Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-23 / 143. szám
8 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2021. június 23.1 www.ujszo.com Sztrájkkészültség a kassai acélműben Az alacsony átoltottságot a pénztárcánk is megérzi Peter Kaíimír jegybankelnök mindenkit arra buzdít, hogy szánjon időt az oltásra, az alacsony átoltottság miatt ugyanis ősszel újabb masszív lezárások jöhetnek, ami a gazdasági növekedést is lelassítaná (TASR-feivétei) Kassa. Keddtől sztrájkkészültséget hirdettek a kassai U. S. Steel acélmű szakszervezetei, mivel az ötödik tárgyalási fordulót követően sem sikerült egyezségre jutniuk a cég vezetésével a kollektív szerződés béreket érintő kiegészítéséről. A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy a jövőben is tartsák fenn a jelenlegi, 35,5 órás heti munkaidőt, nem jutottak dűlőre azonban az idei évre szóló tarifabérek esetében sem. Hatalmas büntetés a Szlovák Postának Pozsony. A Közbeszerzési Hivatal 615 442 eurós büntetést szabott ki a Szlovák Postának, mivel az szerinte nem tartotta be a közbeszerzési szabályokat a GGFS társasággal kötött, elektronikus étkezési utalványokkal kapcsolatos szerződésénél. Miroslav Hlivák, a Közbeszerzési Hivatal elnöke szerint a Szlovák Posta jogtalanul kerülte ki a közbeszerzési eljárást. (TASR) „Számunkra a heti munkaidő számít a legfontosabb témának, a munkáltató részéről ugyanis hatalmas a nyomás, hogy ezt növeljék” - mondta el Juraj Varga, a Kovo U. S. Steel szakszervezeti tanácsának az elnöke. „A tárgyalások folytatódnak, és reméljük, hogy végül eredményesen zárulnak” - reagált a szakszervezetek bejelentésére Ján Baca, a kassai acélmű szóvivője, (mi, TASR) Tíz áv után nő a magyar alapkamat Budapest. Az eddigi 0,60-ról kedden 0,90%-ra emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amire közel tíz éve nem volt példa Magyarországon. Matolcsy György jegybankelnök már korábbanjelezte, hogy az infláció tartós megemelkedése veszélyeztetné a gazdasági kilábalást, a kamatemelést így most,.kötelezővé teszi” az inflációs veszély. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hogy Szlovákiának milyen gyorsan sikerül kilábalnia a világjárvány okozta gazdasági válságból, az nagyban függ a lakosság átoltottságától is - figyelmeztet Peter Kaiimír jegybankelnök, aki kedden bemutatta az általa vezetett intázmóny legfrissebb gazdasági előrejelzését. Most közzétett nyári előrejelzésében - a tavalyi 5,2 százalékos visszaesést követően - a jegybank az idei évre 4,5 százalékos gazdasági növekedést jósol Szlovákiának, amit jövőre 5,9, 2023-ban pedig 3,8 százalékos bővülés követhet. A március végén közzétett tavaszi előrejelzésükben az idei évre még a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékos növekedésével számoltak, időközben azonban több olyan kockázati tényező is felmerült, amelyek miatt a jegybank optimizmusa kissé alábbhagyott. Kazimir szerint a gazdasági növekedést lassító tényezők között az első helyen áll a lakosság silány átoltottsága. „Legalább 60 százalékos átoltottsága lenne szükségünk ahhoz, hogy az általunk felvázolt optimistább forgatókönyv megvalósuljon” - mondta el Kazimir, aki épp ezért személyesen is mindenkit arra buzdít, hogy szánjon időt az oltásra. Ha ezt elmulasztjuk, ősszel újabb masszív lezárások jöhetnek, amit a pénztárcánkon is megérzünk. A jegybank vezetője nem hagyta szó nélkül az elmúlt időszakban tapasztalható áremeléseket sem. „Az áruk és szolgáltatások látványos drágulásba kezdtek, és a jövő év elejétől a rezsiköltségek is megugorhatnak, ennek ellenére nincs ok a pánikra” - figyelmeztet Kazimir, aki úgy gondolja, hogy az infláció üteme pár hónapon belül lelassul, vagyis az árak a későbbiekben már nem nőnek majd olyan gyorsan, mint jelenleg. A munkapiacon ugyanakkor továbbra sem javult a helyzet, épp ellenkezőleg, Kazimir szerint még romlott is az elmúlt év végéhez képest, ami elsősorban az állami szektorban tapasztalt elbocsátásokkal magyarázható. Ami a fizetéseket illeti, a jegybank előrejelzése szerint idén 5 százalékkal nőhet az átlagbér, az inflációt is figyelembe vevő reálbér így 3 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbit. A jegybank nem látja olyan borúsan az államkassza jövőjét sem. Az idei évre elfogadott állami költségvetés szerint a GDP-arányos államháztartási hiány a tavalyi 6,2-ről idén 7,4%-ra nőhet, az uniós helyreállítási alappal kapcsolatos nemzeti csomagtervben a pénzügyminisztérium pedig már 9,9%-os deficittel számol. „Becsléseink szerint az idei hiány alacsonyabb lesz a vártnál, mi 6,6 százalékos deficittel számolunk” - mondta el Odor Lajos, a jegybank alelnöke. A jegybank szerint azonban nem szabadna elhagynunk magunkat, és már jövőre takarékosabban kellene gazdálkodnia az államnak, hogy lefaraghassa a hiányt, (mi, TASR) Angol font 0,8556 BM Lengyel zloty 4,5328 Cseh korona 25,533 Magyar forint 355,16 [ Horvátkuna 7,4985 Q Román lej 4,9255 Japán jen 131,50 H Svájci frank 1,0943 Kanadai dollár 1,4726 Q USA-dollár 1,1894 Q Privatbank« 1,22-1,16 26,19-24,92 Postabank 1,23-1,16 26,58-24,53 367,88-339,58 Síi. Takarékpénztár 1,23-1,15 26,21-24,75 369,19-337,40 Tatra banka 1,23-1,15 26,45-24,66 371,55-336,17 CSOB 1,22-1,16 26,19-24,88 Általános HMbank 1,23-1,15 26,35-24,72 369,44-337,62 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A csapnivaló termelékenységünk miatt nőnek lassabban a bérek JANKÓ MICHAL A szlovákiai alkalmazottak bérei több mint harminc évvel a rendszerváltást követően sem érték utol a nyugat-európai bérszínvonalat. Míg Szlovákiában az átlagos bruttó órabér 6,70 euró, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat szerint Németországban ez ennek a háromszorosa. Pozsony. Az Eurostat felméréséből megtudhatjuk, mennyit keresnek az európai munkavállalók a spanyol halászoktól kezdve a norvég gyári munkásokig. A legtöbb országban a szakmai képesítéssel nem rendelkező segédmunkások keresik a legkevesebbet. Szlovákiában a legrosszabbul keresők között ott vannak a mezőgazdaságban dolgozók is, akik gyakran kevesebb mint 4 eurós bruttó órabérrel is kénytelenek beérni. Jelentős lemaradás A legtöbb szlovákiai munkakörben az órabér 5 és 8 euró között mozog. Az adminisztratív alkalmazottak esetében ez 5,68 euró, vagyis hét centtel kevesebb, mint a gyári szalagmunkásoké. A szakmunkások bruttó órabére 6,16, míg a bolti eladóké 4,96 euró körül mozog. Több mint 10 eurós órabére csak a menedzsereknek van, azonban ezeknek sem minden ágazatban. A vendéglátásban és a szállodaiparban például ez még a vezető alkalmazottaknál sem éri el a 8 eurót. Az átlagos uniós órabér ezzel szemben még a szakképesítés nélküli alkalmazottak esetében is 9,70 euró, míg a menedzserek esetében ugyanez 28,60 euró. Iskolai alkalmazottak Szlovákiában feltűnően alacsony fizetéssel kénytelenek beérni az iskolaügyben dolgozó nem pedagógiai alkalmazottak, vagyis az iskolák működtetését ellátó technikai személyzet (karbantartó, fűtő, takarító, portás, szakácsok, konyhai személyzet stb.) is. „Az iskolaügyi tárca szerint az ilyen alkalmazottak alacsony béreinek a hátterében az alacsonyabb képzettségük áll, amely miatt nem lehet őket besorolni a magasabb bérkategóriákba. Míg az iskolák állam által fizetett technikai személyzetének a bruttó havi bére tavaly 870 euró körül mozgott, a települési és megyei önkormányzatok által fizetetteknél ez csupán 750 euró volt. Jóval árnyaltabb képet kaphatunk a szlovákiai alkalmazottak javadalmazásáról, ha figyelembe vesszük a bérek vásárlóértékét is, vagyis, hogy az adott fizetésből mire futja az adott országban. A nyugati és keleti uniós tagországok között e tekintetben ugyan már valamivel kisebb a kü-Feltűnően keveset keresnek az iskolaügyben dolgozó nem pedagógiai alkalmazottak (TASR-feivétei) lönbség, a nyugati tagországokban dolgozók azonban vásárlóértékre átszámolva is nagyjából dupla annyit keresnek, mint a később csatlakozott keleti tagországokban foglalkoztatottak. Az egyedüli kivétel Portugália, ahol az átlagfizetésből az ottani dolgozók nagyjából ugyanannyi árut és szolgáltatást engedhetnek meg maguknak, mint a szlovákiai társaik. „Az elmúlt években ugyan a szlovákiai fizetések is nőttek, elsősorban a minimálbér emelésének köszönhetően. Ennek ellenére a szlovák átlagfizetés a felét, egyes esetekben pedig a harmadát sem éri el a nyugati tagországokban fizetetteknek” - mondta el Martina Nemethová, a Szakszervezeti Szövetség (KOZ) a szóvivője. Alacsony termelékenység ,Tfogy Szlovákiában miért jóval alacsonyabbak a fizetések, mint a nyugati uniós tagországokban, annak egy rendkívül egyszerű oka van, Szlovákiában alacsonyabb a munkatermelékenység. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a szlovákiai alkalmazottak kevésbé igyekeznének a munkában, vagy lusták lennének. Egész egyszerűen, Szlovákiában továbbra sem a legmodernebb gépeken folyik a gyártás, elmaradott a pénzpiacunk, kevesebb a minőségi menedzser, és az innovációban is lemaradunk” - állítja Róbert Chovanculiak, az Iness gazdaságkutató intézet elemzője. „Az óránkénti munkatermelékenység az Európai Bizottság makrogazdasági adatbázisa, az Ameco szerint Szlovákiában az uniós átlag 57 százaléka körül mozgott” - mondta el Michal Lehuta, az Általános Hitelbank (VUB) elemzője, aki szerint Szlovákiában 2014 óta gyorsabban nőnek a fizetések, mint a termelékenység, és a gazdasági tortából egyre nagyobb szelet jut az alkalmazottaknak. A szakszervezetek ezt másképp gondolják. „Szlovákia azon országok közé tartozik, amelyekben az alkalmazottak jóval többet dolgoznak éjszakai vagy hétvégi műszakban. Épp ezért megérdemelnék a nagyobb jövedelmet” - állítja Nemethová. Pozsony torzít A bérek vásárlóerő alapján történő összehasonlításának van egy bökkenője is. „A vásárlóerő alapján történő összehasonlításnál csupán az adott országok fővárosainak az árait vizsgálják. Márpedig Pozsony az árakat tekintve egy külön világ Szlovákián belül” - mondta el Chovanculiak. Szerinte mindez azt jelenti, hogy az ország nagy része valamivel jobb helyzetben van, mint azt a statisztikai adatok alapján gondolnánk. A szerző a Trend gazdasági hetilap külső munkatársa
