Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-29 / 148. szám

RÉGIÓ 4 I Újra ragyog a Korona Somorján KISS BARTALOS ÉVA A hétvégón a hagyományos Korona Napok keretében átadták a felújított egykori paulánus kolostort. Az önkor­mányzat határon átnyúló program keretében szerzett támogatást a rekonstrukcióra. SOMORJA Az 1727 és 1778 között épült pa­ulánus kolostor csak tíz évig volt a szerzetesek otthona, mégis a város jellegzetes építményévé vált. Az el­múlt évszázadokban hivataloknak, intézményeknek, iskolának adott ott­hont, vendéglő is működött benne, innen a mai Korona elnevezés. A ki­lencvenes évek óta folyamatosan romlott a lakatlan, önkormányzati tu­lajdonban lévő épület állaga. Négy évvel ezelőtt a győri bencésekkel kö­tött együttműködés keretében sikere­sen pályáztak EU-s támogatásra, amelyből felújították az épületet. Történelmi hagyaték A'megnyitón Orosz Csaba polgár­­mester és elődje, Bárdos Gyula be­szélt az elvégzett munkáról és annak jelentőségéről. Az önkormányzat többször próbált forrást szerezni a felújításra, mindketten kiemelték, mennyire fontos a város történetében az, hogy újra közösségi térként szol-Somorja történetét idézik a vitrinekben kiállított relikviák, amelyeket Húshe­gyi János rendezett állandó tárlatba (A szerző felvétele) gálhat az egykori kolostor. „A Koro­na múltunk őrzője, kapocs Somorja jelene és a több évszázados történe­lem között. Számos lelet került elő a földből, amelyeket somoijai elődeink használtak, de előkerült a városfal maradványa is, ami ékes bizonyítéka annak, hogy Somorja fontos telepü­lés volt az egykori koronázóváros, Pozsony szomszédságában. Ennek az egykori virágzó városnak vagyunk az örökösei” - mutatott rá Orosz Csaba. Bárdos Gábor korábbi polgármester elődei és egykori somoijai polgárok nevében köszönte meg a munkát. „Szeretnék köszönetét mondani azoknak, akik felismerték, hogy a múlt és a jelen közötti kapocs lehet a közösségi tér. Biztos vagyok benne, hogy az alapítók, a paulánus szerze­tesek lelke is megnyugszik annak lát­tán, hogy a II. József idejében hozott rendelet és az utána elindult pusztu­lást követően újra közösséget gyara­pító és szolgáló falak között lehe­tünk. Örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy itt lehetek” - mondta a ko­rábbi polgármester, aki részt vett a si­keres határon átnyúló együttműködés elindításában. Közösségi tér A 18. században épült templom és rendház a késői barokk építészet ki­emelkedő alkotása. Közel kétmillió euró értékű támogatás és mintegy fél­millió euró városi hozzájárulás kel­lett ahhoz, hogy újra régi fényében ragyogjon a Korona. Az elmúlt két évben felújították a külső és a belső homlokzatot, kicserélték az ablako­kat, átrendezték a belső udvart. A földszinten turisztikai információs irodát, dísztermet, workshop helyi­séget és öltözőket alakítottak ki. A cél, hogy kulturális és közösségi tér le­gyen a megújult kolostor. Orosz Csa­ba elmondta, a Koronának újra ko­moly szerepe lesz a város életében, kulturális és társadalmi, közösségi események helyszíneként. Somorja múltja Egy állandó kiállítást is berendez­tek, amelyen bemutatják a kolostor történetét. A vitrinekben kiállított re­likviák az átépítést megelőző ásatás során kerültek elő, de pozsonyi mú­zeumok is kölcsönöztek tárgyakat a tárlatra, amelyet Húshegyi János ál­lított össze. „A látogató megismer-2021. június 29.1 www.ujszo.com heti a paulánus rendet, a kolostort, és a tárgyakon keresztül bemutatjuk a 18. századnak ezt a korszakát. A plé­bánia is kölcsönzött tárgyakat, érde­kesség, hogy néhányat közülük még ma is használnak. A pozsonyi régé­szeti múzeum végzett néhány éve ku­tatást a szentély alatti kriptában, aho­va szerzeteseket is temettek. Örülök, hogy a Szlovák Nemzeti Múzeumtól is kaptunk tárgyakat” - nyilatkozta lapunknak Húshegyi János. A Korona jövője Orosz és Bárdos is egyetért abban, hogy folytatni kell az ikonikus épület felújítását, a két emelet belső tereit ugyanis még nem tudták rekonstru­álni. A város keresi a pályázati lehe­tőségeket, de emellett évente különí­tenek el pénzügyi keretet az épület fejlesztésére. „Arra kérem a városve­zetést és a mindenkori városatyákat, hogy lehetőség szerint együtt­működve az egyházzal is, többé ne engedjék azt a pusztulást, aminek ta­núi lehettünk, amikor az épület olyan állapotba került, hogy meggondolni­­való volt, hogyan fogjunk hozzá a megújításához. Bél Mátyás már az 1730-as években azt mondta, hogy a város ékköve lesz a kolostor, marad­jon ékkőnek, próbáljuk tovább gya­rapítani és olyan tereket kialakítani, amelyekben együttműködve tudunk tenni a város javáért” - szólított fel Bárdos Gábor. Megfontoltan érdemes hűteni a lakást Megfelelő beállítással elkerüljük a megfázást TORNYAI BIANKA Nagy segítség lehet a klimatizációs berendezés a nagy forróságok idején, és kis odafigyeléssel igazán kom­fortossá teheti az életünket. FARKASD Molnár Csaba szerint a klimatizá­ciós berendezést a legjobb úgy hasz­nálni, hogy a hideg levegőt ne köz­vetlenül az emberekre fújja, hanem a falra vagy a bútorra. Ezzel elkerül­hetjük, hogy megfázzunk miatta. „A hőfokot úgy érdemes beállítani, hogy ne legyen túl nagy különbség a kinti és a benti hőmérséklet között. Az ide­ális a 7-8 fokos különbség. Én általá­ban 25-26 fokra állítom be otthon, ami egészséges érték. Vannak, akik 16-17 fokra állítják, de az már annyira meg­terhelő a szervezet számára, hogy szinte sokkolja, és hosszú távon ve­szélyesen lehűlhet” - figyelmeztet a szakember. Azzal kapcsolatban, hogy mikortól érdemes bekapcsolni a hűtést a lakásban, nincsenek szabá­lyok, mindenkinek a saját igényei szerint kell használnia, de fontosnak tartja a mértékletességet, hiszen ha túlzásba visszük, megfázhatunk, megbetegedhetünk. A megfelelő be­rendezés kiválasztásakor azt kell fi­gyelembe venni, hogy mekkora he­lyiséget, illetve hány köbméternyi le­vegőt szeretnénk hűteni. „Természe­tesen az is számít valamennyire, hogy mekkora pénzösszeget tudunk erre a célra fordítani, de hiába olcsóbb egy adott berendezés, ha nem elég a tel­jesítménye az adott lakás vagy ház hűtésére. Nagyon fontos, hogy min­den szezon előtt kitisztíttassuk a kli­matizációs berendezéseket. Ha csak hűtésre használjuk, akkor tavasszal, ha fűtésre is, akkor ősszel is, tehát évente kétszer. A legjobb ezt szak­emberre bízni, mivel speciális fertőt­lenítőt használunk. Vannak öntisz­tító berendezések, de azoknál is ajánlott időnként egy alapos tisztí­tást végezni, amikor szétszereljük a berendezést, kitakarítjuk a filtereket és fertőtlenítjük. Az öntisztítás nem eléggé hatékony” — hangsúlyozta. Molnár Csabától azt is megtudtuk, a kizárólag hűtésre szánt klimatizá­ciós berendezések már csak elvétve kaphatók, az Európai Unió csak a hűtésre és fűtésre alkalmasakat en­gedélyezi. Fűtésre a fűtési szezon beindulása előtt célszerű használni (Kép: Shutterstock) a berendezést, amikor csak tempe­rálni kell a hőmérsékletet. „Olyan­kor szoktuk bekapcsolni, amikor reggelente már hűvösebb van. Az az előnye a kazánnal szemben, hogy öt perc alatt felmelegíti a lakást. A rendes fűtéssel fél órába, egy órába, talajfűtéssel két órába telik, mire beindul a rendszer és érezhetően me­legebb van. Természetesen arra nem való, hogy egész télen ezzel fűtsünk” - mondta Molnár Csaba. Az éghajlatváltozás miatt szerinte egyre többen lesznek azok, akik be­szereltetnek a házukba, lakásukba klimatizációs berendezést, mivel egyre nagyobb forróságok vannak. Ilyen időben lehet bármilyen jó az épület szigetelése, ha hetekig tart a kánikula, a falak és a mennyezet annyira átmelegszik, hogy csak szellőztetéssel nem tudjuk lehűteni. „Régen, nagyszüleink idejében a 30 fok körüli maximumok voltak a jel­lemzők, de manapság a napon a 40 fok sem meglepő. Ha az ilyen hő­ség több hétig tart, muszáj tenni va­lamit ellene. Kellemetlenséget, be­tegséget a mai berendezések csak akkor okoznak, ha nem megfelelő­en használják őket, vagyis közvet­lenül magukra engedik az emberek a hideg levegőt, illetve ha nem tisz­­títtatják elég gyakran és megfele­lően a berendezést” - zárta Molnár Csaba. Közel 60 kilométernyi útszakaszt újítanak fel Nyitra megyében VATAŐClN PÉTER 32 szakaszon a megye hét járásában csaknem 393 ezer négyzetméternyi útfelületet javítanak ki és látnak el új burkolattal augusztus végéig - közölte a munkálatokat végző kassai cég. Az EUROVIA SK lapunknak el­juttatott közleményében tudatja, az érintett másod- és harmadrendű uta­lllusztrációs felvétel (Kép: eurovia sk) kon összesen 3,5 millió euró értékű felújítást végeznek el. Júniusban a Komáromi és az Érsekújvári járás te­rületén kezdték el a munkálatokat. A Lévai járásban kerül sor a legtöbb szakasz újraaszfaltozására, itt össze­sen 14,67 kilométeren kapnak új bur­kolatot az utak. A leghosszabb meg­újuló rész a Szántó (Santovka) és a Borfö (Brhlovce) részét képező Kő­határ közti szakasz 2,99 kilométerrel. A Lévait az Érsekújvári járás követi 12,72 kilométerrel, amelyen belül például rendbe tesznek egy kritikus, 2,35 kilométeres szakaszt is Garam­kövesd és Helemba között. A Komá­romi járásban összesen 10,93 kilo­méternyi utat érint a felújítás, így pél­dául hamarosan nekifognak a Ne­­mesócsát és Gútát összekötő út újra­­aszfaltozásának is 2,26 kilométeren. Nemesócsa polgármestere, Válek Iván lapunk érdeklődésére elmondta, nagyon örülnek az útjavításoknak, mivel elég sok tehergépjármű hasz­nálja ezt a több helyen kanyargós út­szakaszt, s a korábbi tapasztalatok alapján gyorsan kigyúrják az aszfalt­borítást, így annak minősége nem mellékes kérdés. „Ami viszont ne­künk nagyon fontos volna, az a Ne­­mesócsát elkerülő út. Mindenünk megvan a fejlesztéshez, a telkek is, csak állami támogatás kellene hozzá” - tette hozzá annak margójára, mivel lehetne tovább javítani a helyi közle­kedést és a lakosok életminőségét. A cég figyelmeztet, a munkálatok által érintett utakon 30 km/h-s forga­lomkorlátozás van érvényben, a for­galomterelést pedig jelzőlámpák vagy munkások segítségével végzik. Szakaszoktól függően 10-től 30 na­pig kell számolni az adott építkezés befejezésével.

Next

/
Thumbnails
Contents