Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-24 / 144. szám

www.ujszo.com | 2021. június 24. HASZNOS TANÁCS 9 Teendők az iskola elvégzésekor Az iskola befejezése után kevesen állnak azonnal munkába (Shutterstock-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ A közép- és felsőfokú intézmé­nyek végzősei e tanulmányok befejezése után elveszítik s diákstátuszukat, ezzel együtt bizonyos jogokat és kedvez­ményeket is, miközben új kö­telességek keletkeznek. Az iskola befejezése után egyesek továbbtanulnak, mások azonnal munkába állnak, esetleg a munka­ügyi hivatalban kötnek ki. Néhányan megpróbálnak vállalkozni, esetleg külföldre mennek. Olyanok is akad­nak, akik pár hónapig csak pihenni szeretnének, és később döntik el, mi­hez kezdjenek az életükkel. A külön­böző élethelyzeteknek megfelelően a végzősökre némileg eltérő hivatali teendők és ügyintézés vár. Szociális Biztosító Sok végzős nincs tisztában azzal, hogy az iskola befejezése után be kell­­e jelentkezniük a Szociális Biztosí­tóba, kell-e fizetniük járulékokat, jogosultak-e munkanélküli-segélyre vagy egyéb támogatásra. Az SP tájé­koztatása szerint az abszolvenseknek nincs semmilyen kötelességük a Szo­ciális Biztosítóval szemben - majd csak azután alakul ki, ha alkalmazott­ként elhelyezkednek, alkalmi munkát vállalnak vagy elkezdenek vállal­kozni. Sem a közép-, sem a főiskolák diákjai a tanulmányaik alatt nem ren­delkeznek kötelező társadalombizto­sítással, ezért sem a tanulmányaik alatt, sem azok befejezése után nincs semmilyen be- vagy kijelentkezési kötelességük, járulékokat sem kell fi­zetni. Ebből kifolyólag nem is jogo­sultak semmilyen segélyre a szociális biztosítás alapján. Kivételt képeznek azok, akiknek van önkéntes biztosí­tásuk - ők az SP-vel kötött szerző­désbe foglalt feltételek mellett igé­nyelhetnek bizonyos támogatásokat. Az árvák kötelességei Az SP-vel csak azoknak kell fel­venniük a kapcsolatot, akik árvasági nyugdíjban részesülnek. A juttatásra való jogosultságuk ugyanis megszűnik azon a napon, amikortól nem minősülnek eltartott gyermek­nek, ami a diákok esetében meg­egyezik a diákstátusz megszű­nésével. Az árvasági nyugdíjra való jogosultság a 26. életév betöltésével is megszűnik. Ahhoz, hogy ellen­őrizhessék, hogy valaki még tanul-e, szükséges az adott iskola igazolása. Az esetek többségében a biztosító saját maga ellenőrzi a dolgot az ok­tatási minisztérium regisztere alap­ján, vagyis a diákoknak nem kell speciális igazolást vinni az SP-be. Ugyanakkor azon intézmények di­ákjainak, amelyek nem szerepelnek a tárca jegyzékében - ide tartoznak a védelmi és a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó iskolák, vala­mint a külföldi oktatási intézmények -, fel kell mutatniuk egy iskolaláto­gatási igazolást. Aki az iskola bejezése után elhe­lyezkedik, az SP-vel szembeni teen­dőket a munkaadó intézi. Vagyis a cég bejelenti a biztosítóban, és min­den hónapban a kivetési alapból el­vezeti a kötelező társadalombiztosí­tási járulékot. Aki kiváltja a vállal­kozói engedélyét, a vállalkozás első évében nincs semmilyen kötelessége az SP-vel szemben, utána pedig adó­bevallást készít, és az abban feltün­tetett egész éves bevétel alapján a biztosító majd eldönti, 2022. július 1-jétől kialakul-e a járulékfizetési kö­telesség. Az SP erről írásban fog tá­jékoztatni. Alkalmi munka Aki a tanulmányai mellett vagy az iskola befejezése után alkalmi mun­kát vállal, a munkaadóval kötött szerződés fajtája szerint kialakul­hatnak bizonyos kötelességek. Aki alkalmi munkáról szóló szerződés alapján dolgozik, arról nem kell ér­tesíteni az SP-t. A biztosítóba a mun­kaadójelenti be, és fizet bizonyos já­rulékot. Ha valaki havonta nem ke­res többet 200 eurónál, nem kell el­vezetnie semmit az SP-be, csak a munkaadó térít bizonyos százalék­­pontnyi baleset- és garanciabiztosí­tást. Ezt a kedvezményt csak egy munkaadónál lehet érvényesíteni, az ehhez szükséges nyomtatvány meg­található a biztosító weboldalán (www.socpoist.sk ). A 200 eurót meghaladó jutalomból már kell fi­zetni a biztosítási díjat. Egészségbiztosító A középiskolák és az egyetemek végzőseire egyaránt érvényes, hogy ha az iskola befejezése után nem he­lyezkednek el azonnal, és nem is je­lentkeznek a munkaügyi hivatalban, maguknak kell fizetniük az egész­ségbiztosítási díjat. A tanulmányok befejezése után 8 napon belül kell tá­jékoztatniuk a biztosítójukat az isko­laelvégzéséről. Munkaügyi hivatal Ha a végzős diák jelentkezik a munkaügyi hivatalban, az állam fi­zeti helyette az egészségbiztosítást, és a szülőknek leállítják a családi pótlék folyósítását. Miután bekerül valaki a nyilvántartásba, új kötele­zettsége alakul kit aktívan munkát kell keresnie, és reagálnia kell a munkaadók kínálataira, amit az egyes cégektől kapott igazolások­kal kell alátámasztani. Ha a hivatal közvetít valamilyen állásajánlatot, el kell menni a megbeszélésre. A munkanélküli végzősök igényel­hetnek hozzájárulást az abszolven­­si gyakorlat elvégzésére, vállalko­zás indítására, továbbképzésre, ta­nácsadói szolgáltatásokra. (sza) Milyen iratokra van szükség? ► Munkaügyi hivatal: személyi igazolvány, az iskola elvégzéséről szóló irat (bizonyítvány, oklevél), igazolás arról, hogy főiskolán tanul tovább, a regisztrációt igénylő kitöltött nyomtatvány. ► Egészségbiztosító: személyi igazolvány, az iskola elvégzéséről szóló dokumentum, igazolás arról, hogy továbbtanul a főiskolán. ► Szociális Biztosító: az árváktól kérhetnek iskolalátogatási vagy a tanulmányok befejezéséről szóló igazolást. Kötelességek az egyes élethelyzetek szerint Különböző élethelyzetek ala­kulhatnak ki, ebből kifolyólag a végzősöknek más-más hiva­tali teendőik lehetnek. 1. Továbbtanul az érettségi után Augusztus végéig biztosan diák­nak számít, és addig kiderül, felvették-e főiskolára. Elég a nyári szünet után elmenni az egészségbiz­tosítóba és a munkaügyi hivatalba. Aki korábban jelentkezik, a hivatal megszakítja a jóváhagyási folyama­tot, hogy felvegyék-e az álláskeresők listájára. A végső döntést azután hoz­zák meg, miután kiderül, felvették-e. 2. A főiskolai végzős továbbtanul Az egészségbiztosítás attól függ, levelező vagy nappali tagozatos lesz-e. Az előbbi esetben az állam 26 éves korig fizeti a biztosítást. Aki nappali tagozatos doktoranduszi képzésben vesz részt, még nincs 30 éves, és még nem szerzett harmad­fokú végzettséget, a biztosítási díjat az állam téríti. Aki elmúlt 30 éves, annak magának kell fizetnie, hacsak nem munka mellett tanul. Ha valaki megszerezte a baccalaureátusi cí­met, és amíg nem érkezik meg a vá­lasz, folytathatja-e tanulmányait, addig az állam biztosítottja marad. Ha elutasító választ kap, ezt jelen­tenie kell az egészségbiztosítóban, és vagy önkéntes biztosítást köt, munkába áll, vagy regisztráltatja magát álláskeresőként. 3. A végzős azonnal munkába áll Az egészségbiztosítót egy héten belül a munkaadó tájékoztatja a mun­kaviszony létrejöttéről, s ő fizeti a já­rulékokat is. De a pályakezdő fiatal­nak is van bejelentési kötelezettsége: értesítenie kell a biztosítót, hogy be­fejezte tanulmányait. A diákstátusz megszűnésének és a szerződés meg­kötésének dátuma közötti időszak alatt saját magának kell térítenie a biztosítást, hacsak nem jelentkezik be arra az időre a munkaügyi hivatalban. 4. Nem dolgozik, nem is tanul A diákstátusz megszűnése után vagy 7 napon belül regisztráltatják magukat a munkaügyi hivatalban, és az állam biztosítottjai lesznek, vagy otthon maradnak önkéntes munkanélküliként, és ez esetben saját zsebből kell téríteniük az egészségbiztosítást, amit a lakhely szerinti egészségbiztosítóban kell elintézni. 5. Vállalkozás indítása Mihelyt valaki vállalkozni kezd, erről az iparengedélyt kiállító hiva­tal tájékoztatja az egészségbiztosí­tót. A biztosítási díjat az egyéni vállalkozónak saját magának kell térítenie. A Szociális Biztosítóval (SP) szemben nincs semmilyen be­jelentési kötelezettsége. Járulékfi­zetési kötelezettsége a bevételek nagyságától függően a vállalkozás beindításától számított egy év el­teltével lehet, leghamarabb 2022. július 1-jétől. 6. Külföldre megy Sok végzős külföldre megy to­vábbtanulni, dolgozni. Aki ott köt egészségbiztosítást, az itteni biztosí­tási viszonya befej eződik. Arról, hogy külföldre készül, tájékoztatni kell a biztosítót a kiutazás előtt egy héttel. Hazaérkezése után ismét be kell je­lentkezni, ugyancsak egy héten belül. Aki külföldön tanul, az oktatási tárcánál meg kell érdeklődnie, hogy az általa kiválasztott szak ekvivalens tanulmány-e. Ha igen, Szlovákiában megmarad a biztosítása. Ha nem ek­vivalens tanulmányokról van szó, és 6 hónapnál hosszabb ideig tart, megszűnik a szlovákiai biztosítása. Ez esetben köthető külföldi vagy ha­zai kommersz biztosítás. Aki 6 hó­napnál hamarabb hazatér, az itteni biztosítása megújul, és az adott idő­szakért ki kell fizetni az időarányos részt. Aki külföldön fog dolgozni, és ott lesz társadalombiztosítása, annak itthon nem lehet önkéntes beteg- és munkanélküli-biztosítása. (sza) Téma: Végzős diákok hivatali teendői Meddig diák a diák? Az egyetemisták a záróvizsga letétele után azonnal elveszítik a diákstátuszukat, a középiskolá­soknak viszont az érettségi vizs­ga sikeres letétele után még joguk van egy utolsó nyári szünetre. Középiskolások A tanév hivatalosan augusztus 31 -éig tart, a középiskolák vég­zősei eddig a dátumig diáknak minősülnek. Az állam is eddig fizeti helyettük a kötelező egészségbiztosítást, a szülőknek pedig a szociális ügyi hivatal fo­lyósítja a családi pótlékot. A di­ákok általában ki is szokták használni ezt az utolsó lehetősé­get a zavartalan pihenésre. Aki az érettségi után munkába áll, azonnal elveszíti diákstátuszát. Aki a nyári szünet alatt nem ta­lál munkát, és szeptemberben sem helyezkedik el, annak ta­nácsos szeptember 7-éig je­lentkeznie a munkaügyi hiva­talban. Senkinek sem kötelező regisztráltatnia magát az állás­keresők jegyzékében, ám aki ezt nem teszi meg, az önkéntes munkanélkülinek fog minősül­ni. Aki nem diák, és nem is szerepel a munkaügyi hivatal nyilvántartásában, annak saját magának kell térítenie az egészségbiztosítást. Aki szep­tember 7-éig felveszi a kapcso­latot a hivatallal, annak zökke­nőmentesen folytatódik a biz­tosítása. Aki később jelentkezik be, annak hézag keletkezik a biztosításában, és a hiányzó összeget utólag behajtják rajta. Egyetemisták A felsőoktatási intézmények végzősei a záróvizsga letétele után azonnal elveszítik diák­státuszukat, miközben nem a diplomaosztó ünnepség dátuma a mérvadó, hanem az állam­vizsgáé. Esetenként a kettő kö­zött több hét különbség lehet. Az állam a záróvizsga letétele után leállítja a biztosítási díj fi­zetését. Aki mindjárt másnap munkába áll, azt a munkaadó ismét bejelenti a biztosítóba, és az alkalmazottja után fizeti a járulékokat. Akinek nem sikerül azonnal elhelyezkednie, az ál-' lám helyette is fizetheti tovább a biztosítást, de nem automatiku­san, hanem erre meg kell kérni azzal, hogy az illető jelentkezik a munkaügyi hivatalban. Aki ezt az államvizsgától számított 7 napon belül megteszi, annak zökkenőmentesen folytatódik a biztosítása. Ellenkező esetben hézag keletkezik, amire legké­sőbb az éves elszámolás során rájönnek, és utólag kiszámláz­zák a hiányzó napokat. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: NYÁRI TÁBOROK ■ A NYÁRI TÁBOROZÁS ELŐNYEI, HÁTRÁNYAI, KOCKÁZATAI, A TÁBOR KIVÁLASZTÁSÁNAK A KRITÉRIUMAI

Next

/
Thumbnails
Contents