Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-05 / 128. szám

2 I KÖZÉLET 2021. június 5.1 www.ujszo.com Még több állástalan, óriási MOLNÁR IVÁN Pozsony. A koronavírus-járvány okozta egy évnyi lejtmenetet követően a szlovák gazdaság, ha csak szimbolikus mérték­ben is, de az idei első negyed­évben már újra növekedési pályára állt. A munkapiacon ez azonban egyelőre nem érezteti a hatásét. A koronavírus-járvány Szlovákiá­ban ugyan az idei év első hónapjai­ban érte el a csúcspontját, ez azonban a gazdaság egészére már nem volt olyan pusztító hatással, mint egy év­vel korábban. „2019 első negyedé­vében az ország gazdasági teljesít­ménye még 3,8%-kal nőtt az egy év­vel korábbihoz képest, a járvány ki­törése miatt a tavalyi első negyedév­ben azonban már 3,5%-os vissza­esést mértünk. A jó hír, hogy egy év­nyi folyamatos csökkenést követően az idei első negyedévben a gazdaság végre visszatért a növekedéshez” - mondta el Jana Morhácová, a Sta­tisztikai Hivatal szóvivője. A növekedés egyelőre csak szim­bolikusnak tekinthető, hiszen a brut­tó hazai termék (GDP) alig 0,2 szá­zalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és ez is főként a külföldi kereslet növekedésének köszönhető. Matej Homák, a Szlovák Takarék­­pénztár elemzője szerint így az sem csoda, hogy az egyes ágazatok kö­zött látványos különbségek vannak. „Míg az autógyártásban több mint 35 százalékos növekedést mértek, a tu­rizmus és a szórakoztatóipar - a jár­ványügyi megszorítások miatt - az idei első negyedévben 22, a szállo­daipar és a vendéglátás 66 százalék­kal esett vissza az egy évvel koráb­bihoz képest” - tette hozzá Homák. Kevesebb munka Mindez a foglalkoztatottságon is meglátszik. A Statisztikai Hivatal szerint az első negyedévben nagyjá­ból 2,5 millió embernek volt mun­kája Szlovákiában, 5 százalékkal ke­vesebbnek az egy évvel korábbinál. „A járvány okozta válság a szállo­dákban és éttermekben dolgozókat sújtotta a leginkább, közülük nagy­jából minden harmadik vesztette el a munkáját, nem sokkal jobb a helyzet azonban a turizmusban sem. Az IT- ágazatban és az energiaiparban ezzel szemben még nőtt is az alkalmazot­tak száma” - mondta el Morhácová. Tovább rontott a helyzeten, hogy a külföldön dolgozók köstül is sokan vesztették el a munkájukat. Az idei első negyedévben 110 ezren dolgoz­tak külföldön, több mint 11 száza­lékkal kevesebben az egy évvel ko­rábbinál. A legtöbben továbbra is Németországban (29 ezer), Ausztri­ában (28 ezer) és Csehországban (25 ezer) találnak megélhetést. Több állástalan Az állástalanok számának a növe­kedését továbbra sem sikerült meg­állítani. Az idei első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest a negye­dével több, összesen 190 ezer állás­talan volt az országban, az arányuk így elérte a 7,1%-ot. A legnagyobb növekedést Nagyszombat megyében mérték, ahol egy év alatt 2,8-ról 6,1 %­­ra ugrott a munkanélküliek aránya. A legjobb helyzetről továbbra is Po­zsony megyében számolhatnak be, ahol az állástalanok aránya 3,4 szá­zalék körül mozgott, míg Eperjes megyében meghaladta a 12%-ot. Ki fizeti a legtöbbet? Látványos különbségek vannak a bérek szempontjából is. Az országos SZLOVÁKIA MUNKAPIACA 2021 ELSŐ NEGYEDÉVÉBEN Pozsony 1432 82 3,4 Trencsén 1047 76 3,7 Nagyszombat 1038 76 6,1 Kassa 1021 66 9,7 Zsolna 985 74 5,6 Besztercebánya 954 70 9,9 Nyitra 949 75 4,6 Eperjes 866 67 12,4 Országos átlag 1124 73 7,1 A megyéket az átlagfizetés alapján rangsoroltuk. Átlagfizetés: bruttó havi átlagbér. Foglalkoztatottság: a 20 és 64 év közötti korosztályhoz tartozók közül ennyinek van munkája. Munkanélküliség: a munka­képes lakosság ekkora százalékának nincs állása. • Forrás: Statisztikai Hivatal bérkülönbségek Az elbocsátások ellen tüntető gépgyári munkások: az elmúlt egy évben csak az iparban több mint 40 ezerrel csökkent az alkalmazottak száma (TASR-feivétei) bruttó havi átlagbér az egy évvel ko­rábbihoz képest ugyan 38 euróval 1124 euróra nőtt az idei első negyed­évre, míg azonban Pozsony megyé­ben ez 1432 euró, Nyitra megyében 949, Eperjes megyében pedig csu­pán 866 euró. Szakadéknyi különbségek vannak az egyes ágazatok között is. A leg­jobban a bankszektor és az IT-ágazat fizet, a bruttó havi átlagbér mindkét ágazatban meghaladja a 2 ezer eu­­rót. Az iparban ugyanez 1194, a ke­reskedelemben 1012, a közlekedés­ben 1054, az oktatásügyben 1042, az egészségügyben 1289, a mezőgaz­daságban 882, az építőiparban 768 euró. A legrosszabbul továbbra is a szállodaipar és a vendéglátás fizet az alkalmazottainak, a bruttó havi át­lagbér ezekben az ágazatokban 575 euró körül mozog. Bizonytalan javuláa Mire számíthatunk az elkövetke­ző időszakban? „A járványügyi megszorítások fokozatos feloldásá­nak köszönhetően lassan a legin­kább sújtott ágazatokban is javulhat a helyzet. Az idei évre ennek kö­szönhetően már 4 százalékos gazda­sági növekedéssel számolhatunk. Sok függ azonban a lakosság átol­­tottságától és attól, hogy az őszre jó­solt újabb járványhullám milyen in­tenzitású lesz. E tekintetben még mindig sok a kockázati tényező, egészen pontos előrejelzéssel így egyelőre nem szolgálhatunk” - mondta el Homák. Nagy eltérés van a várótermi adatokban a déli régiókban is RÖVIDEN Petíció indult a kerékpárosokért Pozsony. Lucia Duriä Nicholso­­nová aláírásgyűjtést indított a szlovákiai kerékpárosok bizton­­ságánakjavításáért. Az SaS eu­rópai parlamenti képviselője így reagált Adrián Babié szlovák hallássérült kerékpárversenyző pár nappal ezelőtti halálos bal­esetére. DurisNicholsonovátöbb kerékpárossal összefogva már több mint 13 ezer aláírást gyűjtött össze. A petícióban azt követelik, hogy az autósok a biciklizők előzése közben tartsák meg a másfél méteres távolságot. A belügyminisztérium már jelezte, hogy hajlandók lépni az ügyben. „Készek vagyunk megoldásokat keresni akár más országok ta­pasztalatai alapján is, úgy, hogy azok ne csak papíron legyenek végrehajthatók, hanem valóban segítsék a kerékpározók bizton­ságát” - reagált a tárca sajtóosz­tálya. (nar, TASR) Téves sms-t kaphat az oltásiéi Pozoony. Ha a második oltásról szóló sms-ben más vakcina szerepel, mint amit először ka­pott, akkor az üzenetet tekintse tárgytalannak - tájékoztatott az NCZI. A hivatal szerint téves üzenetről van szó, hiszen Szlo­vákiában a különböző oltások kombinációja továbbra sem engedélyezett. (nar) NAGY ROLAND Az elektronikus váróteremben egyre inkább megmutetkoz­­nek s regionális különbségek: bizonyos jérásokbsn hetekkel többet kell várni ez első dézisra, mint például a szomszédos régiókban. A probléma a magyarlakta járásokat is érinti. A Dunaszerdahelyi és a Nyitrai járásban például körülbelül 4 ezren várakoznak az első dózisra, ami or­szágos viszonylatban is magasnak mondható. Ezzel szemben a Komá­romi vagy az Érsekújvári járásban jóval kevesebben: előbbiben mint­egy 1200-an, utóbbiban 400-an. En­nek eredményeként Dunaszerdahe­­lyen és Nyitrán jóval többet kell vá­rakozni az első adag vakcinára, mint Komáromban vagy Érsekújvárban. Több olvasónk is arról tájékoztatott bennünket, hogy bár a Dunaszerda­helyi járásban élnek, inkább átre­gisztráltak az Érsekújvári járásba, ahol jóval hamarabb sorra kerültek. Látványos különbségek Az Adatok Pátosz Nélkül nevű elemzőcsoport úgy véli, hogy a re­gionális várótermi különbségek a járványügyi óvintézkedésekben is megmutatkoznak. „A jelenlegi 32 százalékos átoltottság az első júliusi hétvége után elérheti a kiválónak mondható 40 százalékot. Pozsony­ban ez az arány most 45 százalék, és ekkorra már meghaladja az 50-et. A Csacai járásban viszont most 20 szá­zalék alatt vagyunk, és valószínűleg el sem érjük a 30-at. Ezek óriási kü­lönbségek, és szerepet is játszanak az intézkedések beállításában, főként a tömegrendezvényeknél” - üzenték az elemzők a közösségi oldalukon. Az álláspontjukat alátámasztja, hogy a regionális járványtérképen a jövő héttől már öt különböző járási besorolás figyelhető meg. Ami pe­dig konkrétan a tömegrendezvénye­ket illeti, a pirossal jelölt régiókban legfeljebb 10 fő találkozhat, a zöld járásokban viszont kültéren akár már 1000 fő is összegyűlhet, tehát a re­gionális különbségek most már va­lóban látványosak. Lesz-e nyájimmunitás? Az oltási program sikeressége azon múlik, hogy végeredményben hány embert sikerül meggyőzni az oltásról. A legfrissebb adatok sze­rint jelenleg a lakosság mintegy 32 százaléka kapta meg az első dózist, és körülbelül 16 százaléka a máso­dik dózist. Az egészségügyi minisz­térium a nemzeti oltási stratégiában a lakosság legalább 60 százalékának beoltását tűzte ki célul, ugyanis ko­rábban a szakértők úgy saccolták, hogy legalább ilyen arányban kel­lene átoltani a lakosságot a nyájim­munitás kialakításához. A koro­­na.gov.sk honlap adatai szerint Szlovákiában ehhez még több mint 1,5 millió embert kellene beoltani. Az Adatok Pátosz Nélkül szakér­tői úgy vélik, hogy ha sikerül is meg­győzni a lakosság 60 százalékát a vakcina beadatásáról, ez legkoráb­ban csak szeptember végére való­sulhat meg. Az elemzők szerint jú­lius elejére lehet meg a 40 százalé­kos átoltottság (2 220 000 személy, aki legalább az első dózist megkap­ta), a lakosság felét nagyjából au­gusztus elejére sikerülne beoltani (2 700 000 személy), és szeptember 20. környékén sikerülhet megköze­­liteni a 60 százalékos átoltottságot. Az más kérdés, hogy ez mire lesz elég. Vannak szakértők, akik mini­mum 70 százalékos átoltottságot emlegetnek, viszont a dél-koreai betegségellenőrzési klinika veze­tője nemrégiben azt mondta, hogy a koronavírussal kapcsolatban talán felesleges is közösségi immunitás­ról beszélni, mert azt nem sikerül­het elérni. Ebben az esetben a vírus - az influenzához hasonlóan - sze­zonálissá válhat, vagyis talán min­den évben újra be kell adni a vak­cinát. Néhány járásban több ezren várakoznak a koronavfrus elleni védőoltás első dózisára, máshol viszont szinte alig van érdeklődés (TASR-feivétei)

Next

/
Thumbnails
Contents