Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-29 / 148. szám
2 KÖZÉLET 2021. június29.1 www.ujszo.com Közeleg a harmadik hullám, de sokan nem akarják beoltatni magukat Az egészségügyi minisztérium információi alapján máig összesen 1 515 126 személy kapta meg a vakcinák második dózisát (TASR-feivétei) NAGYROLAND Pozsony. Szlovákia lakossága oltási hajlandóság szempontjából jócskán elmarad az EU-s átlagtól - derült ki a legfrissebb Eurobarometer-felmórésből. Ezek az adatok azórt is aggasztóak, mert a járványügyi szakértők már a harmadik hullám megérkezéséről beszélnek. Szlovákiában a múlt héten hivatalosan is azonosították az első fertőzöttet, aki a koronavírus delta variánsát kapta el, tegnap pedig újabb két fertőzöttnél azonosították a delta mutációt. A szakértők szerint ez a vírus egyik legveszélyesebb mutációja: jóval gyorsabban terjed, mint az előző változatok, és a fertőzötteknél a kórházba kerülés kockázata is magasabb. Ahogy arról nemrégiben az Új Szó is beszámolt, az Adatok Pátosz Nélkül nevű elemzőcsoport úgy saccolja, hogy a delta variáns nagyjából július közepén kezd el terjedni Szlovákiában, augusztusra pedig már ez lehet a domináns mutáció az országban. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a koronavírus elleni vakcinák második dózisa az új variáns ellen is megfelelő védettséget biztosít, így a harmadik hullám elkerülése érdekében minél nagyobb arányban kellene átoltatni a lakosságot. Hiányzó adatok Arról pontos adatok állnak rendelkezésünkre, hogy eddig hány személyt oltottak be az országban. Az egészségügyi minisztérium információi alapján máig összesen 1515 126 személy kapta meg a vakcinák második dózisát, vagyis a teljes lakosság közel 28 százaléka számít védettnek a delta variáns ellen. Arról azonban nincsenek pontos adatok, hogy összesen hány személy lesz hajlandó a közeljövőben beoltatni magát (legfeljebb az elektronikus váróteremben várakozók számát figyelhetjük, de ez az adat folyamatosan változik, így messzemenő következtetéseket nehéz levonni). Erre a problémára próbáltak megoldást találni a legújabb Eurobarometer-felmérés készítői. A kutatás május végén zajlott, összesen 26 ezer személyt kérdeztek meg, tagállamonként mintegy ezret. Az elemzők elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek mikor szeretnék beoltatni magukat. Többségben az oltakozók A szlovákiai megkérdezettek 30 százaléka azt felelte, hogy ő már be van oltva. Ez az arány nagyjából megegyezik az egészségügyi tárca adataival (az első dózist a lakosság 36 százaléka, a másodikat a lakosság 28 százaléka kapta meg). A megkérdezettek további 19 százaléka azt válaszolta, hogy még nem adatta be a vakcinát, de a közeljövőben mindenképpen beoltatja magát. 14 százalék azt mondta, hogy még 2021 -ben regisztrálni fog az oltásra, de nem biztos, hogy a közeljövőben. Ezzel szemben 17 százalék azt felelte, hogy sosem fog regisztrálni a vírus elleni vakcináért. A bizonytalanok aránya is magasnak mondható: 12 százalék mondta azt, hogy csak valamikor a távolabbi jövőben oltatná be magát, 6 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. A megkérdezettek 2 százaléka nem ismertette a vakcinákkal kapcsolatos hozzáállását. Kevés a kétharmad? Összességben tehát a lakosság 63 százalékát vagy beoltották, vagy még idén beadatná a vakcinát, 35 százalék elutasító vagy bizonytalan, 2 százalék pedig titkolja az álláspontját. A többi uniós tagországgal öszszevetve azt láthatjuk, hogy Szlovákia azon országok közé tartozik, ahol az oltási hajlandóság alacsonynak mondható. Ha az EU-s átlagból indulunk ki, a megkérdezettek 79 százaléka vagy már beoltatta magát, vagy még idén felveszi a vakcinát, és mindössze 20 százalék tartozik a vakcinatagadók vagy a bizonytalanok közé. Emellett a V4- es országokhoz képest is lemaradunk. A legszembetűnőbb különbség Magyarországhoz viszonyítva van, ennek pedig az az oka, hogy a déli szomszédunk jócskán előttünk jár a lakosság átoltásában. Az ottani megkérdezettek 64 százaléka ugyanis azt mondta, hogy már be van oltva. A magyarországi bizonytalanok és oltásellenesek aránya a felmérés alapján 25 százalék. Csehországban ez az arány 29, Lengyelországban pedig 30 százalék. Érvek és ellenérvek A felmérés készítői továbbá arra is kíváncsiak voltak, hogy az oltáspártiak és az oltásellenesek milyen érveket tartanak a legelfogadhatóbbnak a saját igazuk bizonyítására. Azok a szlovákiai válaszadók, akik biztosan beoltatják magukat, a legnyomósabb érvnek azt választották, hogy az oltás megvédi a családtagjaikat és a környezetüket. Összesen 70 százalék tartotta ezt az érvet különösen fontosnak. A megkérdezettek 69 százaléka azt is kiemelten fontosnak tartotta, hogy az oltásnak köszönhetően újra nyugodtan találkozhatnak a barátaikkal és a családjukkal. 64 százalék véli úgy, hogy az oltással véget lehet vetni a világjárványnak, 63 százalék pedig azt az opciót is bejelölte, hogy a vakcinával saját magukat is védik a fertőzéstől. A vakcinát elutasítók táborában az volt a legnyomósabb indok, hogy az oltóanyagot véleményük szerint még nem tesztelték eléggé. Ezt a szlovákiai válaszadók 70 százaléka emelte ki. 59 százalék azt is hangsúlyozta, hogy tartanak az esetleges mellékhatásoktól. 36 százalék úgy véli, hogy a vakcinák nem segítenek, 29 százalék pedig egyszerűen csak oltásellenesnek vallja magát. Hol a határ? Bár az uniós átlaghoz képest elmaradunk az oltási hajlandóságban, országos viszonylatban azonban a 63 százalékos oltási hajlandóság nem nevezhető rossz eredménynek. Az oltások kifejlesztése előtt a szakértők úgy saccolták, hogy a lakosság legalább 60 százalékának átoltása szükséges a nyáj immunitás kialakításához. A korona.gov.sk honlapon még mindig a 60 százalékos átoltottság szerepel célkitűzésként, ehhez még 1 299 111 személynek kellene beadni a vakcinát. Alexandra Brazinová epidemiológus szerint azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. A járványügyi szakértő hétfőn tartott közös sajtótájékoztatót Matús Valló pozsonyi főpolgármesterrel, amelyen arra kérték a főváros lakosságát, hogy minél többen oltassák be magukat a vírus ellen. Jelen körülmények között úgy tűnik, hogy Pozsony az egyetlen város Szlovákiában, amely még a harmadik hullám megérkezése előtt elérheti a nyáj immunitást. Brazinová szerint viszont ehhez a 60 százalékos átoltottság nem elég, hiszen ezt a határt még az új, fertőzőbb variánsok előtt szabták meg. Az új határ, amit el kell érni, a szakértő elmondása alapján legalább 75 százalék. „Még így is lennének új esetek, de csak szórványosan, és lennének új gócpontok is, de csak lokálisak, vagyis nem lenne tömeges terjedés” - magyarázta Brazinová. Hozzátette: ahhoz, hogy teljesen felszámoljuk a vírus terjedését, legalább 90 százalékos átoltottságra lenne szükség, de ez jelenleg elérhetetlennek látszik. OLTÁSI HAJLANDÓSÁG A V4-ES ORSZÁGOKBAN ÉS AZ EU-BAN Mikor szeretné beoltatni magát a koronavírus ellen? Szlovákia 30% 19% 14% 12% 6% 17% 2% Magyarország 64% 4% 5% 6% 6% 13% 2% Csehország 30% 29% 10% 10% 4% 15% 1% Lengyelország 35% 23% 10% 7% 9% 14% 2% ® Forrás: Eurobarometer Szerdáig váiják az adóbevallásokat RÖVIDEN Koönert ismét meggyanúsították Pozsony. Maros Zilinka jelenlegi főügyész, Dániel Lipsic speciális ügyész, Peter Sufliarsky ügyész meggyilkolásának megrendelésével gyanúsították meg a hatóságok Marián Kocnert. Kocner állítólag mindhárom személy eltávolítását még Ján Kuciak meggyilkolása előtt rendelte meg. Lipsic abban az időben még ügyvédként tevékenykedett és számos, Kocnert érintő ügyben volt érdekelt. A rendőrség szerint ezeket a gyilkosságokat is Alena Zsuzsovánál és Andruskó Zoltánnál rendelte meg. (denníkN) MOLNÁR IVÁN A kizárólag szlovákiai bevételekkel rendelkezőknek e héten lejár a végső határidő: legkésőbb szerdáig be kell nyújtaniuk a jövedelemadóbevallásukat. Az adóhivatalok telefonos ügyfélszolgálata ma és holnap a szokásosnál hosszabb ideig fogadja a segítségre szorulók hívásait. Pozsony. Az adózóknak a jövedelemadó-bevallásukat idén is március 31-éig kellett elküldeniük az adóhivatalnak, akik azonban valamilyen okból nem tudták betartani a március végi határidőt, és csak belföldi bevételeik voltak, azok 3 hónap haladékot intézhettek. Akik külföldi bevételekkel is el akartak számolni, azok a határidőt 6 hónappal, szeptember 30-áig halaszthatták el. „A kizárólag belföldi bevételekkel rendelkezőknek így már nem egész 48 órájuk maradt az adóbevallás benyújtására. A hónap végéig, vagyis június 30-áig nagyjából 280 ezer olyan adóbevallást várunk, amelyet már nem lehet későbbre halasztani. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az adóbevallás benyújtásával párhuzamosan az abban kiszámított adót is e hónap végéig kell befizetni” - nyilatkozta lapunknak Martina Rybanská, a központi adó- és vámhivatal szóvivője. Akik most nyújtják be a bevallásukat, és év közben az adóelőlegeken keresztül nagyobb összeget fizettek be a kelleténél, azok legkésőbb augusztus 9-éig jutnak hozzá a visszajáróhoz. Akik mostanra halasztották az adóbevallást, azoknak az adófelajánlással kapcsolatos határidőt is kitolták. Aki az adója 2%-ával szeretne támogatni valamilyen civil szervezetet, annak ezt az adóbevallás megfelelő részének a kitöltésével kell megtennie. Ki kell számolni az adó 2%-át, és meg kell adni a megajándékozandó szervezet adatait. A támogatásért pályázók listája és az összes szükséges információ megtalálható a www.rozhodni.sk honlapon. „Akiknek az utolsó pillanatban még szakmai segítségre lenne szükségük, azoknak a hívásait ma és holnap hosszabbított nyitvatartásban várja a telefonos ügyfélközpontunk. Ma reggel nyolctól este hétig, holnap reggel nyolctól éjfélig nyújtunk telefonos adótanácsadást. Mivel a bevallások nagyobb részét már online juttatják el hozzánk, az adóhivatalok nyitvatartásán nem változtatunk, az utolsó nap, június 30-án így reggel nyolctól délután ötig fogadjuk az ügyfeleket” - mondta el Rybanská, emlékeztetve arra is, hogy az adóbevallás részleteiről az adóhivatal honlapján (www.financnasprava.sk ) tájékoztatnak.
