Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-12 / 158. szám
6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. július 12.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Kiálltak a globális minimumadó mellett Velence. A G20-országok támogatják a globális minimumadó elképzelését, jelentették be a pénzügyminiszterek velencei tanácskozása után. A részleteket októberre tisztázhatják, és 2023- ban élesedhet az új rendszer, mondta Olaf Scholz német alkancellár. Az évek óta létező elképzelés szerint mindenhol legalább 15 százalékos társasági adót vemének ki az adóparadicsomok felszámolása érdekében. Véget vemének annak a gyakorlatnak is, hogy a cégek olyan országokban adóznak a profitjuk után, ahol kifejezetten alacsony az adókulcs, miközben a világ más pontjain árulják a termékeiket vagy szolgáltatásaikat. A brit pénzügyminiszter történelminek nevezte a döntést, francia kollégája pedig azt mondta, innen már nincs visszalépés. (MTI) Kiköltözött Netanjahu Jeruzsálem. Tizenkét év elteltével kiköltözött a jeruzsálemi miniszterelnöki rezidenciáról Benjamin Netanjahu volt kormányfő, a Likud párt és a parlamenti ellenzék vezére. Közel egy hónappal a kormányváltás után a Netanjahu család elhagyta a Balfour utca és a Szmolenszkin utca sarkán álló kormányfői rezidenciát, amely az elmúlt 12 évben, a Netanjahu-kormányok idején az egy kézben összpontosított hatalom és az ellene folytatott politikai harc szimbólumává vált Izraelben. Naftali Bennett miniszterelnök - legalábbis egyelőre - nem költözteti családját az épületbe. (MTI) Újabb temetések Srebrenicában MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád/Srebrenica. A Srebrenica! népirtás 19, közelmúltban azonosított áldozatát temették el a Srebrenieéhoz tartozó Potocari temetőjében tegnap, a népirtás 26. évfordulóján. A tavalyi kis létszámú megemlékezést követően idén ismét több ezren vettek részt a rendezvényen, a résztvevők közül több mint háromezren a srebrenicai békemenettel érkeztek meg szombat este. A békemenet csütörtökön indult el a bosznia-hercegovinai Tuzla melletti Nezuk faluból. A résztvevők 110 kilométert tettek meg három nap alatt, ellentétes irányban azt az útvonalat járták végig, amelyen a srebrenicai muszlimok 1995-ben menekültek a tömegmészárlás elől. A tegnapi megemlékezésen a felszólalók mind elítélték a 26 évvel ezelőtt történteket, és leszögezték, az akkorihoz hasonló események nem ismétlődhetnek meg. A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ- békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben, kiásták és más helyre szállították a tetemeket, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. A maradványokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehetett azonosítani. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra. Ezúttal 19 újonnan azonosított áldozatot temettek el, és ezzel 6671- re nőtt az emlékhelyre eltemetett áldozatok száma. A Potocariban található emlékművön feltüntetett listán 8372 áldozat szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy ez még nem végleges adat. Szerbia 2008-ban, illetve 2011- ben fogta el és adta ki az NT-nek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnököt és a „Balkán mészárosának” is nevezett Ratko Mladicsot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület. I Választás Bulgáriában Szófia. Bulgáriában három [ hónapon belül másodszor rendeztek előrehozott- parlamenti választást tegnap abban a reményben, hogy a voksolás eredményeként végre stabil kormánykoalíció alakulhat. Miután a széttöredezett pártstruktúrát eredményező korábbi választást követően három próbálkozás után sem sikerült kormányt alakítani, az államfő május 11-én előrehozott parlamenti választásokat írt ki, és Sztefan Janev személyében ügyvivő kormányfőt nevezett ki. A legfrissebb felmérések fej fej melletti küzdelmet jeleztek a kisebbségben kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) pártja és a Slavi Trifonov televíziós műsorvezető és énekes vezette, rendszerellenes, populista, 2020 februárjában alakult Van Ilyen Nép párt között. (MTI) Tegnap több száz ember előtt mondott imát Ferenc pápa Rómában, a Gemelli-klinika egyik teraszáról. A katolikus egyház vezetője először mutatkozott a nyilvánosság előtt azóta, hogy egy héttel ezelőtt előre eltervezett belgyógyászati műtétet hajtottak végre rajta. A beszámolók szerint a múlt hétvégén megoperált 84 éves egyházfőnek vastagbéldivertikulózis, más nevén bélfali sérv miatt volt szüksége az operációra. A vatikáni sajtószolgálat közleménye szerint Ferenc pápa leletei kielégítőek, és az egyházfő fokozatosan visszatért a munkához. (TASR/AP-feivétei) Orbán napokon belül felszólító levelet kaphat Sorsdöntő szavazás Moldovában Chisinau. Moldovában tegnap előrehozott parlamenti választást tartottak, amelyből az előrejelzések szerint Maia Sandu Európa-barát elnök megerősödve kerül ki. Sandu az ország első női államfojeként a 2020-as novemberi elnökválasztáson elsöprő győzelmet aratott oroszbarát elődje, Igor Dodon felett. Sandunak ahhoz, hogy végre tudja hajtani az általa ígért korrupció elleni küzdelmet, át kell venni az irányítást a parlament felett. (MTI) A Bloomberg értesülései szerint a magyar kormány kap még egy utolsó felszólítást, mielőtt az Európai Bíróságon pert indítanának a melegellenes törvény miatt. Az Európai Unió a leghamarabb már jövő héten megkezdheti a jogi eljárást Magyarországgal szemben az LMBTQ-jogok csorbítása miatt - úja a Bloomberg. A lap úgy tudja (bár hivatalos megerősítést nem kapott), hogy az EU végrehajtó szervezete, az Európai Bizottság egy hivatalos felszólító levelet fog küldeni a magyar kormánynak. Ez lesz az utolsó lépés azelőtt, hogy a Bizottság kezdeményezné az Európai Bíróságon a magyar LMBTQ-ellenes törvény ideiglenes hatályon kívül helyezését. Mint ismeretes, július 8-án az Európai Parlament „a lehető leghatározottabban” elítélte a nemrég elfogadott magyar pedofiltörvényt annak a meleg, leszbikus, transznemű, queer kisebbségre nézve diszkriminatív és káros kiegészítése miatt. Az Európai Parlament bírálta a demokrácia és a jogállamiság lebontását is Magyarországon. Az erről szóló állásfoglalást háromnegyedes többséggel, 459 szavazattal, 147 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett fogadták el. A határozat része az is, hogy a képviselők szilárd elkötelezettségüket fejezik ki a gyermekek jogainak védelme mellett, és kijelentik, hogy a gyerekek érdekeinek teljes körű tiszteletben tartását az LMBTQ-ellenesség és a gyűlölet szítása helyett a tolerancia és az elfogadás ösztönzésének és a sokszínűség támogatásának kellene vezérelnie. A képviselők felszólították az Európai Bizottságot, hogy a magyar jogszabály kapcsán minden lehetséges módon lépjen fel, például indítson kötelezettségszegési eljárást, és az Európai Bíróságon kezdeményezze a jogszabály ideiglenes hatályon kívül helyezését. A tagállamokat arra kérték, hogy ha a Bizottság nem lép, akkor ők vigyék az ügyet az Európai Bíróság elé, és nyújtsanak be államközi kérelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságához. (HVG) Kövér László ma már nemmel szavazna az EU-ra ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Ha a magyar házelnök megszólal, nem szokta visszafogni magát, de tegnap reggel a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában a szokottnál is keményebben üzent a liberalizmusnak, a poszthumanizmusnak és a zöld őrületnek. Kövér szerint kő kövön nem marad, „ha visszajönnek azok, akik régen kommunistáknak vallották magukat, ma pedig európaistáknak vallják magukat”. Az EU jelenlegi állapotáról szólva úgy fogalmazott: „Néhány nagy arcú nyugati politikus szereti az orrunk alá dörgölni, hogy ha most akarnánk belépni az unióba, akkor úgymond nem vennének fel bennünket az állítólagos jogállami problémáink, illetve a nézeteink és az értékekről vallott véleményünk miatt”. A házelnök azt mondta: ha most lenne népszavazás, „én egészen biztosan nemmel szavaznék”. Kicsit azért örül is az uniónak: megjegyezte, a 2003-as csatlakozási népszavazáson sem jó szívvel szavazott igennel, de mindent egybevetve az volt a meggyőződése, hogy az EU-tagság Magyarországnak olyan új dimenziót nyit ki, ahol a saját nemzeti érdekei érvényesítésére egy kedvező, demokratikus és civilizált keretrendszert kap, amelyben ráadásul anyagilag sem jár rosszul. Kövér elismerte, hogy ez mind a mai napig igaz, majd hangsúlyozta, távolról sem gondolja úgy, hogy jobb lenne Magyarországnak az unión kívül. Azért kiosztott mindenkit, akit csak ért a „brüsszeliek” közül, mint mondta, a nácik és a kommunisták után egy újfajta totalitárius törekvés veri szét Európát, amit nevezhetünk hol liberalizmusnak, hol poszthumanizmusnak, hol mit tudom én micsodának, zöld őrületnek. Kövér szerint „agressziónak vagyunk kitéve, a normalitástól való olyan mértékű eltávolodást követelnek meg szinte normatív módon, ami nemcsak a magyarok ellenérzését váltja ki, hanem azt az európai emberek döntő többsége ellenszenvvel viseli el.” Kövér László a hazai ügyekre is rátért, hiszen „azok, akik Brüsszelben az értékeinket támadják, itthon a rezsinket szeretnék megemelni”. Kövér László ugyanis a 2022-es országgyűlési választásokról szólva arról beszélt, hogy napról napra nő a tét, ugyanis nemcsak az egyébként felemás rendszerváltozás vívmányait kell megvédeni jövőre, hanem olyan eredményeket is, mint a rezsicsökkentés és a családtámogatás szerteágazó rendszere. A műsorban megszólalt Varga Judit igazságügyi miniszter is, aki úgy vélte, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament támogatásával, azt akaija, hogy Magyarország engedje be az LMBTQ-aktivistákat és -szervezeteket az óvodákba és az iskolákba. Varga Judit leszögezte: Magyarország ezt nem akarja. A törvény kapcsán van egy nagy európai agresszió a magyar kormány és Magyarország ellen-mondta. (Telex)
