Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-24 / 144. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2021. június 24. I 7 Pellegrini eldobálja a muníciót Ha az ország fele se lesz beoltva, azért az ellenzék lesz a felelős MARTIN VANŐO T öbb mint tizenkétezer áldozata van a korona­vírusnak Szlovákiában, és sajnos biztosan nem ez lesz a végső szám, pedig nem kellene így történnie, hiszen van elég oltóanyag, a raktárakban vá­rakoznak a vakcinák. Csakhogy az emberek többsége nem akarja be­­oltatni magát, vagy halogatja az oltást. Azt mondják, még várnak. Nem tudni, mire. Nem változtatott ezen a Szput­­nyik V, az oltási kampány (már aki észrevette), sem az, hogy már ko­pogtat a delta, és újabb és újabb mutánsokjöhetnek. Persze, többet is tehetett volna a kormány az oltás népszerűsítése terén, de most mégis az ellenzék szolgált rá a nagyobb kritikára, felelőtlen alibizmusa miatt. Peter Pellegrini, a legnépszerűbb politikus, aki a következő kor­mányfőként tekint magára, kije­lentette, hogy ha ő lenne a minisz­terelnök, az ország több mint fele már be lenne oltva. Mondhatnánk, hogy nevetséges, de nem az. Ugyanúgy, minúamikor Robert Fi­­co arról konspirál, hogy az egész oltás csak a gyógyszergyárak biz­nisze. A járvány kezdete óta most elő­ször hasonlíthatjuk össze igazán a politikusok kijelentéseit és konkrét lépéseit. Persze Ficónak már a má­sodik hullám alatt is tudathasadása volt, először azért sikoltozott, hogy a kormány későn vezette be az or­szágos lezárást, majd a kötelező maszkviselést bírálta, végül nagy kormányellenes tüntetést szerve­zett. Igen, egy kormány azért is bí­rálhat az ellenzék, hogy le akarja zárni az országot, aztán meg azért, hogy későn zárta le. De ez a helyzet más. Az oltás más kérdés, mivel önkéntes, nem lehet elrendelni úgy, mint egy kijárási korlátozást. Az állam itt csak a meggyőzésre építhet, az ellenzéki vezetőknek pedig most már sokkal nagyobb szerepük van abban, hogy minél többen elfogadják azt a tényt, hogy szükséges az oltás. Persze Fico már nem tudja elhagyni az ol­tásellenes pózt, Pellegrini pedig az alibizmusa miatt szintén egyre in­kább beleesik ebbe a csapdába. Mert mit gondoljunk arról, hogy „a fél országot már beoltatta volna”, ha eddig még magát se bírta. És ez­zel kritizálja a kormányt. Mintha nem értené, hogy saját magát fosztja meg a muníciótól, ha csak csűri-csavarja a dolgokat az oltás ügyében, és nem képes világos ál­lásfoglalásra. Ősszel feltehetően ránk tör a harmadik hullám, alighanem a la­kosság fele sem lesz beoltva, és ezért Pellegrini lesz az egyik fő fe­lelős. Persze az is lehet, hogy hir­telen átáll az oltáspárti táborba, és olyan déjá vu érzésünk lehet, mint az ellenzéki politikusokkal a má­sodik hullámnál a gyors lockdown ügyében. De ebben az esetben el tudnánk tőle fogadni a pálfordulást. A szerző a Trend kommentátora (Danglár) Nyögvenyelős pártegyesülés SZILVÁSSY JÓZSEF T avaly augusztus 20-án írta alá a három szlovákiai magyar párt elnöke Komáromban azt a szándéknyilatkozatot, amelyben rögzítették, hogy főleg a legutóbbi parlamenti választás kudar­cából okulva egyesítenék pártjaikat. Azóta mindössze az új formáció nevéről állapodtak meg. A csigalassúságot lehet a járvánnyal is magyarázni, de csak részben. A nyögvenyelősen haladó tárgyalgatásokon is kiderült: nem könnyű összeegyeztetni a pártok értékrendjét. Végül három platformot befogadó gyűjtőpárt létrehozásáról született alku. Nagy József, az Összefogás veze­tőségi tagja minap egy Facebook-bejegyzésben úgy vélekedett, „nagy, de nem lehetetlen az All-in-One pártban képviselni a konzervatív és a liberá­lis 50 árnyalatát”. Megállapítása a saját pártjában sem aratott osztatlan si­kert, kollégái közül többen - az MKP tagságával egyetértésben - azt han­goztatják, hogy a politikai újszülött csakis nemzeti, illetve polgári konzer­vatív értékek mentén tevékenykedhet. Egyelőre nem világos, mit is jelent a mi körülményeink között az etnikai politizálás. Kizárólag a magyar polgárok érdekképviselete lenne a cél, vagy ezzel együtt a vegyesen lakott déli régiók társadalmi gondjait, gaz­dasági fejlesztését is programszerűen felkarolják. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nemrég az MKP székházában amolyan eligazításként közölte a három pártelnökkel: „a magyar kormány eddig is, a jövőben is az etnikai alapon szerveződő pártokat tartja stratégiai partnerének a Felvidé­ken”. Ilyen meghatározás alapján a ruszinok és más nemzetiségűek tagjai lehetnek-e a Szövetségnek, netán csak magyarok léphetnek be? Ellenszél is nehezíti az előrelépést. Ravasz Ábel lemondott a Flídban betöltött elnökségi tagságáról, mert szerinte a várható kompromisszumok következtében pártja elveszíti arculatát. Az MKP hívei között is sok az elégedetlen, néhányan ki is léptek a pártból. Bírálják a vezetőket, mert nem képviseli kellőképpen a hazai magyarság érdekeit, hatalmi harc dúl köz­tük, s a tervezett pártegyesülést sem vitatták meg a tagsággal. Az egyik hazai magyar hírportál vitaműsorának ezt a címet adta: „A Híd süllyedő csónak, a Szövetség a mentőhajó(...)”. Elsősorban ezek a tiltakozások, de néhány kommentár is igazolja, hogy azokat a bizonyos árkokat még mindig nem sikerült betemetni. Kétségte­lenül igazuk van azoknak, akik szerint a Híd döntéshozói végzetes hibát követtek el, amikor még Ján Kuciak és jegyese meggyilkolása után sem léptek ki a kormánykoalícióból. Ugyanakkor addig jelentős összegekkel támogatták az önkormányzatokat, a mostohagyermeknek tartott régióin­kat. Eredményeik jelképe az R7-es gyorsforgalmi út elkészült szakasza. Az építkezés folytatásáról, miként más dél-szlovákiai beruházásokról is, mélyen hallgat a jelenlegi politikai hatalom. Ez újra igazolja, hogy erős magyar párt nélkül szinte semmi esély ered­ményesen képviselni a számunkra fontos ügyeket. Egy agilis képviselő nem megy sokra a pozsonyi parlamentben. Ugyanígy gondolkodnak azok a potenciális választók, akit tudatosítják, hogy a Híd megmaradt támoga­tóinak szavazatára is szükséges van az ötszázalékos parlamenti küszöb el­éréséhez. Több közvélemény-kutatás jelzi, hogy közösségünkben ezek a pragmatikus polgárok vannak többségben. Ezért is lényeges, hogy az MKP Országos Tanácsa vasárnap elvben egyetértett a pártegyesüléssel, igaz, hosszas viták után és újabb feltételeket szabva. E hét végén a Híd OT ülésén derül ki, miként fogadja ezeket. Kö­zelebb kerülünk a remélt egyesüléshez? Vagy újra kell tárgyalni azokat a téziseket is, amelyekről korábban már egyezség született? Patópálosko­­dásnak pedig nincs helye, mert előrehozott parlamenti választás is jöhet. FIGYELŐ bol a hőség, és az éjszaka sem ho­zott felfrissülést. így a június 23-i minimum-hőmérséklet rekordja is megdőlt. Budapest-Lágymányos állomáson hajnalra is csupán 23,8 fokig hűlt le a levegő, több mint egy fokkal múlta felül az eddig mért 22,3 fokot. (MTI) 24 Celsius-fok volt hajnalban Szerdán Budapesten megdőlt a hajnali melegrekord. A térségünk­be érkező egyre melegebb, afrikai léghullámok miatt napok óta tóm-Uj fajok jönnek, nem biztos, hogy az ember túléli a felmelegedést „A földi élet drámai klímafor­dulatnak nézhet elébe, új fajok ée új ökoezieztémák jelenhet­nek meg, az emberek azonban nem lesznek képesek megbir­kózni egy ilyen globális felme­legedéssel" - áll az ENSZ kutatóinak jelentésében. Visszafordíthatatlan hatásai lesz­nek az emberekre, ha nem sikerül megvalósítani a párizsi klímaegyez­ményt, és a felmelegedést 1,5 Celsius­­fok alatt tartani - írták az ÉNSZ Ég­hajlatváltozási Kormányközi Testü­letének (IPCC) kutatói. Figyelmez­tetnek, hogy 2 Celsius-fokos felme­legedés az iparosodás kora előtti idő­szakhoz képest 420 millió embert tesz ki hőhullámok és mintegy 80 millió embert az éhezés kockázatának 2050- re. A szélsőségesen magas páratarta­lom és hőmérséklet az emberi szer­vezetre is veszélyes lehet. 35 feletti tartósan nedves A jelentés kiemeli, hogy ha a 100 százalékos páratartalmú, úgyneve­zett nedves hőmérsékletet (TW) tar­tósan 35 Celsius-fok fölött marad, az ellehetetleníti az emberi szervezet működését. Ebből a szempontból a legveszélyesebb térség Ázsia déli és délkeleti részei, a Perzsa-öböl, a Mexikói-öböl és Afrika egyes részei. A vizsgálatok szerint 1979 óta több mint kétszeresére nőtt a hőhullámok gyakorisága világszerte, és ha az át­laghőmérséklet tovább nő, a nedves hőmérséklet rendszeresen emelked­het 35 Celsius-fok fölé a bolygó több pontján. Európa lakossága is megérzi a fel­­melegedést, jóval többször lesz szél­sőséges időjárás, áradások. Az ipa­rosodás előtti időszakhoz képest : mostanra már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet. A Meteorológiai Világszervezet januárban arra figyelmeztetett, hogy a globális átlaghőmérséklet akár 3-5 Celsius-fokkal is emelkedhet ebben az évszázadban, ha nem tesznek sür­gősen lépéseket. Az IPCC jelentése szerint 3 fokos felmelegedésnél háromszorosára nő az időjárás okozta elhalálozás Euró­pában, különösen Közép- és Dél- Európában, mint amennyit az 1,5 fo­kos felmelegedés jelent. Kónikulaövezetek Ha a Föld átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal melegedik, a boly­gón élők 14 százaléka súlyos káni­kuláknak lesz kitéve, ha 2 Celsius­­fokkal, akkor további 1,7 milliárd ember. A legnagyobb veszélyben a fejlődő országok trópusi nagyváro­sai lesznek, elsősorban Afrikában és Ázsiában. A világ mintegy 700 tudósa által készített jelentéstervezetet az ENSZ novemberre tervezett klímakonfe­renciáján fogják nyilvánosságra hozni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents