Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-01 / 124. szám

RÉGIÓ - DUNASZERDAHELY www.ujszo.com | 2021. június 1. I 7 A DAC az összetartozás egyik szimbólumává vált (Somogyi Tibor felvétele) A Felvidéki Sportolók Dicsőségcsarnoka KISS BARTALOS ÉVA DUNASZERDAHELY Modem futópályák, spontán erőnléti edzések a szabadidő­parkban, csoportos órák az edző­termekben, sikeres futball- és ké­zilabdaklub, eredményes csapat­sportok, kiemelkedő egyéni sike­rek - Dunaszerdahelyen koncep­ció szerint fejlesztik a sportlehe­tőségeket. „Eseménydús, mozgalmas és iz­galmas” -jellemezte a város sport­életét A. Szabó László alpolgár­mester, aki arra is felhívta a figyel­met, hogy ugyan a hivatásos spor­tolók sikerei vannak előtérben, az amatőr tevékenység, az iskolai testnevelés és a tömegsportmoz­galmak is a sportélet alapelemei. Tavaly elfogadta a helyi képviselő­­testület a város sportkoncepcióját, a helyi viszonyokra szabták a tör­vényben foglalt kötelezettségeket, amelyek szerint a városoknak és falvaknak gondoskodni kell arról is, hogy a lakosok egészségesen élje­nek és sportolhassanak. is megmozgathatták magukat, akik a járványhelyzet miatt a napi ko­cogást is kiiktatták az életükből. Sztárok a városban A DAC labdarúgócsapata az összetartozás egyik szimbólumává vált a Kárpát-medencében, és ahogy A. Szabó László mondja, egy meccs a MÓL Arénában mára szinte bakancslistás eseménynek számít a régióban. A labdarúgás mellett a HC DAC női kézilabda­csapata is történelmi sikert köny­velhetett el. Az egyéni sportoknál a birkózásban, a karatéban, az at­létikában elért sikerek a leghango­sabbak, de a sakkozók is országos csapatbajnoki és egyéni sikereket is maguk mögött tudhatnak. „Az olyan »extrém« sportokról, mint a téli úszás, az ultramaratoni futás, az erős ember mozgalom, vagy akár az agility és a repülőmodellezés, ahol szintén hazai és nemzetközi sikerek egész sora bizonyítja a du­­naszerdahelyiek felkészültségét, még nem is szóltunk” - folytatná a teljesség igénye nélkül a felsoro­lást A. Szabó. Fő az egészség „Ezeknek ugyanis az egyik leg­főbb célja az egészségmegőrzés, és cseppet sem mellékes, milyen testi és lelki kondícióban vannak a város lakosai. Szeretnénk ezért, ha a leg­kisebbektől a szépkorúakig min­denki megtalálná a számára legin­kább megfelelő mozgási lehetősé­get, beleértve a fogyatékkal élőket is. Célunk, hogy a családok egyre nagyobb számban találják meg az utat a sportpályákra, edzőtermek­be, vagy akár egyre többen vegye­nek részt a bringanapon” - foglalta össze az amatőr sportolási lehető­ségek és szabadidős tevékenységek jelentőségét az alpolgármester. Mint mondta, a csallóközi emberek többsége űzni és nézni is szereti a sportot. Szerencsés együttállás, hogy a komoly hagyományokkal bíró sportélet szereplői a szurkoló­kat is megszólítják. A koronavírus­­járvány miatti korlátozások ugyan gátat szabtak a szórakozásnak - a szurkolókat a kanapéra, az amatőr sportolókat pedig az otthon magá­nyába szorították, a városi médiá­ban igyekezték pótolni a mozgás­hiányt. Profi edzők kíméletes, de hatékony mozgássorozatokat mu­tattak be az ingyenesen elérhető vi­deókon. Ennek köszönhetően azok Támogatás és föltételek A legsikeresebb klubokat jogvi­szony alapján támogatja a város, a többiek pályázhatnak támogatá­sért. Az anyagi kereteken kívül a le­hetőségek megteremtése elsődle­ges, ezalatt nem csak az iskolai fútó- és sportpályák fokozatos moderni­zációját értik Dunaszerdahelyen. Folyamatban van ugyanis egy új sport- és rendezvénycsamok építé­sének előkészítése. Az új arénát a meglévő sportcsarnok mellett épí­tik majd fel, így a két épületet összekötve nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas lesz. A beruházás miatt azonban átalakul a szabadidőpark, ki kell vágni a fá­kat. Ez tiltakozást váltott ki, de az ígéretek szerint radikálisabb zöld­program megvalósítására sarkallja a várost. A. Szabó László emlékez­tetett arra, hogy a sportkoncepció az önkormányzat nagyrészt állandó feladatait szabja meg, de Duna­szerdahelyen tovább gondolták a terveket. „Ezek közül egyik a Fel­vidéki Sportolók Dicsőségcsamo­­kának kialakítása” - avatott be a tervekbe az alpolgármester. Az eredményeket látva bőven lesz mit bemutatni a dicsőségcsamokban, amely újabb sikerekre sarkallhatja a jövő generációjának tagjait. Regionális központnak szánták a várost KISS BARTALOS ÉVA Dunaszerdahelyt nem csak ma emlegetik a Csallóköz főváro­saként. Vajda Barnabás törté­nész tavaly mutatta be a Dunaszerdahely 1945-1989 közötti történetét feldolgozó művének forráskiadványét, amelyből kiderül, hogyan fejlődött a város a kommunizmus évtizedeiben. Korábban említette egy könyv­­bemutatón, hogy Dunaszerdahely nem értelmezhető a Csallóköz nélkül. Miért? Dunaszerdahely azért nem volt értelmezhető a kommunizmus alatt a Csallóköz nélkül, mert a várost kon­cepcionálisan járási székhelynek és regionális húzóerőnek szánták. Ez egyebek mellett azt jelentette, hogy Dunaszerdahely építése és fejlesz­tése közben nem magára a városra tekintettek, hanem a Csallóközre mint az ország déli régiójára. Ez volt a szocialista modernizáció abban az értelemben, hogy a modernizáció­nak az egész régió felzárkóztatásá­hoz kellett (volna) vezetnie. Az ak­kori államhatalom ezzel együtt egy igen határozott jelzést is küldött: Dunaszerdahelynek arra kellett szolgálnia, hogy a kontroll alatt tar­tott város kontrollálja az egész „ma­­gyar”járást. Dunaszerdahely ma is fontos regionális központ, ennek gyöke­rei is a múltban keresendők, mit találunk erre utalóan? Ez a város minden téren szervesen egybeforr a körülette fekvő régió­val. Amikor az 1938 utáni magyar időkben megszervezték az önálló dunaszerdahelyi református gyüle­kezetei, akkor azonnal regionális központnak szánták. Teljesen más vonalon ugyanezt tapasztaljuk ak­kor, amikor a Dunaszerdahelyen hatalmi pozícióban levő Gyurcsík József VNB-elnök mögött egy je­lentős magyar regionális elvtársi kört találunk. De mondhatok gaz­dasági példát is: A régi baromfi­­feldolgozó sem helyi, hanem regi­onális nyersanyagfelvevőként mű­ködött, amennyiben az üzem nem­csak a saját helyi hizlaldájából ér­kező baromfit dolgozta fel, hanem a távolabbi szövetkezetekét is, pl. a mihályfai, az ócsai és a keszegfalui baromfitelepekről érkező nyers­anyagot is. Vajda Barnabás (A szerző felvétele) A városrombolás miatt törté­nelmi jelentőségű épületből keve­set találunk a városban, viszont a jeles személyiségek kultusza újjá­éled. Kompenzálni lehet így az „elveszített múltat”? A történelmi személyiségekről való megemlékezések által az elve­szített fizikai múltat csak nagyon hézagosán lehet kompenzálni. A történelmi múlttal való szembesü­léshez, tehát a történelmimúlt­­tudatunk kialakuláshoz legtöb­bünknek szükségünk van kézzel fogható tárgyakra. Dunaszerdahely épített zsidó, keresztény és magyar múltját pont azért tüntették el, hogy a lakosoknak ez a múlttudatuk ne le­gyen. Milyen jó volna nap mint nap látnunk a Wetzler-, a Vésey-, a Pirovits-féle magánházakat, vagy a Nagyzsinagógát, a Kaszinó épületét és a Fehér kastélyt. Ahogy a város közepi gesztenyefás keresztény te­metőben (ha meglenne) nemcsak a Kriha-féle kápolnában imádkozhat­nánk, hanem ott csendes sétát és az emlékezés lehetőségét is megtalál­hatnánk. A forráskiadvány bemutatása­kor a legek városaként jellemezte Dunaszerdahelyt - a legmoder­nebb stadionnal, kultúrházzal és húsgyárral — később is nyomon követhető ez az örökség? Igen, nyomon követhető. Bár ez már nem tartozik a kutatásaim közé, de emlékezetem szerint egy-két üze­met 1989 után, és manapság is bizo­nyos, a városban meghonosítani kí­vánt technológiát is ezzel a szlogen­nel reklámoztak. A legegyértelműbb példa az új DAC-stadion, amellyel kapcsolatban mind a sajtóban, mind a virtuális közbeszédben igen sok­szor elhangzik a leg-leg jelző. 1989 előtt a túlfűtött lelkesedés azért volt rossz, mert része volt egy mestersé­gesen és propagandisztikusan irá­nyított lelkesedésnek. A tavaly megjelent forráskiad­ványból készülő új kötetben tör­ténetbe foglalja a tényeket. Mi­kor jelenik meg, és milyen újdon­ságokkal szolgál majd az olvasó­nak? A dunaszerdahelyi történeti kuta­tásaim folyamatosan zajlanak, újabb és újabb anyagok kerülnek elém. Je­lenleg egy, a dunaszerdahelyi refor­mátus gyülekezettel kapcsolatos forráskiadványt készítünk, és ezen kívül még egy vagy két rész/kötet várakozik. Az összegző könyv ki­adása talán 2023-ban lehet aktuális. CITROEN C5 AIRCROSS £22 990 € ROCNÁ ■ZARUKA EV ■ GARANCIA m CITROÉN I ADVANCED ^ COMFORT MAF 22 990 EUROTOL i Autoservis Béhr & Béhr s.r.o., Istvána Gyurcsóa 36 929 01 Dunajská Streda Tel. +421 31551 5684, +421 903 375 585, +421 948 794 330, www.behr.sk predajds@behr.sk, salonds@behr.sk DP210327

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents