Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-05 / 128. szám

www.ujszo.com I 2021. június5. KÖZÉLET I 3 Sólymos: Gyimesivel nem közösködünk CZlMER GÁBOR Hol tart a Híd, az MKP és az összefogás egyesülési folyamata, és vajon lesz-e ebben helye Gyimesi Györgynek. Egyebek mellett erről is kérdeztük Sólymos Lászlót, a Híd elnökét. A Szövetség ugyan tart sajtótá­jékoztatókat, de létezik-e már most, vagy csak a jövőben fog lé­tezni ez a közös párt? A tárgyalópartnerekkel meg­egyeztünk, hogy létrehozzuk, ezt be is jelentettük. Megállapodtunk már azokban az alapelvekben, amelyek mentén ezt az új szubjektumot létre szeretnénk hozni. Jelenleg pedig ar­ról tárgyalunk, hogy technikailag ez hogyan működhetne, vagyis az alapszabályról egyeztetünk. Én a Híd nevében azt tudom elmondani, min­dent megteszünk azért, hogy a Szö­vetség megalakuljon. Az, hogy kö­zös sajtótájékoztatókat tartunk, azt jelenti, fontos témákban sikerült már közösen fellépni. Attól függetlenül, hogy a párt még nincs bejegyezve, illetve hogy nem tartottuk meg az alakuló közgyűlést, már sok aktuális témát megnyitottunk. Ilyen volt a Kisebbségi Kulturális Alap tervezett átalakítása vagy a régióink tovább­fejlesztésének a hiánya, illetve a tankönyv-liberalizációnak az isko­láinkra való hatása is ide tartozik, hi­szen szeptembertől valószínűleg fi­zetni kell a gyerekek könyveiért. Az építési törvény módosításával kap­csolatban pedig a társadalmi egyez­tetés során csoportos véleményt nyújtottunk be, de a kettős állampol­gárság kérdésében is azonos a véle­ményünk. Hol tart a pártegyesítés folya­mata, milyen lépések következ­nek, és miért kell erre még mindig várni? Tudom, hogy az emberek türel­metlenek, én is az vagyok. A folya­mat szerintem is mehetne gyorsab­ban. Szerettem volna tavaly decem­berig megegyezni. Akkor a partner­pártok ezt úgy fogták fel, hogy ez egy ultimátum. Nem az volt, csak sze­rettük volna mihamarabb tető alá hozni a dolgot. Most az alapszabály­ról egyeztetünk, amiben nagyon sok mindent kell összefésülnünk, olyan dolgokat, amelyek 10 évig problé­mát jelentettek mondjuk a Híd és az MKP, illetve később az MKP és az Összefogás között. A Hídnak és a szlovákiai ma­gyar politikumnak van-e más le­hetősége, mint a Szövetségben egyesülni a másik két szereplővel? Ezzel kapcsolatban fel kell tenni pár kérdést. így először azt, hogy akarjuk-e ezt az egyesülést. Én azt gondolom, hogy igen. És nemcsak mi a Hídban gondoljuk ezt, hanem a szlovákiai magyar szavazóknak a 70 százaléka is ezt mondta. A másik kérdés az, van-e más lehetőség arra, hogy a közösségünknek, a régiónak legyen releváns parlamenti képvise­lete. Véleményem szerint jelen pil­lanatban nincs. A harmadik kérdés pedig az, van-e értelme úgy politi­zálni a magyaroknak és a többi nem­zetiség, illetve régió képviselőinek, hogy nem akarnak a parlamentbe jutni. Mert elvben ezt is lehet. Lehet, hogy valaki azt gondolja, ennek is van értelme, szerintem a közösség szempontjából azonban nincs. Az elmúlt egy évből is látjuk, hogy szükséges az erős parlamenti kép­viselet. Végül pedig az a kérdés is felmerül, tud-e valaki erre más al­ternatívát kínálni. Én, megmondom őszintén, nem tudok. Végig kell mennünk az egyesülés útján. Nem veszélyes helyzet ez a Híd számára, ha, mint azt ön most mondta, nincs más alternatívája? Hiszen ezt az MKP és az Összefo­gás is tudja, és olyan megállapo­dást ajánl fel, ami nekik kedvez a Híddal szemben, míg önök ezt is kénytelenek elfogadni. Én azt mondtam, hogy a cél az, hogy a szlovákiai magyaroknak egy erős parlamenti képviseletük le­gyen, és ennek az egyesülés a leg­megfelelőbb alternatívája. Illetve más alternatíva arra, hogy egy erős, egységes szlovákiai magyar parla­menti képviselet létrejöjjön, nem le­het anélkül, hogy megegyeznénk. Azonban mindenkinek van más le­hetősége is. De a közös párt létre­hozása a legjobb megoldás arra, hogy a szlovákiai magyaroknak par­lamenti képviseletük legyen. Ezért a Híd is és én is mindent megteszek, hogy ez létrejöjjön. Természetesen ez nem csak rajtunk múlik. Nem érzi úgy, hogy a Híd az egyesülési tárgyalások során kényszerhelyzetben van, mégpe­dig abban, hogy vagy a Szövetség­be megy, vagy véget ér a történe­te? Nem érzem így. Szerintem inkább a szlovákiai magyarok vannak egy olyan kényszerhelyzetben, hogy az őket képviselő pártok megpróbál­nak megegyezni. Ez pedig a közös­ségünk érdeke. A Hídnak mint poli­tikai pártnak a jövője nem ettől fiigg. Mindenkinek van más lehetősége is, de az, hogy a szlovákiai magyarok­nak legyen egy erős parlamenti kép­viseletük, ahhoz az egyesülés a jár­ható út. A Hídnak milyen más lehetősé­ge lenne? A Híd és én is már 10 éve a politi­kai színtéren vagyunk, és olyan kap­csolatokat építettünk ki, amelyek esetében meg vagyok győződve ar­ról, ha erre kerülne a sor, akkor van olyan lehetőség, ami mentén el tu­dunk indulni. Mert nemcsak a Híd­nak, hanem ennek az országnak is szüksége van arra, hogy a szlovák térfélen megjelenjen egy olyan po­litikai erő, amely alternatívája lehet­ne a jelenlegi kormánykoalíciónak, de a jelenlegi ellenzéknek is. Egy olyan normális politikai erő, amivel a Szövetség együtt fog tudni működni. A Híd egy olyan politikai párt, amelynek van kapacitása arra, hogy részt vegyen egy olyan politi­kai erő létrehozásában, amely egy normális országot szeretne létre­hozni. De itt hangsúlyozom, hogy mi ezt a Szövetségen belül szeretnénk meglépni. A Hídban látok potenciált akkor is, ha nem fogunk tudni meg­egyezni. Beszéljünk arról, milyen lenne ez a közös párt, a Szövetség. Elég lesz-e a Híd identitásának, politi­kai céljának, a szlovákok és ma­gyarok közti híd szerepének a megtartásához, ha az önök pártja egy platformként fog tovább lé­tezni a közös pártban? A platform az alapja annak, hogy ez megmaradjon. A 12 alapelvbe, amit lefektettünk, ezt már beledol­goztuk. Ezekben az alapelvekben megjelennek azok az alapértékek, amelyek mentén a Híd megalakult, és amiket tovább fogunk vinni. A Híd ezen túl a mostani parlamenti vá­lasztás után szinte teljesen megújult. Azok az emberek, akik most a pártot alkotják, Agócs Attila, Rigó Kon­­rád, Prékop Mária, Pataki Károly, Tóth Marián, Michal Goriscák vagy Peter Krajnák, ebben a pártban nőt­tek fel. Ők a garancia arra, hogy az az értékrend, amit eddig képvisel­tünk, a közös pártbafi is meg fog je­lenni. Vannak még szlovák szavazói a Hídnak? Egyesek ugyanis azt ál­lítják, hogy már nincsenek. Szerintem vannak. Szerintem az is fontos, hogy a Szövetség majd úgy dolgozzon, hogy meg tudja szerezni a velünk élő szlovákok, ruszinok és romák támogatását is. Azokét, akik tudatosítják, hogy ez a párt, ha erős lesz, akkor olyan dolgokat tud elér­ni, ami az ő életüket is jobbá tudja tenni. Ebben az esetben biztos va­gyok benne, hogy a Szövetségnek nemcsak magyar szavazói lesznek, hanem ki fog nyílni a többi nemze­tiség felé is. Én ilyen pártot szeret­nék, ezért dolgozunk. Ravasz Ábel, a Híd korábbi ro­maügyi kormánybiztosa lemon­dott a pártban betöltött elnökségi tagságáról, amit pont a tárgyalá­sok elhúzódásával indokolt. Ha jól emlékszem, agóniának nevezte ezt a folyamatot, és azt állítja, hogy a Híd eközben felszámolja magát. Igaza van Ravasznak? A Híd fel­számolja magát? Az biztos, hogy a tárgyalások el­húzódnak, de olyan dolgokat kell megoldanunk, amelyek tíz év alatt nagyon széthullottak. Ehhez idő kell, ezért nem az a megoldás, hogy va­laki feláll az asztaltól. Ugyanis a szlovákiai magyarság számára az a legideálisabb megoldás, ha a Szö­vetség megalakul. Azzal pedig, hogy a Híd szellemisége a közös pártban elveszne, nem értek egyet, hiszen le­fektettük az előbb említett alapelve­ket. Ezeket egyébként az a munka­­csoport dolgozta ki, amelynek Ra­vasz Ábel is a tagja volt. Áz alapel­veket pedig mindhárom párt el is fo­gadta. Megismétlem, arra, hogy ezek az elvek érvényesülni fognak, a Hídban dolgozó emberek jelentik a garanciát. Ugyanakkor megértem a kételyeket is, de biztos vagyok ben­ne, hogy a Híd csak olyan pártban fog tudni működni, amelyben elfogad­ják. Ott nem leszünk, ahol ez nem így lesz. De ez utóbbi egyelőre nem ak­tuális. Számít-e a pártból való kilépé­sekre? Nem. Sőt, inkább belépésekre számítok. Új emberek új témákkal jönnek. Ravasz a lemondása indoklásá­ban arról is ír, hogy az elhúzódó pártegyesítési folyamat közben az itteni magyar politikai élet radi­­kalizálódik, Budapesttől függővé válik, elveszti szövetségeseit. Ön ezt hogyan látja? Azzal, hogy még nem alakult meg a Szövetség, van egy tér, amit el tud­nak foglalni a szélsőségesebb vagy populista nézeteket valló politiku­sok. Ezért is kellene mihamarabb megegyezni. De abban a pillanat­ban, amikor a közös párt megalakul, ez a tér beszűkül. Xzt pedig, hogy Magyarország valahogy nagyobb befolyást gyakorolna, én nem ér­zem. Az egyeztetések során azt sem érezte, hogy a tárgyalópartnereit Budapestről befolyásolnák? Nem. Ha történt is ilyen, én nem érzékeltem. A politikai térben azonban va­lóban feltűnt egy új és Ravasz sze­rint radikális jelenség, Gyimesi György, az OEaNO parlamenti képviselője, aki a magyar nemze­tiséget érintő témákban exponálja magát. Mit kellene az egységes ke­retek közé igyekvő szlovákiai ma­gyar politikumnak az ilyen jelen­ségekkel és konkrétan Gyimesivel kezdenie? Tudja-e, akarja-e a Szö­vetség ezen elemeket integrálni? A Híd ilyen elemeket nem akar in­tegrálni. Á Híd és a pártunk politi­kusai soha nem lesznek részei egy olyan szubjektumnak, amely gyűlöletpolitikát folytat és feszült­séget gerjeszt. Ez ellen alakultunk, és pont azon dolgoztunk, hogy partne­reket találjunk és ne ellenségeket gyártsunk. Ha a szlovákiai magyar­ság egy sikeres pártot szeretne, an­nak politikai szövetségesekre van szüksége ahhoz, hogy a céljait meg­valósíthassa. Nem fognak tehát belépni egy olyan szubjektumba, ahol helyet kapna Gyimesi György? Azt kijelenthetem: nem lesz olyan parlamenti lista, amelyen a hidas je­löltek mellett olyan politikusok is lennének, akik feszültséget keltenek és gyűlöletpolitikát folytatnak. Gyi­mesi György ebbe a kategóriába tar­tozik. Tehát kizárt, hogy a Híd politi­kusai közös választási listán sze­repeljenek Gyimesivel? Pontosan. Ugyanakkor az MKP alelnöke, Berényi József kijelentette, szíve­sen látná Gyimesit a jelöltlistán. Ez nem okoz feszültséget a Híd és az MKP között? Sok mindent meg kell még be­szélnünk, kompromisszumos dön­tést kell hoznunk, de Gyimesi jelen­léte a listán számunkra továbbra is kizáró ok. A Gyimesihez hasonló szerep­lők kirekesztése azonban nem fogja végső soron azt eredmé­nyezni, hogy a szlovákiai magyar politikai tér továbbra is megosz­tott marad? A szélsőségek és a gyűlöletkeltés számunkra elfogadhatatlan, így az­tán lesz, aki kint marad. Gyimesi egyébként is az OEaNO tagja, Igor Matovic jobbkeze. Mi az alakuló Szövetség állás­pontja a szlovák pártokkal való együttműködés terén? A közös párt ilyen irányvonalának meg­határozásakor a Híd mit képvisel és mennyire tudja azt átültetni? A közös pártnak először meg kell alakulnia, aztán be kell jutnia a par­lamentbe. Csak ezután beszélgethe­tünk arról, hogy kivel fogunk együttműködni. Ugyancsak fontos, hogy milyen koalíciós potenciálja lesz ennek a pártnak. Ezért is fontos, hogy a szélsőségeket, a gyűlöletkeltő elemeket, vagyis mindent, ami hát­rányos helyzetbe hozhatja ezt a pár­tot és ezáltal a szlovákiai magyarok parlamenti képviseletét, zárjunk ki. Tíz évig voltunk a parlamentben, kormányoztunk az SaS-szel, az SDKÚ-val, aKDH-val, az SNS-szel. Most pedig tartjuk a kapcsolatot a parlamenten kívüli pártokkal is. Próbálunk normális viszonyokat fenntartani, pont azért, hogyha oda­kerülünk, legyen kivel leülni az asz­talhoz. A Smerrel és a Hlasszal van élő kapcsolata a Hídnak? Velük nincs élő kapcsolatunk. Ha eljutunk oda, hogy le kell ülni a Hlasszal egyeztetni, akkor mi le fo­gunk ülni. A lehetséges partnerek sorában a Smer is szerepel? Én ezt nagyon nehezen tudom el­képzelni. A teljes beszélgetést a www. ujszo.com oldalunkon olvashatják. Sólymos László, a Híd elnöke szerint pártja politikusai soha nem lesznek ré­szei egy olyan szubjektumnak, amely gyűlöletpolitikát folytat és feszültséget gerjeszt (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents