Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-24 / 144. szám
8 I RÖVIDEN Újabb ítélet a kém Kovács Béla ellen Budapest. Az Európai Unió intézményei elleni kémkedés előkészületében is elmarasztalta Kovács Béla volt jobbikos európai parlamenti (EP) képviselőt, és súlyosította felfüggesztett szabadságvesztését a Fővárosi ítélőtábla. A kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre, felfüggesztésének próbaidejét 5 évre, pénzbüntetését 1,2 millió forintra súlyosította. A bíróság az Európai Unió intézményei elleni kémkedésre vonatkozó tényállásban rögzítette, Kovács Béla 2010. május 14-étől jobbikos EP- képviselőként rendszeres kapcsolatot tartott fenn egy orosz hivatásos hírszerző tiszttel. (MTI) Washington iráni weboldalakat zárolt Washington. Az amerikai igazságügyi minisztérium több mint 30 weboldalt foglalt le, amelyek közül sok iráni dezinformációs tevékenységhez kapcsolódik. Előzőleg több, Iránhoz kötődő weboldalon is megjelentek értesítések arról, hogy oldalaikat az USA kormánya bűnüldözési ak-_ ció keretében lefoglalta. Ezek az esetek napokkal azután történtek, hogy egy erősen kemény vonalas személyt, a Nyugat heves bírálóját, Ebrahim Raiszit választották Irán új elnökévé, és azt követően, hogy elnapolták az iráni atomalku felélesztését szolgáló bécsi hathatalmi tárgyalásokat. (MTI) Brit-orosz tengeri incidens Moazkva/London. Figyelmeztető lövéseket adott le egy határsértő brit romboló felé egy orosz őrhajó a Fekete-tengerenközölte az orosz védelmi minisztérium. Egy SzU-24M típusú repülőgép később figyelmeztető bombavetést hajtott végre a romboló útvonalán, amely ezt követően elhagyta Oroszország területi vizeit. Az orosz védelmi tárca tegnap közölte, hogy a határsértés miatt bekérette a moszkvai brit nagykövetség katonai attaséját. London szerint egyébként nem dördültek el figyelmeztető lövések, a brit hadihajó pedig nemzetközileg elismert útvonalon haladt Odesszából Grúzia felé. (MTI) Amerikai hadihajé a Tajvani-szorosban Tajpej. Amerikai hadihajó haladt át ismét a Tajvant Kínától elválasztó szoroson, egy héttel azután, hogy a kínai légierő gépei eddigi legnagyobb mértékben behatoltak a szigetország légvédelmi övezetébe. A tájékoztatás szerint az eset bizonyítja az Egyesült Államok elkötelezettségét a szabad és nyitott indiai-csendes-óceáni térség mellett. Egy héttel ezelőtt Tajvan arról számolt be, hogy a kínai légierő 28 harci gépe, köztük vadászgépek és nukleáris képességű bombázók léptek be Tajvan légvédelmi azonosító övezetébe. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. június 24. lwww.ujszo.com Öt éve szavazták ki magukat a britek az unióból Áprilisi zavargások az északír Belfastban. A brexit ismét konfliktusforrássá teheti Észak-írországot, ahol 20 éven át döntően béke uralkodott. (tasr/ap) Öt évvel a brexitről szóló népszavazás után még mindig sok kérdésben vita van Brüsszel és London között. A gazdasági károk azonban egyértelműen a szigetországot sújtják jobban. London/Briisszel. 2016. június 23-án tartották a brexitről szóló népszavazást. 2019 decemberén Boris Johnson a „zárjuk le a kilépést” szlogennel nyert választást. Végül a szigetország tavaly j anuárban lépett ki az unióból. „A brexit megtörtént, de a következményei munkát adnak majd nekünk a következő években, vagy akár évtizedekben” - mondta David McAllister, az Európai Parlament képviselője. A legnagyobb gond az északír ügy. Az Egyesült Királysághoz tartozó terület az uniós közös piac része maradt, emiatt ellenőrzést vezetnek be Észak-írország és a brit szigetek között. A londoni kormány azonban egyoldalúan meghosszabbította az intézkedésig elrendelt türelmi időt. Ezzel kivívták Brüsszel haragját. „Megértjük a nehézségeket Észak-írország ügyében. Hajlandóak vagyunk a rugalmasságra. De ha az Egyesült Királyság folytatja az egyoldalú politikát és nem tárgyal az Európai Bizottsággal, illetve Írországgal, akkor határozott és kemény válasz érkezik majd az Európai Unió részéről” - tette hozzá McAllister. A brexit miatt a brit cégekre sok papírmunka vár, ha a kontinensre szállítanának. A kereskedelemben mindkét fél szenved, azonban Európában korlátozottak a károk. „Az export- és az importszabályok világosak, ahogy a pénzügyi károk is azok. A brexit a brit gazdaságnak oly fontos pénzügyi szolgáltatásokat is sújtja. Világos, hogy hol történt a legnagyobb rombolás” - mondta egy másik EP-képviselő, Bernd Lange. Lezárult a munkaerő szabad áramlásának az időszaka is, emiatt pedig több száz európait egyszerűen őrizetbe vettek a brit határon. Vajon változott az Európai Unióról alkotott véleményük? Ennek járt után az Euronews a Redfield és Wilton Strategies közvélemény-kutatóval néhány nagyobb uniós tagállamban. Ha népszavazás lenne országa EU- tagságáról, hogyan voksolna? Ez volt az első kérdés. A franciák és az olaszok 61%-a, a németek csaknem kétharmada, míg a spanyolok 84%-a a maradásra szavazna. A franciák között a legmagasabb a bizonytalanok aránya, míg az olaszok 28%-a inkább elhagyná a családot. A másik kérdésre - miszerint jól döntöttek-e a britek 2016-ban -, az olaszok 43, a franciák 34, a németek 33 és a spanyolok 22 százaléka válaszolt úgy, hogy igen. A spanyolok 61, a németek 48%-a gondolja úgy, rossz döntés volt. Viszont mindenhol számottevő a bizonytalanak aránya, például a franciák negyede nem tudja eldönteni. (euronews) „Ez a magyar törvény szégyen" ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. „Ez a magyar törvény szégyen" - e szavakkal jellemezte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a melegellenessé térített magyar pedofiltörvényt, amely ellehetetlenítené a homoszexualitás megjelenítését a kultúrában és megtiltaná az arról folyó felvilágosítást az oktatásban. Ursula von der Leyen bizottsági elnök azt mondta: Vera Jourová bizottsági alelnök és Didier Reynders igazságügyi biztos levelet küld a magyar kormánynak, hogy kifejezzék jogi aggályaikat a törvény hatálybalépése előtt. Hozzátette: „ezekben az elvekben nem kötünk kompromisszumot.” Szavai szerint az Európai Bizottság minden erejét fel fogja használni az uniós polgárok jogainak védelme érdekében. Orbán kemény reakciója A bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy az EU nem enged az olyan elvekből, mint az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartása. „Olyan Európai Unióban hiszek, amely elfogadja a sokszínűséget (...), ahol azok lehetünk, akik vagyunk, és azt szerethetjük, akit csak akarunk” - fogalmazott. Von der Leyen nyitva hagyta, hogy pontosan mely lépéseket terveznek, a Der Spiegel lap azonban bizottsági körökből úgy értesült, hogy az uniós szerződések megsértésére irányuló eljárás várható a magyar törvény miatt. „Az Európai Bizottság elnökének közleménye szégyenletes, mert valótlan állításokra épül. A nemrég elfogadott magyar törvénytervezet védi a gyermekek jogait, garantálja a szülők jogait, és nem vonatkozik a 18 éven felüliek szexuális orientációval kapcsolatos jogaira, így semmilyen diszkriminatív elemet nem tartalmaz” - áll Orbán Viktor miniszterelnök közleményében. Brüsszel vizsgálódni fog Olyan Európában hiszünk, amely elfogadja a sokszínűséget, amely nem rejti el azt a gyermekek elől - jelentette ki Véra Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja. „A számos aggodalomra okot adó magyar ügyet érintően az Európai Bizottság azon a véleményen van: a magyar hatóságok részéről nincs törekvés arra, hogy megvédjék az európai értékeket. Áz uniós bizottság kész a párbeszédre Magyarországgal a vitás jogi ügyek rendezése érdekében, mint ahogy kész minden rendelkezésére álló eszközt használni akkor, ha azt szükségesnek látja” - emelte ki. Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy a magyar törvény szembemegy-e az uniós szabályozással - közölte a uniós biztos. Nemzetközi visszhang A magyar kormány melegellenes intézkedései nagy figyelmet kapnak, amióta az ügy a futball-Európabajnokságon is téma lett. Orbán Viktor például inkább kihagyta a tegnapi meccset Münchenben, ahol eredetileg szivárványszínűvé varázsolták volna a stadiont, az európai sajtó számos cikket írt a témában, a kontinens figyelme még Szijjártó Péter külügyminiszter Instagram-oldalán is tetten érhető, ahol ezrével kommentelnek szivárványokat a felhasználók. Eddig 16 uniós állam közös nyilatkozatban ítélte el a törvényt, és a megfelelő jogi lépések megtételére szólította fel az Európai Bizottságot. (MTI, 24 hu, 444) Kiszabadultak a katalán rabok Kína durván cenzúráz Hongkongban Őrizetbe vették az Apple Daily hongkongi lap vezércikkíróját a hatóságok a nemzetbiztonsági törvény megsértésének gyanújával, ráadásul az ellenzéki lap is megszűnik. Hongkong. Az 55 éves Yeung Ching-keet, akinek írásai Li Ping név alatt jelentek meg a lapban, külföldi erőkkel való összejátszás gyanújával állították elő tegnap. Yeung 2016-tól kezdve mintegy 800 cikket és kommentárt írt a lapnak. Legutóbbi írása kedden, jelent meg. A hatóságok közlése szerint további előállítások is lehetnek. A hongkongi rendőrség nemzetbiztonságért felelős egysége múlt csütörtökön nagyszabású, meglepetésszerű razziában a lap öt vezető munkatársát vette őrizetbe az Apple Daily nyomtatott, illetve internetes kiadásában is megjelent cikkek tartalmára hivatkozva. Az írások egyebek mellett Hongkonggal és a kínai anyaországgal szembeni külföldi szankciókat szorgalmaztak, ami a rendőrség szerint bizonyíték arra, hogy a lap vezetősége külföldi erőkkel szőtt összeesküvést. A székház átkutatásában több mint kétszáz rendőr vett részt, több mint hat órán át kutattak az irodákban, és több mint negyven digitális eszközt merevlemezeket - foglaltak le. Az Apple Dailyt működtető Next Digital közölte, hogy ma adják ki a lap utolsó példányát. A döntést a „Hongkongban jelenleg uralkodó körülményekkel” indokolták. (MTI) Madrid. Elhagyta a börtönt a kilenc katalán függetlenségi vezető, akiknek szabadon engedését a legfelsőbb bíróság rendelte el tegnap, miután a spanyol kormány részleges kegyelemben részesítette őket. Elsőként Carme Forcadell, a katalán parlament egykori elnöke távozhatott a Wad-Ras női börtönből, akit társaival együtt a 2017 októberében alkotmányellenesen megrendezett katalán népszavazás és a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt ítéltek el. A politikus zendülés bűncselekményének elkövetéséért kiszabott 11 és fél éves büntetéséből 39 hónapot töltött le. A spanyol parlament szerdai ülésén több ellenzéki párt is tiltakozását fejezte ki a kormánydöntés miatt. Pablo Casado, a vezető ellenzéki erőnek számító konzervatív Néppárt elnöke a miniszterelnök lemondását és előrehozott parlamenti választás kiírását követelte. (MTI) Lapzárta. Kétségbeesett újságírók állnak a lapkiadó székháza előtt, (tasr/ap)- a többi között számítógépeket és
