Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-14 / 160. szám
2 KÖZÉLET 2021. július 14.1 www.ujszo.com Megér két hét karantént egy jó ruha? Győr korábban hemzsegett a szlovákiai bevásárlóktól, most tértek volna vissza, amikor jött az újabb korlátozás SUDÁR ÁGNES, LACZÓ BALÁZS Győr. Egy hasonlóan forró napon, 2019-ben a győri Árkád parkolójában minden ötödik autó szlovákiai rendszámú volt. Most ennek töredóke órkezik. Volt, aki azt mondja, a Covid-járvány előtt heti rendszeressóggel járt át Győrbe. Most jó, ha egyáltalán átjön, mert nincs az a kiruccanás, ami megóregy karantént. A július 9-i szigorítások előtt és után is körülnéztünk a Rába-parti városban. Bő egy hónapja nyílt meg a határ Szlovákia és Magyarország között, s lassan - tényleg lassan - kezdtek visszaszivárogni a határ túloldaláról érkező vásárlók a Győrbe. Fürödni már nem tudnak jönni, mert a Rába Quelle felújítás miatt zárva. A plázában nemrég kezdődtek el a „szabad” vetítések, amit azt jelenti, hogy már oltási igazolvány nélkül is mehetnek filmet nézni. A mozi a Covid előtt nagy vonzerő volt a szlovákiai magyarok számára, sokan jöttek csak ezért, mert utálták az angol nyelvű, szlovák feliratos premierfilmeket. Ugyanezeket megkapták magyar szinkronnal. S persze sokan jöttek pusztán bevásárolni az Árkádba, illetve a fogukat rendbe tetetni, ellenőrizni a magyar orvosnál. Most szinte csak az utóbbival találkoztunk, amikor megnéztük, hogy egy hónappal a határnyitás után újraindult-e a bevásárlóturizmus. Tű a szénakazalban Az első felismerés az volt számunkra, hogy legfeljebb a szerencsében bízhatunk, ha szlovákiai vásárlót szeretnénk találni. Az Árkád parkolója - bár autók akadtak - magyar rendszámú járművel volt tele. A dunaszerdahelyi Dunai Diána és Csóka Richard épp hazafelé indult. „Én Győrben dolgozom, így nem meglepő, hogy most itt vagyok” - kezdte Diána. Pálja, Richard viszont csak azért jött, hogy a fogait megmutassa az orvosnak. Ide járnak kezelésre és kontrollra. „Maga a vásárlás nem lenne ok, hogy Győrbe járjunk, és szerintem más is így van ezzel. Azért jönnek ide az emberek, mert ez program, a győri belvárosban a Covid előtt mindig volt valami, a mozit szerették, s még a fürdőt is - teszi hozzá Diána. Győrnek nem Pozsony a versenytársa a csallóközi magyaroknál, véli a fiatal pár. - Sokkal inkább az online vásárlás lett az, amit a járvány idején megtanultak azok is, akik pedig szerettek autóba ülni, s úgy beszerezni a dolgokat.” Az Árkádban, ami az euró 2009-es bevezetése után vált első számú célponttá - nagy élelmiszer-áruház is működik, ott azt mondták, a határnyitás után kismértékben erősödött a bevásárlóturizmus forgalomra gyakorolt hatása. Maczelka Márk, a Spar kommunikációs igazgatója szerint „az euróforgalom az újranyitás óta megduplázódott, a külföldi vásárlóerő azonban még nem tért vissza teljes mértékben”. Egy ideig nem jövünk Körösi Anikó és félje, Dávid a július 9-i szigorítások előtti utolsó pillanatot még megragadta, hogy a győri fogorvosához utazzon. Persze vásároltak is, s beültek egy kávéra. A „régi szép időkben” havi rendszerességgel jöttek Győrbe, most viszont - mivel az oltást elutasítják mindketten - biztosak abban, hogy egy ideig ismét nem járnak Magyarországra, sem máshová külföldre. „Az egyik nagypapa csak azért oltatta be magát, hogy az unokákkal tudjon jönni-menni. De a nagyobbik gyerekünk már elmúlt tizenkettő, tizennégy éves, se ő, se mi nem kaptunk vakcinát - nem is kérünk így ez a terv is füstbe ment. Az biztos, hogy csak egy külföldi nyaralásért vagy bevásárlásért nem kérünk a vakcinából” - mondja határozottan a házaspár, arra a kérdésre pedig, hogy mi az ellenérzésük legfőbb oka, azt felelik: „Soha nem bíztunk Körösi Anikó és férje, Körösi Dávid korábban havonta járt át, július 9-e után viszont lemondtak Győrről (A szerzők felvétele) meg abban, ami ingyen van. Ez a vakcina pedig még annyira új, hogy a későbbi hatásait sem ismerheti senki.” A Peredről Győrbe érkező Anikó és Dávid, akkor még megtehette, gyorsteszttel utazott haza - ezt is az Árkád parkolójában végezték el nekik. Elegük lett ebből a macerából, tették még hozzá, s azt is, hogy remélik, nem teszik kötelezővé az oltást Szlovákiában, mert az ellenérzésük megmarad. A révkomáromi rendszámú autóval érkező Dávidnak vezetékneve is beszédes: „Vendég”. „Igen, én sokszor voltam vendég itt Győrben, de voltam máshol is. Szívesen jöttem, jöttünk át, de ez az újabb őrület visszafogja a szlovákiai magyarokat. Az ellenőrzések már most is zavarók, a hírek pedig elrettentők azoknak, akik nincsenek oltva. Márpedig Hogyan mehetünk át a határon? Július 9-től a beoltottak teszt nélkül jöhetnek Szlovákiába, kivéve, ha kockázatos országból érkeztek repülővel. Augusztus 9-ig beoltottnak számít mindenki, aki legalább az oltás első adagját megkapta. Oltási igazolás nélkül az ingázók 7 napnál nem régebbi PCR- teszttel léphetik át a határt, mindenki másra kötelező házi karantén vár, amelyet az 5. napon végzett teszttel lehet lerövidíteni. Szlovákiában nagyon kevesen jelentkeztek vakcináért. Értem én, hogy ez az egész azért van, hogy ezzel kényszerítsék erre az embereket, de ami szép szóval nem megy, az így sem fog. Olyan áron, amit egy ilyen kiruccanás jelent, senki nem akar ide jönni. Ez fájni fog egy olyan bevásárlóközpontnak, mint amilyen az Árkád vagy a pláza.” Néha 40 százalék A győri belváros is köszönhet forgalmat a Csallóközből vagy messzebbről átruccanóknak, bár a nagy szelet a bevásárlóközpontnak jut: a Győr-Moson-Sopron megyei kereskedelmi és iparkamara adatai alapján néha még a 40 százalékot is eléri itt a szlovákiaiak aránya — persze „békeidőben”. Jakabovits Dezső a belvárosban működtet fehérneműüzletet, szerinte lassacskán kezdenek június közepe óta visszatérni a határ innenső oldaláról. „Egy kevés emelkedést érzünk, a vásárlóinknak - ha mi ezt nem tudjuk is mérni - körülbelül tizede lehet szlovákiai.” Régi célpont a történelmi belvárosban működő Hofmann köszörűs is, a boltot vezető Nyuli Imre úgy látja: normális időszakban az érkezők harminc százaléka csallóközi. „Mindig is sokat jelentett a Dunakapu téri piac közelsége, szerették a kinti magyarok és a szlovákok. Sajnos a határzár után visszaesett a forgalmunk és még mindig váijuk a Covid előtti állapot visszatérését. De ez nem megy máról holnapra, a delta-variánssal kapcsolatos hírek, a bizonytalanság miatt, meg azért sem, mert a vásárlóerő mind a két országban gyengült. De azért volt olyan Dunaszerdahely környéki vevőm is — egy vendéglős — aki a határzár idején is átjött a késeit köszörültetni.” Most móg kevesebben Megnéztük újra az Árkád parkolóját - már 9-e után is. A jóslat, úgy tűnik, valósággá vált. Kedden a parkoló autók között mindössze három volt szlovákiai rendszámú, mindegyik dunaszerdahelyi (DS). Tulajdonosaik nem voltak ott, így lehet, a rendszám nem jelenti azt, hogy valóban a határ túloldaláról érkeztek. (Sok magyarországi is DS-es rendszámú autóval jár.) De fogadjuk el, hogy ők valóban Szlovákiából jöttek az Árkádba, még így is elenyésző volt a számuk a legalább 200-300 magyar rendszámú autó között. Az Európai Bizottság nem látja úgy, hogy a Benes-dekrétumok az uniós jogba ütköznek CZÍMER GÁBOR Az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa, Didier Reynders egy EP-képviselő kórdósóre azt válaszolta, a rendelkezésére álló információk alapján úgy tűnik, a BeneS-dekrótumoknak nincs olyan határokon átnyúló hatása, amely az uniós jog hatálya alá tartozna. Brüsszel. Az uniós biztosnak Vincze Lóránt (RMDSZ) erdélyi EP- képviselő tett fel kérdéseket írásban, amelyekben a lapunk által feltárt, a Benes-dekrétumok alapján bevégzett földelkobzások uniós jogi megítéléséről érdeklődött. A képviselő egyik kérdése arra vonatkozott, hogyan maradhatott érvényben és hogyan alkalmazható a szlovák jogrendben még ma is a faji, etnikai alapon diszkrimináló dekrétumok egy része. A pozsonyi körgyűrű, a D4/R7 autópálya és gyorsforgalmi út alatti földterületeket ugyanis a dekrétumokra hivatkozva nem fizeti ki a szlovák állam azoknak, akiknek magyar vagy német felmenői vannak. Reynders igazságügyi biztos válaszában azt írta, hogy a második világháború utáni dekrétumok és a hozzájuk tartozó határozatok a nemzeti hatóságok által az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően hozott történelmi jogi aktusok.„A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján úgy tűnik, hogy a jelen ügyben a jogi aktusnak nincs olyan határokon átnyúló hatása, amely az uniós jog hatálya alá tartozna” - olvasható a biztos válaszában. Vincze Lóránt szerint felháborító, hogy a válaszadást megelőző hónapokban a Bizottság láthatóan arra sem vette a fáradtságot, hogy pontosan utánanézzen a felvetett problémának, és érdemben vizsgálja a helyzetet. A képviselő emlékeztetett arra, hogy szakértők többször rámutattak: az ingatlanpiaci jogügyletek, illetve kárpótlások az uniós tőke szabad mozgásának témájához tartoznak, ezért nem lehet kijelenteni, hogy nem érintik az uniós belső piacot. Fiala-Butora János jogász, aki a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán a Benesdekrétumok miatt inditott perek jogi szakértője és tanácsadója, lapunknak elmondta, szerinte a Bizottság nem vizsgálta meg alaposan a kérdéses rendelkezések uniós joggal való összhangját. „A Bizottság szemmel láthatóan a kérdésben született régebbi válaszait ismétli. Azonban legalább két éve tudjuk, sőt bizonyíték is van rá, hogy a dekrétumok alapján ma is sor kerül vagyonelkobzásokra” -mutatott rá a jogász. Fiala-Butora szerint mindez nehezen képzelhető el az államok közötti viszonyokra is kiterjedő uniós jog sérelme nélkül. „Hiszen külföldi állampolgárok is érintettek az elkobzásokban - a Bositsügy jó példa erre” - emlékeztetett a szakértő arra az esetre, amelyben a strasbourgi bíróság a dekrétumok alkalmazásának módja ellen döntött. „Ezeknek a fejleményeknek a fényében a Bizottság válasza nagyon nem meggyőző, az indoklásuk hiányos. Ez a válasz inkább egy politikai kívánságot, mint a jogi valóságot tükröz: szeretnék elkerülni, hogy nekik foglalkozniuk kelljen a dologgal” - mondta F iala-Butora. r
