jó néhány éve ezelőtt a budapesti Füvészkertben is elültethette, vagy a Suridahel rózsa, mely Dunaszerdahely 12. századi nevét viseli. Minél kisebb, annál szebb „Máig vallom, a kis rózsában koncentráltan benne van a nagy ró­zsa szépsége. Annyi báj és annyi szépség van a pici virágokban! Ezért ők a kedvenceim. A mák is ki­csi. Mégis szeretjük és nem cukor­répát eszünk helyette” - mondja sa­játos logikával Szili bácsi, aki ajánlja rózsáit mindazoknak, akik azonosulni tudnak a tökéletes szép­séggel, mert szerinte ezekben a vi­rágokban egyszerre ötvöződik a Távol-Kelet bujasága és Európa színpompája. Ezt bárki megtapasz­talhatja és tobzódhat a színekben a dunaszerdahelyi Rózsaligetben. Ha arra járnak, nézzék meg! Megéri. Üldögéljenek el a fák adta kellemes árnyékban a több száz rózsa hódító illatában. KISS BARTALOS ÉVA DUNASZERDAHELY Pont került a piacvita végére Du­naszerdahelyen, a képviselő­­testület legutóbbi ülésén ismét fog­lalkozott a tervvel, módosították a korábbi határozatot, egyelőre nem nyílik piac a város szélén. Márciusban érkezett kérvény a testülethez, hogy engedélyezze a város egy új termelői piac és kö­zösségi tér létrehozását a város szé­li üzletközpont mellett. Az ide ér­kező látogatók őstermelőktől vásá­rolhattak volna, családi és kultu­rális programokat is terveztek a szervezők. A képviselők a piacok­ról szóló rendelet módosításával zöld utat adtak a Grund tervének, jóváhagyták a nyitvatartását. A be­harangozott kulturális programok­ról a fesztiválrendelet alapján dön­töttek volna. A szervezők ekkor a nyár végére ígérték a nyitást. Két hónappal később már viharfelhők gyülekeztek a Grund felett. A tes­tület ekkor újra tárgyalt a tervezett beruházásról, amely ellen aláírásgyűjtés indult. A piacnak otthont adó terület melletti családi házak lakói adtak hangot tiltakozá­suknak. Rámutattak, hogy a terü­letrendezési tervben lakóházak szerepelnek a kijelölt telken, ezt Háj os Zoltán polgármester később cáfolta. Az aláírók a lakópark nyu­galmát is féltik, és rámutattak, hogy a tervezett piac nem teljesítette vol­na a közegészségügyi feltéteket sem. Antal Ágota képviselő május­ban megjegyezte, hogy egy nem lé­tező piacról vitázik a testület, és szorgalmazta a korábban megsza­vazott módosítás eltörlését. Azzal zárult a vita, hogy a legközelebbi ülésen újra foglalkoznak a rende­lettel, amelyről a szakbizottságok is tárgyalnak. Június végén találkoztak újra a képviselők a városi hivatal üléster­mében. A tárgyalás programpontjai között szerepelt a rendelet módo­sítása. Hájos Zoltán polgármester közölte, hogy a piac engedélyezé­sét kérvényező Delizia fúndation kérte a testületet, hogy vonják vissza a márciusban elfogadott ren­deletet. A javaslatot támogatta az önkormányzat, így egyelőre nem nyílik termelői piac a város szélén. Márciusban megengedte, májusban bírálta, júliusban törölte a piacról SZÓlÓ módosítást a testület (A szerző archív felvétele) Beleszerettek a levendula virágaiba TORNYAI BIANKA Évekig zöldségtermesztők voltak, majd teljesen més vállalkozásba kezdtek, egy balatoni kirándulás hatására azonban visszatértek a ker­tészkedéshez. A zöldségeket viszont felváltotta a levendula. rr.vFmrj Nagy Zsolt és felesége, Erzsébet évekig zöldségtermesztőként tevé­kenykedett kétszáz hektáron. 2016- ban eljött az a pillanat, amikor úgy döntöttek, elég volt ebből az élet­módból. Hiányzott a kertészkedés „A földterület jó részét béreltük, majd megfordult a dolog és inkább mi adtuk bérbe a saját földünket. Telje­sen más vállalkozásba fogtunk, a gazdálkodástól eltávolodtunk. 2017 nyarán Tihanyban kirándultunk, amikor nagy hatást tett ránk a leven­dulamezők látványa. Először a fele­ségem mondta ki, de én is egyetér­tettem vele, hogy mi is szeretnénk ilyet. Úgy terveztük, először 10 áras területet ültetünk be, végül 16 ezer le­vendulatövet vásároltunk, ami 1,6 hektáros területre lett elég. Aki hosszú ideig dolgozott a mezőgazdaságban, az nehezen áll át más tevékenységre, a föld iránti tisztelet és szeretet min­dig megmarad, de más módon sze­rettük volna folytatni, inkább csak hobbiszerűen. 2019 tavaszán két pa­lántatermesztőt kerestünk fel, akik közül Szabó Lajos nagykőrösi gaz­dára esett a választásunk, majd szep­temberben el is ültettük a palántákat” — beszélt a kezdetekről Nagy Zsolt. Elmondta, hogy jóval az ültetés előtt már készültek rá, két évig ugaroltat­­ták a földet. Vegyszermentesen Még nincs meg az akkreditációjuk a bio minősítésre, de teljesen vegy­szermentesen termesztik a levendu­lát, amely viszonylag igénytelen nö­vény. „Csak az ültetéskor öntöztük meg a töveket, majd tavasszal volt is­mét egy nagyobb öntözés, de azóta, hogy megnőtt a növény, nincs szük­sége sok vízre, rendkívül jól bírja a fotjó napsütést, a szárazságot. A so­rok között befüvesítettük a közben 2 hektárra megnőtt területet. Kimon­dottan erre a célra kialakított fűnyíró géppel tartjuk rendbe a sorok közti te­rületet. A környékünkön 40 olyan ve­szélyes gyomnövény van, amelyre viszont érzékeny a levendula, emiatt évente hatszor kell kapálni és gyom­lálni a virágok között. Amikor meg­született az ültetvény ötlete, a fő cé­lunk az volt, hogy meghonosítsuk a levendulát nálunk is, hasonlóan a Ba­laton parti ültetvényekhez, hogy va­lami újat mutassunk, és hogy szedd magad akció keretében értékesítsük a növényt. Június második felétől, amikor elkezdődött a szüret, nagyjá­ból kétezren jöttek hozzánk levendu­láért. Az ország legkülönbözőbb pontjáról érkeztek, például Nagykür­tösről, Zólyomból, Besztercebányá­ról. Ketten 1200 kilométert utaztak Németországból, hogy itt töltsék a délutánt és szedjenekavirágból.Nem akartuk elhinni, hogy csak emiatt utaztak ennyit, de azt mondták, nem ez az első eset, hogy ilyen messzire mennek valami miatt. Érdekes, hogy szinte nem is látszik, hogy ilyen so­kan szedtek már belőle, még mindig tele van virággal az ültetvény. Még körülbelül egy hétig lehet szüretelni, aztán leszedjük és a győri lepárlóba visszük, hogy olajat és levendulavi­zet készíttessünk belőle, amely talán még értékesebb, mint az olaj. Főként kozmetikumok, arclemosók, parfü­mök alapanyagaként lehet felhasz­nálni. A feleségem szörpöt is készít, amely sajnos mostanra már mind el­fogyott” - részletezte Nagy Zsolt. Levendulanapok A Nagy család hallatni szeretett volna magáról, illetve szeretett volna nyitni a nyilvánosság felé. ,A' fiam, Norbert ötlete volt, hogy szervez­zünk Levendulanapokat a virágzás idején, amelyre pályázatot is bead­tunk az Európai Unióhoz, de mint szinte mindenbe, a koronavírus­­járvány ebbe is beleszólt, így az el­képzeléseinken kicsit módosítva ön­erőből szerveztük meg az első Le­vendulanapok rendezvényt július 9- én és 10-én. A két nap alatt nagyjából 1500 látogatónk volt és nagy örö­münkre csupa pozitív visszajelzést és elismerő szavakat kaptunk. A Pamo Graszt és a 3+2 zenekar koncertje, a Renova zenekar mulatsága mellett állatsimogatóval és kézműves-fog­lalkozással vártuk az érdeklődőket” - tudtuk meg Nagy Zsolttól, aki azt is elmondta, úgy érzik, első próbálko­zásra egy sikeres rendezvényt tudnak maguk mögött, amelyet szeretnének évente megismételni. Már csak azért is terveznek hosszú távra, mert a le­vendula élettartama nagyjából 25 év. Nagy Zsolt szerint az ültetvény kedvelt helyszíne a fotósoknak (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents