Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-04 / 127. szám

2 I KÖZÉLET 2021. június 4. | www.ujszo.com Elnéptelenedés fenyegeti Dél-Szlovákiát BUGÁRANNA Pozsony. A Szlovák Tudomá­nyos Akadémia és a Statisz­tikai Hivatal mellett működő Infostat öregedési indexe szerint a magyarok által sűrűn lakott települések közül Nyit­­ra megyében 100 gyerekre 128 nyugdíjas jut, az előrejel­zések alapján azonban 2040- re akár 250-re is emelkedhet a 100 gyerekre jutó idősek száma. A népesség elöregedé­sének okairól Branislav Éprochát, a Demográfiai Intézet vezetőjét kérdeztük. A 2000-es évek elején történelmi mélypontra csökkent a szülések száma. Hogyan jellemezné az el­múlt időszakot, és milyenek a de­mográfiai kilátások a következő évtizedekre? Az említett időszakban nagyon alacsony volt a termékenység, 2002- ben egy nőre 1,19 gyerek jutott. A kö­vetkező években viszont enyhe nö­vekedés volt megfigyelhető, 2008 körül megtört a csökkenő tendencia, és jelentősebb fellendülést tapasztal­tunk. A legutóbbi években tehát emelkedett a születési arány. A je­lenlegi érték 1,6 - átlagban ennyi gyerek jut egy nőre. Ha megnézzük azokat az országokat, ahol ez a vál­tozás végbement, úgy tűnik, még kö­rülbelül egy évtizeden keresztül ki­tarthat a növekedés. Az optimista előrejelzések szerint akár az 1,8-as átlagot is elérhetjük. Problémát jelent a tudatosan vállalt gyermektelenség? Szlovákiában nem a gyermekte­lenség a fo probléma. A nőknek si­kerül behozni az első elhalasztott szülést. Az előrejelzések azt mutat­ják, a fiatalabb generáció esetében a nők negyede marad gyermektelen. Az optimistább becslések szerint legfel­jebb az ötödük nem vállal gyereket, ami az európai térségben teljesen normálisnak számít. Az alacsony születési rátát befolyásolja a gyer­mektelenség, de ennél sokkal na­gyobb kihívást jelent a második és to­vábbi gyerekek születése. A nők többségéből anya lesz, de egyre gyakrabban csak egy gyerek anyja. Milyen tényezők befolyásolják a nőket abban, hogy csak egy gyer­meket vállalnak? Komáromtól Losoncig tartósan alacsony a születési arány (TASR-felvétel) E téren nagyon nagy az informá­cióhiány. Szlovákiában nem készül­tek kutatások arról, miért döntenek úgy a nők, hogy csak egy utódot szül­nek. Ugyanez vonatkozik az egyes intézkedésekre: nem tudjuk, milyen eszközök járulhatnának hozzá, hogy több gyerek jöjjön világra. Ennek el­lenére úgy véljük, összetett jelenség­ről van szó, amiben részben szerepet játszik a fiatal családok gazdasági helyzete. A gyermekről való gondos­kodás továbbra is a nőkre hárul, akik emiatt hosszú ideig kiesnek a mun­kaerőpiacról. Ez főleg a magasabb végzettségű nőket érinti negatívan. Az elérhető óvodák és bölcsődék kér­dése szintén nem elhanyagolható. A fiatal családok számára továbbá fon­tos a saját lakhatás biztosítása. Pozsonyban az utóbbi években megnőtt a gyermekvállalási kedv. Másrészt épp a főváros környékén halasztják későbbre a szülést a nők. Mi az oka ennek? Pozsony és vonzáskörzete rendkí­vül különleges. A változás gyorsan és lendületesen ment végbe, két évti­zeddel ezelőtt még Pozsonyban volt a legalacsonyabb a gyermekvállalási kedv. A pozitív elmozdulás tehát ko­rán kezdődött, és jelenleg a végéhez közelít. Elsősorban az elhalasztott szülések behozásának köszönhetően emelkedett a születési arány, de a migráció is szerepet játszott benne. Sok fiatal költözik a fővárosba, akik már készülnek a családalapításra. Gyakran magasabb iskolai végzett­ségű párokról van szó, akik meg tud­ják teremteni a saját lakhatás feltéte­leit, ami sok esetben a gyerekvállalás alapkövetelménye. Igaz, hogy Po­zsonyban tolják ki későbbre az anya­ság kezdetét, de ezek a nők nagymér­tékben sikeresek az elhalasztott szü­lés behozásában. Ez azonban nem­csak Szlovákiára jellemző, Prágában és a skandináv országok fővárosai­ban is magasabb születési arány fi­gyelhető meg. A népesség elöregedése szem­pontjából mi a helyzet a dél­szlovákiai járásokban? A dél-szlovákiai járásokban hosszú ideje rendkívül súlyos a helyzet. Du­­naszerdahelyen még valamilyen szinten érződik Pozsony hatása, de Komáromtól Losoncig tartósan ala­csony a születési arány. Az elhalasz­tott szülések behozása terén sincs je­lentős előrelépés. Egyelőre tehát nem javulnak a mutatók, a szülések szá­mát tekintve továbbra is gondok van­nak. Ezzel szorosan összefügg a la­kosság elöregedése. Úgy tűnik, ezek­ben a járásokban a társadalom vi­szonylag gyorsan öregszik, és ez valószínűleg a közeljövőben sem változik. Még mindig érvényes, hogy az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező nőknek átlagban több gyermekük van? Igen, de hozzá kell tenni azt is, hogy az alapfokú végzettséggel rendelke­zők csoportja ebből a szempontból egyedülálló. Náluk még mindig gya­kori a 3 és több gyerek, a középisko­lát végzett nők viszont már egyre job­ban hasonlítanak a diplomásokra. Ebben az esetben jelentős változás történt a gyerekvállalási kedv terén. Továbbra is érvényes, hogy minél magasabb a végzettség, annál keve­sebb a gyerek, a középiskolások és főiskolások közötti különbség azon­ban csökken. A születési arány növelése szem­pontjából mely intézkedések bizo­nyultak hatékonynak? Szlovákiában az átfogó családpo­litika a hetvenes évek végén jelent meg, aminek a fő eleme az ifjúházas­­kölcsön, az anyasági szabadság meg­hosszabbítása és a szülői szabadság ideje alatt igényelhető juttatás beve­zetése volt. Itt említhetjük még a la­kásépítés támogatását és az elérhe­tőbb óvodahálózat kialakítását. Ezek az intézkedések járultak hozzá a gyermekszületés intenzitásának az emelkedéséhez. Itt viszont egy nagy „de” következik: a megszületett gye­rekek száma azért volt olyan magas, mert a termékeny korú nők táborába a második világháború után született nők népes generációja tartozott. Ezek a generációk igyekeztek kihasználni a családpolitika új eszközeit, ezért felgyorsították a családalapítást. Ezek a gyerekek valószínűleg megszület­tek volna később is, az elfogadott in­tézkedések hatására viszont rövid időn belül született sok gyerek. A skandináv családpolitikát ál­talában sikeresnek tartják a szak­értők, Franciaországban pedig vi­szonylag magas a születési arány. Mi a külföldi siker kulcsa? Szlová­kiában mi segíthetné a születési arány növekedését? Keveset tudunk róla, milyen intéz­kedések működnének Szlovákiában. Skandinávia és Franciaország azért sikeresek, mert olyan modellt dol­goztak ki, amely a saját feltételeiknek felel meg. A gazdasági és társadalmi helyzetükre szabták a családpolitikát. Skandináviában például viszonylag magas juttatás jár az anyasági sza­badság idején, amely azonban rövi­­debb, és a férfiak is kiveszik belőle a részüket. Franciaországban a gyer­mek egyéves korától járhat bölcső­débe, és szélesebb körben elérhetőb­bé tették az óvodákat is. Ez a két fő pillér, de kérdéses, hogy ezek az esz­közök sikeresek lennének-e Szlová­kiában is. Úgy gondolom, hogy az in­tézmények elérhetősége helyes lépés lehet, illetve a bérlakások biztosítása a fiatal családok számára szintén jó megoldásnak tűnik. A családpoliti­kák kidolgozásánál nem a pénzügyi vetület a legfontosabb, legalábbis nem minden csoport szempontjából. Az alacsonyabb végzettségű, vala­mint a társadalom alsó rétegéhez tar­tozó pároknak elsődleges a pénzügyi támogatás. A magasabb bevétellel rendelkezők azonban a családpolitika egyéb formáit részesítenék előnyben, például különböző adókedvezmé­nyeket vagy elérhetőbb intézménye­ket a kisgyermekek számára. Van rá esély, hogy a magasabb születési aránynak köszönhetően megállítsuk a lakosság elöregedé­sét? Milyen egyéb lépések segíthet­nék a népesség növekedését Szlo­vákiában? Egyértelműen nincs. Tudatosítani kell, hogy az öregedést nem állítjuk meg, és visszafordítani sem tudjuk, legfeljebb kicsit enyhítünk rajta sike­resebb családpolitika és migrációs politika kombinációjával. Szlováki­ában nem az alacsony születési arány a legfőbb kihívás. Ezen a téren a kö­vetkező években még javulásra szá­mítunk, lehet, hogy az európai átla­got is sikerül elérni. Svédország, Nagy-Britannia és Franciaország áll a legjobban a született gyerekek szá­mát tekintve, ezekben átlagosan két gyerek jut egy nőre, erre a szintre vi­szont valószínűleg már nem jutunk el. Nálunk a jövőre nézve a legnagyobb problémát az jelenti, hogy csökken a szaporodási potenciál. Jelentősen visszaesik a termékeny korú nők szá­ma, a népesebb generációk, amelyek a hetvenes évek környékén születtek, már elérték a 40 év feletti kort. Az ő helyüket sokkal alacsonyabb létszá­mú generáció veszi át, így fokozato­san csökken a lehetséges anyukák száma. A 2000-es évek környékén 1,4 millió 15 és 39 év közötti nő élt Szlo­vákiában, pár éven belül viszont 300 ezerrel kevesebben lesznek. A diákmunkát keresőknek van miből válogatniuk RÖVIDEN Az SaS vizsgálatot követel Mikastól Pozsony. A kormánypárti SaS felszólította Ján Mikas tiszti fő­orvost, vizsgálja ki, hogy ki adott meg rossz járványügyi adatokat, aminek következtében Szlovákia piros besorolást ka­pott az európai utazási térképen -nyilatkozta Ondrej Sprlák, a párt szóvivője. „A Közegész­ségügyi Hivatal (ÚVZ) e fatális tévedését szinte minden szlová­kiai állampolgár megszenvedte, aki külföldre akart utazni az el­múlt hetekben” - jelentette ki Jana Bittó Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bizott­ságának elnöke. Az ÚVZ beis­merte, hogy emberi mulasztás történt. (TASR) MOLNÁR IVÁN A nyári diákmunka iránt érdeklődőknek egyelőre nem okoz gondot a számukra leg­megfelelőbb alkalmi állás felkutatása, a szakemberek szerint azonban nem szabadna sokáig halogatniuk a döntést. Pozsony. A járványügyi helyzet enyhülése ellenére Szlovákiában to­vábbra is rengeteg az állástalan, és a számuk az elkövetkező időszakban még nőhet is. „A nyári diákmunka iránt érdeklődő fiataloknak azonban még bőven van miből válogatniuk, az állástalanok többsége ugyanis állan­dó munkát keres, az alkalmi és idénymunkák így megmaradnak a fi­ataloknak” - mondta el lapunknak Dagmara Durco, a Grafton Slovakia személyzeti tanácsadó és munka­­közvetítő ügynökség részlegvezető­je, aki azonban arra is figyelmeztet, hogy a nyári diákmunkát keresőknek sem szabadna túl sokáig halogatni a döntésüket. Az alkalmi állás kivá­lasztásánál a dákoknak ugyanis nem csupán azt kellene figyelembe ven­niük, hogy mennyit kereshetnek, ha­nem arra is tekintettel kell lenniük, hogy milyen munkát szeretnének vé­gezni az iskola elvégzését követően. A munkáltatók új alkalmazottak­kal szemben támasztott elvárásai ál­landóan változnak. „A cégek manap­ság már nem csupán azt nézik az új alkalmazott felvételénél, hogy mi­lyen végzettsége van, és milyen tu­dásra tett szert az iskolában, hanem azt is, hogy a tanulmányai során mi­lyen alkalmi munkákat végzett, eset­(TASR-felvétel) leg milyen projektekben vett részt, előnyben részesítve a nagyobb szak­mai tapasztalattal rendelkezőket” - tette hozzá Durco. A szakemberek szerint idén azok­nak sem kell csalódniuk, akik már a fenti feltételeknek is szeretnének megfelelni a nyári diákmunka kivá­lasztásánál. „A járvány ellenére to­vábbra is gazdag kínálatból válogat­hatnak a fiatalok” - mondta el Rená­ta Zalubel, a Grafton Slovakia mun­katársa. Szerinte a legtöbb ajánlattal az idegenforgalomban, az éttermi és szállodai szolgáltatásokban, vala­mint a kereskedelemben találkozha­tunk, nagy az érdeklődés azonban az adminisztratív munkaerő iránt is. „A gazdag kínálat ellenére fontos, hogy a fiatalok időben hozzálássanak a számukra legmegfelelőbb alkalmi állás kiválasztásához, nem hagyva ezt az utolsó pillanatra. Az esélyeiket növelhetik azzal is, ha regisztráltat­ják magukat a munkapiaci portálo­kon vagy az ilyen ügynökségeknél, amelyek tanácsokkal is elláthatják őket” - tette hozzá Zalubel.

Next

/
Thumbnails
Contents