Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-29 / 148. szám
www.ujszo.com | 2021. június 29. KÖZÉLET 3 Nem magyar jelölt kerül a KKA élére Alena Kotvanová, a Kisebbségi Kulturális Alap új igazgatója (Felvétel: kulturális minisztérium) BUGÁRANNA Pozsony. Natália Milánóvá (OLaNO), a kulturális tárca vezetője a héttagú szakmai bizottság javaslata alapján Alena Kotvanovát nevezi ki a Kisebbségi Kulturális Alap élére. A szakmai bizottság múlt héten kedden, a jelentkezők nyilvános szereplését követően egy pontrendszer alapján értékelte az egyes pályázatokat. A meghallgatásról készült jegyzőkönyvet tegnap hozta nyilvánosságra a minisztérium. Az írásos értékelés alapján Eduard Conka győzte meg legkevésbé a bizottsági tagokat, Jurina Rusnákován kívül mindenki őt látta a legkevésbé alkalmasnak a meghirdetett pozícióra. A második helyen Petőcz Kálmán emberi jogi szakértő végzett, bár az ő esetében látszólag nem volt ennyire egyértelmű a döntés. Úgy, ahogy Kotvanovát, őt is a bizottság többsége (hétből négyen) a legjobb jelöltnek ítélte meg. Petőczöt, aki korábban az ENSZ nagyköveteként is tevékenykedett (és a jelöltek közül az egyetlen magyar nemzetiségű személy), Peter Medvid’, Horváth Mária, Marta Botiková és Martin Korcok is támogatta az igazgatói szék megszerzésében. Petőcz és Kotvanová pályázati eredménye között mindössze hárompontos eltérés volt a hivatalnok javára. Felkészült hivatalnok A szakmai tanács úgy ítélte meg, Kotvanová prezentációjában szakszerűen használta fel a nyilvánosan elérhető adatokat, és az Alap jövőbeli működésével kapcsolatban konkrét és elérhető célokat fogalmazott meg. Elsősorban a felkészültségét és hivatalnoki pályafutását emelték ki, illetve azt, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítana a pályázatok hatékony megfigyelésére, az összegyűjtött adatok elemzésére. A bizottság tagjai továbbá üdvözölték a vezetői pozícióban szerzett tapasztalatait, illetve a menedzseri készségeit. Kotvanová évek óta aktívan tevékenykedik a kisebbségi jogok területén, Medvid’ szerint nagy előny, hogy ott volt a KKA-t szabályozó törvény kidolgozásánál, valamint bekapcsolódott több, kisebbségeket érintőjavaslat véleményezésébe. Vitathatatlan szakértelem Petőcz szakmai hozzáértését nem vonta kétségbe a bizottság egyetlen tagja sem, épp ellenkezőleg, többen hangsúlyozták, hogy karrierjét az emberi jogoknak és kisebbségi ügyeknek szentelte. „Nem a saját céljait tartja szem előtt, kvalitását az országnak ajánlja” - írta Medvid’ az indoklásában: A dokumentumból kiderült, néhányan hiányolták a konkrét javaslatokat a KKA jelenlegi problémáira, Petőcz víziójában főként azt kifogásolták, inkább a külső kapcsolatokra helyezné a hangsúlyt, míg pályázatában kevesebbet foglalkozott az Alap belső mechanizmusainak fejlesztésével. Diana Cekmeová szerint Petőcz a diplomáciában elsajátított kommunikációs készségeket a kisebbségek képviselőivel való kapcsolattartás során hatékonyan tudná kamatoztatni. Petőcz lapunk érdeklődésére elmondta, tiszteletben tartja a minisztérium döntését. „Feltételezem, hogy a bizottság a legjobb tudása szerint, mindent megfontolva döntött úgy, ahogy döntött” - mondta, majd hozzátette, tiszteletben tartja a demokráciát és a szabályokat. „Valószínűleg az összes kritériumot összevetve a legjobb jelöltet választották” — folytatta. Alena Kotvanovát viszonylag jó jelöltnek tartja, bár úgy véli, a kisebbségi jogokról nem tud nála többet. „Nem tartok tőle, hogy katasztrófa sújtaná a kisebbségeket. Az nyilvánvaló, hogy borzasztóan nehéz dolga lesz” - tette hozzá Petőcz, arra utalva, hogy a magyar, a roma és a ruszin kisebbségek érdekeit nem lesz könnyű összehangolni az Alapon belül. „A személyektől elvonatkoztatva, megbecsülve a másik két jelölt tudását és rátermettségét, nem gondolom azt, hogy jó, ha 30 év után sikerült létrehozni egy alapot, amely az Alkotmány 34. cikkelyének azt a bekezdését érvényesíti, hogy a kisebbségek dönthessenek a saját ügyeikben, 4 év után ezt az elvet felrúgjuk, és azt mondjuk, nem jó, ha kisebbségi vezeti a Kisebbségi Kulturális Alapot. Ezt negatív jelzésértékű dolognak tartom” - zárta Petőcz. Óvatos reakciók Molnár Norbertnek, az Alap jelenlegi igazgatójának megbízatása júliusban jár le. Kotvanová érkezésével megszűnik a szimbolikus döntés, melynek köszönhetően a Kisebbségi Kulturális Alap vezetője a nemzeti kisebbség képviselője is egyben. A magyar pártok tiszteletben tartják a minisztérium döntését, azonban emlékeztetnek, épp az ilyen esetekben mutatkozik meg a magyar érdekképviselet hiánya. „A jelöltek rátermettségét és szakmai hátterét nem tisztünk és nem is kívánjuk minősíteni, de azt meglehetősen furcsának, sőt kiábrándítónak tartjuk, hogy egy kisebbségi intézmény élére nem valamelyik nemzeti közösség képviselőjét választották meg. Ebből is egyértelmű kell legyen mindenki számára, hogy csoportos parlamenti érdekképviselet híján egyre veszítünk és veszíteni fogunk pozícióinkból. így gyakorlatilag szinte bármit megtehetnek velünk. Hiszen ez az eset is azt bizonyítja, hogy immár az annyit ragozott kisebbségi status quót, a korábban kiharcolt jogainkat sem tartják tiszteletben” - nyilatkozta lapunknak Králik Róbert, az MKP szóvivője. Az új igazgató kinevezésével kapcsolatban felkerestük a másik két magyar pártot is. „Az Összefogás politikai mozgalomként nem kívánja kommentálni a szakmai kiválasztási folyamat végeredményét. Bízunk benne, hogy az új igazgató korrekt és transzparens módon fogja vezetni az Alapot, még ha nem is tartozik semmilyen Szlovákiában élő nemzeti kisebbséghez” - áll a párt lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatában. A Hídtól lapzártánkig nem kaptunk reakciót az új vezető kinevezésével kapcsolatban. Érdekegyeztetés a munkapiac jelentős mélyrepüléséről URAD VI ci nr/rKl URAD VLADY SLOVENSKE) REPUBLIKY .W?, (afo'ianla poci'» 9 celon»*ö('rl*ho covlb auiom«“ prváQ POMOC” r ötftem opatYeni» &(TASR-felvétel) Megmenekült a nagyszombati autógyár ÖSSZEFOGLALÓ A világjárvány alkalmazottak és vállalkozók tízezreinek vette el a megélhetését - mondta el Milan Krajniak munkaügyi miniszter a szakszervezetek, munkáltatói szövetségek és a kormány hétfői háromoldalú érdekegyeztető tanácsán. Pozsony. A munkaügyi tárca a hétfői találkozón a világjárvány szlovák munkapiacra gyakorolt negatív hatásait ecsetelő legfrissebb elemzését vitatta meg a munkáltatók és alkalmazottak érdekvédelmi szervezeteivel. „A járvány miatt csak tavaly nagyjából 42 ezerrel csökkent az alkalmazottak és 9,4 ezerrel a vállalkozók száma. Az állástalanok tábora - amely 2012 óta folyamatosan zsugorodott - tavaly csaknem a negyedével nőtt, és meghaladta a 200 ezret” - mondta el Krajniak. A bruttó átlagbér szerinte Milan Krajniak munkaügyi miniszter ugyan tavaly is 3,8 százalékkal emelkedett, és éves szinten így 1133 euró körül mozgott, az infláció miatt azonban a reálbérek csak 1,9 százalékkal nőttek. A munkát keresők tavaly ráadásul átlagosan csupán mintegy 16 ezer szabad állásból válogathattak, ami 27 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Hogy javítson a nehéz helyzetbe került munkavállalók életén, a kormány Krajniak szerint tavaly csaknem egymilliárd eurót fizetett ki a munkahelyek megtartása érdekében beindított Elsősegély programon keresztül. A Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) a képviselői szerint azonban az állami támogatások nem érték el a kívánt hatást. „A kormány jóval többet is tehetett volna a nehéz helyzetbe került alkalmazottakért” - állítják a szakszervezeti vezetők. (mi.TASR) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Stellantis konszern tegnap hivatalosan is közölte, egy 180 millió eurós nagyberuházást hagyott jóvá a nagyszombati autógyár számára. Ebből fogják finanszírozni a gyárban az új modellek gyártását, Eduard Heger kormányfő szerint jelentős részük elektromos meghajtású modell lesz. A nagyszombati autógyár képviselői egy évvel ezelőtt jelezték, ha nem sikerül megszerezni egy új modell gyártását, akkor csak nehezen tudják elképzelni a gyár további működését. Az, hogy a Stellantis vezetése végül Nagyszombat mellett döntött, nagy szó, hiszen a beruházásért a konszern lengyel, szerb, török és spanyol gyárai is harcoltak. Nagyszombatban jelenleg a Citroen C3 és a Peugeot 208-as modelleket szerelik össze. A C3 gyártását 2016-ban kezdték el, amely tavaly már a gyár teljes termelésének 53 százalékát tette ki, tehát jelenleg ez a gyár legfontosabb modellje. Az, hogy milyen újdonságok kerülnek majd Nagyszombatba, egyelőre nem nyilvánvaló. A Stellantis képviselői csupán annyit árultak el, hogy egy teljesen új platformra épüíő, B- szegmensbe tartozó kis autókról lesz szó. Az sem nyilvánvaló, hogy teljesen elektromos vagy hibridmeghajtású modellekben gondolkoznak-e. Nem kizárt, hogy a C3 új generációját gyártanák Nagyszombatban, mint ahogy az sem, hogy a konszernhez tartozó Fiat Punto kerülne Nagyszombatba. Az újdonságok sorozatgyártásának kezdetét 2022 őszére tervezik. Heger nagyra értékelte a sajtótájékoztatón a beruházást, amely az ország számára kulcsfontosságú, hiszen a nagyszombati Stellantis közvetlenül 4500 embert foglalkoztat, ám a beszállító cégekkel együtt további 20 ezer embernek ad állást. (dp)
