Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-04 / 127. szám
www.ujszo.com | 2021. június 4. KÖZÉLET I 3 Lehull a lepel a szlovákiai szállodatulaj donosokról A ktovlastni.sk portálon több mint 600 szlovákiai szállodát minősítenek az átláthatóság és a tulajdonosok megbízhatósága alapján (TASR-feivétél) MOLNÁR IVÁN Pozsony Akik a szabadságukat valamelyik szlovákiai szállodában szeretnék eltölteni, azok mostantól gyorsan és egyszerűen azt is felmérhetik, kinek a zsebébe vándorol a pénzük. Kik állnak a szlovákiai szállodák mögött, és mennyire bízhatunk meg bennük? Hogy egy-egy hotel milyen szolgáltatásokat nyújt, milyen áron és milyen minőségben, arról az interneten rengeteg információt találhatunk. Több olyan honlap is elérhető, amely a szállodai szolgáltatások összehasonlitására szakosodott. A korrupció megfékezését és a közérdekű információk elérhetőségét zászlajára tűző Transparency International Slovensko (TIS) most azonban egy olyan honlappal rukkolt elő, amely egészen más kritériumok alapján rangsorolja a szlovákiai szállodákat. A ktovlastni.sk portálon több mint 600 szlovákiai szállodát minősítenek az átláthatóság és a tulajdonosok megbízhatósága alapján. Az üdülni vágyók, a családi ünnepségeket, céges rendezvényeket szervezők a szállodaválasztáskor így azt is felmérhetik, hogy a pénzük nem egy botrányokkal övezett oligarcha vagy egy maffiózó zsebébe vándorol-e. Szállodai pénzmosás „A szállodaiparban rengeteg becsületes vállalkozó van, de ez az ágazat olyanokat is vonz, akik csak a pénzüket szeretnék ilyen módon tisztára mosni, vagy a társadalmi státuszukat növelni azzal, hogy egy szállodát is vásárolnak” - mondta el Gabriel Sípos, a TIS projekt koordinátora, a korrupcióellenes szakmai szervezet volt igazgatója. Szerinte a nem titkolt céljuk épp az, hogy a szállodák szolgáltatásait igénybe vevők etikus döntést hozhassanak, és ne járuljanak hozzá a kétes hírű tulajdonosok további gazdagodásához. „Igyekeztünk feltölteni az összes szlovákiai szálloda adatait a honlapunkra. A rajta szereplő 622 hotelt az iskolából ismert osztályzatokkal láttuk el. A jó hír, hogy a szállodák nagyjából fele kitűnőre teljesített” - nyilatkozta Lubos Kostelansky, a TIS elemzője, aki szerint elégtelen osztályzatot csaknem a tizedük kapott. Szerinte egy-egy szálloda minősítésénél figyelembe vették az átláthatóságot és a tulajdonosi hátteret, amit egy öttagú szakmai bizottság mért fel. „Az elérhető száz százalékból 0 pontot főként az olyan, kimondottan botrányos tulajdonosokkal rendelkező szállodák kaptak, amelyek hátterében többek között a Meciar-korszak titkosszolgálati vezetője, Ivan Lexa, vagy napjaink legismertebb botrányhőse, Marián Kocner áll. A bírálóbizottságnak 95 szállodatulajdonossal szemben voltak súlyos kifogásai, a legtöbb ilyen gyanús szálloda Pozsonyban és a Magas-Tátrában található. A harmaduk titkolózik Az átláthatóság felmérésénél sokat nyomott a latba, hogy a szálloda honlapján fel vannak-e tüntetve a tulajdonosok. Minden harmadik szálloda honlapjáról hiányzik ez az információ, más internetes forrásokból azonban a hotelek 93 százalékánál kideríthető, hogy ki is a tulajdonos. Az értékelésnél figyelembe vették azt is, hogy a szálloda mögött álló társaság átlátható adózást folytat-e, és nincsenek-e lejárt tartozásai az állammal szemben. „A listán szereplő szállodák tulajdonosainak a 90 százaléka egyébként szlovák állampolgár, adóparadicsomban pedig a hoteleket üzemeltető cégek 5 százalékátj egyezték be” - tette hozzá Kostelansky. A vírus csúnyán elbánt az utazási irodákkal Pozsony. A koronavírusjárvánnyal együtt járó megszorítások miatt tavaly történelmi mélypontra zuhantak vissza a szlovákiai utazási irodák: az ügyfeleik száma 88, a bevételük 87 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb felméréséből. „Míg 2019-ben 692 ezren üdültek külföldön a szlovákiai utazási irodákon keresztül, tavaly csupán 51 ezren” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Akik rászánták magukat a külföldi nyaralásra, azok közül a legtöbben, nagyjából 11,5 ezren, Horvátországot választották, amit Görögország, Ausztria és Olaszország követett. Töredékére esett vissza a szlovákiai utazási irodák által behozott külföldi turisták száma is, alig haladva meg a 25 ezret. Morhácová szerint a legtöbben Ausztriából, Csehországból, Németországból és Svájcból érkeztek. A katasztrofális év az utazási irodák bevételein is meglátszott. Míg 2019-ben ezek meghaladták a 749 millió eurót, tavaly 99 millió euróra zsugorodtak. A leglátványosabb visszaesést, csaknem 90 százalékosat a Pozsony megyében regisztrált utazási irodák érték el, míg a Zsolna, Eperjes és Trencsén megyében bejegyzetteknél 62-70 százalékos csökkenést mértek. (mi) A belügyi főellenőrre is lecsapott a Pozsony. Tegnap őrizetbe vette a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) Adrián Szabót, a belügyminisztérium felügyeleti szolgálati hivatalának az igazgatóját. Szabót hivatali jogkörrel való visszaélés és korrupció gyanúja miatt hallgatták ki - nyilatkozta Dalibor Skladan, a főügyészség szóvivője. Szerinte készpénz és elektronikai felszerelés átvételéről van szó, legalább NAKA ; 20 ezer euró értékben. Összesen három gyanúsított van az ügyben, a rendőrség egy személyt vett őrizetbe. Szabó 2018 óta a belső : rendőrségi ellenőrzés igazgatója, : először ideiglenesen nevezték ki, majd 2019-ben megnyerte a posztra kiírt pályázatot. Szabó nemrég szintén részt vett az ország vezető politikusainak a találkozóján a Szlovák Információs : Szolgálat székházában. (TASR) RÖVIDEN Oroszlónketrecbe zárta a feleségét Nagyszombat Csütörtökön elutasította az ügyész fellebbezését a Nagyszombati Kerületi Bíróság a Sátor-banda tagja, H. Lehel ügyében - nyilatkozta Jana Kondákorová, a nagyszombati bíróság szóvivője. Az ítélet jogerős. Arról az ügyről van szó, amikor H. Lehel a fiával, Tiborral együtt 2018-ban bezárta a feleségét egy oroszlánketrecbe. A két férfit testi sértés, veszélyes fenyegetés elkövetésével gyanúsította meg a rendőrség. A Sátor-banda bűnözői csoport sírásójaként emlegetett H. Lehel előzetes letartóztatásban van. (TASR) Az agrárvállalkozások még mindig nem tudják, milyen uniós támogatásokra számíthatnak az elkövetkező években ÖSSZEFOGLALÓ A szlovák gazdaszervezetek „a valóságtól elszakadt brüszszeli döntéshozók" kudarcának tartják, hogy múlt hátén sem született megállapodás az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájáról. Mire számíthatnak a gazdák az uniós támogatásokkal kapcsolatban az elkövetkező óvekben? Pozsony. Az uniós agrárminiszterek tanácsa tavaly októberben jutott közös álláspontra a Közös Agrárpolitikáról (KAP), amely az európai gazdáknak nyújtott támogatásokat szabályozza a 2027-ig tartó időszakban. Ezt az álláspontot kellett az Európai Parlamenttel egyeztetni a múlt héten. Négynapnyi egyeztetés és többéves megelőző tárgyalás után múlt pénteken azonban megegyezés nélkül álltak fel az asztaltól az Európai Parlament (EP), a tagállami EU-tanács és az Európai Bizottság (EB) küldöttségei. „Hogy most sem született megállapodás, azt az ágazati szakmai szervezetek a valóságtól elrugaszkodott brüsszeli döntéshozók kudarcának tartják” - mondta el Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. „Öt perccel éjfél után vagyunk. Őszintén szólva, abban bíztunk, hogy ezúttal sikerül dűlőre jutniuk az uniós döntéshozóknak a 2023-tól életbe lépő új szabályokról, hiszen a szlovákiai gazdáknak is szükségük lesz bizonyos időre a felkészüléshez” - tette hozzá Emil Macho, az SPPK elnöke. Szerinte a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos stratégiai terveiket a tagállamoknak nem egész hét hónap múlva kell benyújtaniuk Brüsszelbe, azonban máig sem ismertek az ehhez szükséges paraméterek. A múlt heti egyeztetésen a leghevesebb vita azzal kapcsolatban alakult ki, hogy a gazdáknak járó közvetlen kifizetések mekkora hányádát kelljen kötelezően ökogazdálkodásra elkülöníteni. Az EP sokáig ragaszkodott a 30 százalékhoz, a tagországok nevében tárgyaló portugál elnökség 20 százalékról indított, amit aztán tagországi oldalon készek voltak felvinni 25 százalékra. Mivel azonban az EU-tanács a 25 százalékot csak két év „betanulási idő” után kezdené alkalmazni, az EP viszont a reform 2023. január 1-jei életbe lépésétől kezdődő teljes ötéves periódust ezzel számítaná, nem született egyezség. „Az ökológiai szabályokat gyakran olyan uniós hivatalnokok és politikusok dolgozzák ki, akik a mi meglátásunk szerint nincsenek tisztában a mezőgazdasági termeléssel, és a javaslataikat az ehhez elengedhetetlen hatástanulmányok nélkül készitik” - jegyezte meg ezzel kapcsolatban Macho. Nem sikerült áttörést elérni azzal kapcsolatban sem, hogy a nagyobb gazdaságok a nekik jutó területalapú támogatás mekkora hányadát engedjék át a kisebb gazdaságoknak. Az Európai Parlament 12 százalékot csípne le a nagyoktól, míg az EU- tanácsi ajánlat 7,5 százalékra szól. Ellentétesen ítélik meg azt is, hogy a KAP hány százalékát különítsék el vidékfejlesztésre: az EP 37, az EU- tanács 35 százalékot szeretne. Arról sem született egyezség, hogy a jövőben szociális alapon biztosítanának támogatást az agrárszektor legrosszabbul fizetett, rossz körülmények között dolgozó, mintegy 4 millió munkavállalójának. „A Közös Agrárpolitika új szabályairól több mint négy éve folynak a tárgyalások, a gazdák így joggal teszik fel a kérdést, hogy mikorra születhet meg az egyezség” - mondta el Jan Dolezal, a Cseh Agrárkamara (AKCR) elnöke, aki szerint a döntéshozóknak arra is figyelniük kellene, hogy az új szabályozás miatt ne szálljanak el az élelmiszerárak. Nagy István magyar agrárminiszter szerint a legfelsőbb uniós döntéshozók egy hónap múlva folytatják a tárgyalásaikat a Közös Agrárpolitikáról. (mi, TASR, MTI) A Közös Agrárpolitika új szabályairól több éve folynak a tárgyalások (TASR-feiv )
