Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-01 / 124. szám
8 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2021. június 1.1 www.ujszo.com Ravasz húzás HEGEDŰS NORBERT Ravasz Ábel távozása a Híd elnökségéből megkongatta a vészharangokat: ha az alakulóban lévő Szövetség vezetői komolyan gondolják a dolgokat, ideje lenne előállni a farbával. Ravasz azzal indokolta a távozását, hogy véleménye szerint a Híd felszámolja magát a hosszúra nyúló tárgyalási folyamatban, az itteni magyar politika „radikalizálódik, Budapesttől függővé válik, elveszti szövetségeseit”. Lépése azért is volt váratlan, mivel kezdettől fogva részt vett a magyar-magyar béketárgyalásokon, vagyis ha valakinek, neki tudnia kell, milyen Szövetségbe is igyekszik éppen a Híd. Azt még külső szemlélőként is láthatjuk, hogy Ravasz kifogásainak van alapja. Ugyan a tárgyalások elhúzódásának vannak objektív okai is (rengeteg helyi szervezetet és olykor vérre menő konfliktusokat kell összefésülni), az időhúzás pedig tényleg mindenkinek az agyára megy. Amíg nincs egység, addig nem lesz semmi más sem: Gyimesi egyebek mellett azért halászhat a zavarosban, mert ki tudja egymás ellen játszani a három pártot: az egyiknek beszól, a másikhoz dörgölődzik, ezek meg egymást marják ahelyett, hogy közösen lépnének fel a politikai rivális ellen. Vagy közösen tárgyaljanak vele—nekem mindegy, csak egységesen csinálják. A Szövetség alapvető problémája, hogy itt senki nem bízik senkiben, de cserébe hiányzik az erős kezű vezetés, ezért akad mindig egy-két különutas, aki azt csinál, amit akar. Ami a szlovákiai magyar politika radikalizálódását és Budapesttől függővé válását illeti, ezen a téren is van igazsága Ravasznak. Itt is elkezdhetnénk ragozni Gyimesi nevét, de fölöslegesen, mert a Budapesthez való viszony már régóta mérgezi az itteni viszonyokat. Erről sokat lehetne írni, viszont kevés a hely, úgyhogy a lényeg: Orbánnak nem érdeke az erős határon túli magyar érdekképviselet. Neki adományokért, támogatásért kuncsorgó, a parlamenti küszöb alatt billegő, rövid pórázon tartható képviselet kell. Az ő szemében az egyetlen érték a lojalitás és csak az megbízható, aki teljesen függ a rendszertől. Többek között ezért is érkeznek az átláthatatlan támogatások a megfelelő emberekhez. Nemcsak jutalom ez, hanem korrumpálás is: „most már te is benne vagy, most már a te érdeked is a rendszer fenntartása”. Hogy ebből a pénzből az éhhalál küszöbén tengődő kulturális rendezvényeknek, valóban rászoruló gazdáknak és iskoláknak is jut, csak még undorítóbbá teszi az egész rendszert. Ha a Hídra tényleg ez a sors vár, Ravasz lépése érthető, mert ebbe a sorba nem kell beállni. De ha a Szövetség parlamentbe, ne adj Isten kormányra jutna, erősebb pozícióból, más feltételekkel tárgyalhatna, korrektebb viszonyt kiépítve Magyarországgal. Kisebbségi magyarként azt gondolom, hogy a mindenkori magyar kormánnyal partneri viszonyra kell törekedni, de ez nem jelenti azt, hogy mindenre rábólintunk, mint a birkák. Mivel a magyar—magyar tárgyalások jó szokás szerint zárt ajtók mögött zajlanak, sajnos nem tudjuk eldönteni, mennyire valósak Ravasz félelmei. A Szövetség még nem követett el komolyabb baklövést, a releváns kérdésekben hallatja a hangját és eddig a Gyimesi-féle ámokfutás józan ellenpólusaként is felfogható. Mivel Ravasz Ábelt még a politikai ellenfelei is hozzáértő szakemberként írták le, a Híd mindenképp megérzi az elnökségből való távozását. Ez a távozás viszont ébresztőként is szolgálhat, ébresztő nekünk, hogy figyeljünk oda a háttérben megkötött alkukra és azok következményeire: a három párt egyesülése nyilván kompromisszumokkal jár, de az nem mindegy, hol húzzuk meg a határt. És ébresztő a Szövetség vezetőinek is: ez a nagy titokzatoskodás nem vezet sehová, jó lenne végre konkrét eredményekkel, tervekkel és célokkal előállni, mielőtt a választó is fogja magát, és odébbáll. FIGYELŐ Matolcsy nyelvószkedik A magyar nyelvre különleges erőforrásként tekinthet a gazdaságpolitika is - írta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke elemzésében. Matolcsy György szerint a nyelvben rejlő értékek új kezdeményezésekre ösztönözhetnek, ha azokat egy hasonlóan gazdag, állandó mozgásban lévő, innovatív gazdaságpolitika segít kibontakoztatni. Mindezt azért is szükségesnek tartja, „mert a magyarok értékrendjéhez hozzátartozik a verseny, megbecsülik a munkát, a tudást, és fontosnak tartják a vállalkozást”. Matolcsy György szerint a magyar jegybanki pénzpolitika 2010-es fordulata, az „egyensúly és növekedés gazdaságpolitikai képlete” megfelel a magyarok értékrendjének. (MTI) Baráti kómkedós Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) a dán hírszerzés egységének segítségével európai politikusok, köztük Angela Merkel után kémkedett - ismertette a dán tévé a Védelmi Hírszerző Szolgálat (FE) belső vizsgálatát. 2012 és 2014 között azNSA dán információs csatornákat használt, hogy svéd, norvég, francia és német politikusok után kémkedjen. Telefonhívásokhoz és chates üzenetváltásokhoz fért hozzá célzott lehallgatásokkal. Svédország, Norvégia és Franciaország is vizsgálatot és „teljes tájékoztatást” követel. Dániában van a szárazföldi főállomása a Svédországot, Norvégiát, Németországot, Hollandiát és Nagy-Britanniát ellátó tenger alatti intemetkábeleknek. (MTI) Zöld országban jártam - vagy nem? Sokan próbálhatnak trükközni a piros országban való nyaralással A zöld a szabadság színe, a piros csak az elszántaké, míg a fekete a no go zóna, azaz oda még a legbátrabbak se utazzanak - körülbelül így lehet összefoglalni a tegnap érvénybe lépett utazási jelzőlámpát. A rendszer azonban kiskapukat is hagy, így könnyen lehet, hogy sokan zöld zónába indulnak majd onnan repülnek a piros vagy fekete célállomásra, és ezt idehaza pedig nem jelentik be. Az utazási szemafor egyik újdonsága, a tavalyi határlezárásokkal szemben, hogy most nem tiltja az utazást, azaz mindenki oda megy, ahova akar, és ahova beengedik (csak a szín alapján kirótt kötelező karanténnal „büntetik” azt, aki nem zöld színű országba utazna). Vannak olyan országok a térképen, amelyek ugyan zöld színben pompáznak, ám ott most a turistát nem szívesen látják, be sem engedik - ilyen például Japán, Szingapúr, Ausztrália vagy Új-Zéland. Ezzel szemben vannak helyek, amelyek fekete besorolást kaptak, ám szabadon be lehet utazni, tárt karokkal várják a turistákat - például a Dominikai Köztársaság, Mexikó, Maldív-szigetek, Dubaj stb. És a kettő között a piros országok—a népszerű célállomások, tengerparti nyaralóhelyek, ahol az előző években a szlovákiai utazók tízezrei nyaraltak - Törökország, Egyiptom, Tunézia, csak hogy a közelieket említsük, de a távolabbink között van Thaiföld, az Egyesült Államok vagy Kanada. Á nyár nagy kérdése, hogy a kormány a korábbi kijelentésekkel összhangban létrehozza-e az átmeneti, narancssárga zónát, amelybe a most piros, ám a nyaralók körében népszerű országok kerülnének - akár úgy, hogy oda csakis utazási irodák által szervezett járatokon lehetne kiutazni és hazatérni. Ha ilyen nem lesz, akkor elindulhat a trükközés, a rendszer kijátszása, ami ebben a helyzetben nem is olyan nehéz: aki például Egyiptomban, Törökországban, Tunéziában vagy más piros, esetleg fekete országban nyaralna, az bécsi vagy budapesti járattal indul útnak, majd hazafelé úgy tesz, mintha csak Magyarországon, Ausztriában, tehát zöld országban járt volna, és hazatérve nem kell karanténba vonulni. Bizonyára sokan fognak ezzel a trükkel próbálkozni, hacsak a szlovák hatóságok még a nyár elején nem veszik el az utazni vágyók kedvét a rendszer kijátszásától. Ehhez elég, ha néhány szabályszegő ajtajában megjelenik a rendőr, az erről szóló hírek bejárják a sajtót. Ám mégis barátságosabb, járhatóbb út lenne a narancssárga zóna, esetleg 3-4 napos karanténnal, ingyenes dupla teszttel (hazatéréskor és a karantén végén), hiszen így sokkal jobban követhető, kik jártak piros nyaralóhelyeken, és a pár napos karantén az utazóknak is jó kompromisszum lenne. Vagy akár csak azokat kiengedni, akiket már kétszer beoltottak (ezzel akár az oltási kedv is növelhető). A charterjáratokat ki lehetne bővíteni az olyan nemzetközi irodákra is, amelyek nemcsak Szlovákiában, de Ausztriában, Magyarországon is üzemelnek, hiszen a szlovák fiókból könnyen be lehet szerezni az utaslistát. Érthető a kormány igyekezete, hogy idén a zöld zónában tartsa az utazni vágyókat, ám biztosak lehetünk benne, hogy sokan másfelé indulnak. Épp a trükközés megelőzésére lehetne bevezetni a narancssárga zónát, szabályozott, kompromisszumos megoldást kínálva. De ne legyünk telhetetlenek, csaknem egyévnyi bezártság után már az is nagy szó, hogy nyaralást tervezhetünk - akár lesz utána karantén, akár nem. Iszlám térképet készített Ausztria Halálos fenyegetés lett a vége - Susanne Raab integrációs miniszter több fenyegetést kapott a politikai iszlém ellen meghirdetett program nyilvánosságra hozatala után. Raab múlt héten mutatta be az ország úgynevezett iszlám térképét. Ez átfogó képet ad az ausztriai muzulmán szervezetekről, hitközségekről és az őket képviselő fontosabb személyekről, rávilágít egyes szervezetek összefonódásaira a politikai iszlám ideológiájával, szervezeteivel. A tárcavezető azóta a közösségi médiában több halálos fenyegetést is kapott, eközben a Muzulmán Ifjúság Ausztria (MJÖ), az osztrák iszlám hitközösség ifjúsági szervezete feljelentést helyezett kilátásba Raab ellen, mert véleményük szerint az egyesületek nyilvánosságra hozatala átlépett egy határt. Michael Ludwig, Bécs polgármestere ( SPÖ) szerint a térkép nem az integrációt szolgálja, hanem megosztja a társadalmat. Susanne Raab visszautasította a vádakat, hangsúlyozta, a legfontosabb, hogy végre különbséget lehessen tenni a vallásukat békésen gyakorló muzulmánok és a radikálisan szélsőséges, a politikai iszlám befolyása alatt álló szervezetek között. Kari Nehammer belügyminiszter szerint elfogadhatatlan, hogy az ilyen halálos fenyegetések lassan mindennapossá válnak, és a rendőrség mindent bevet, hogy elejét vegye ezek elterjedésének. Véleménye szerint össztársadalmi párbeszédre van szükség, hogy a vitás kérdésekben ne az erőszak és az internetes zaklatás legyen a megoldás. Az osztrák evangélikus egyház viszont tiltakozott az iszlám térkép ellen és eltávolítását kérte az internetről. (MTI, TASR)
