Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-23 / 143. szám

www.ujszo.com I 2021. június 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Találkozás kérdőjellel Akik nyáron a telet, télen a nyarat kedvelik jobban F ppen futott a futrinka, ami-E kor Bandika és Ervin bees­tek A rettenthetetlen róka­gombához címzett pohár­székbe. Jéerdés fröccsöt rendeltek, jéggel. Nem absztinálunk, csak nagy a meleg, hárította el a csapos döbbent tekintetét Bandika. Miután kiültek a vadszőlővel be­futott teraszra, Ervin a világpoliti­kára terelte a szót. Tétjünk még vissza néhány szó erejéig a múlt heti Biden-Putyin-találkozóhoz. A Genfben tető alá hozott elnöki csú­csot az indokolta, hogy az orosz-amerikai viszony rendkívül feszült volt. A találkozó után el­mondták, hogy az orosz-amerikai viszony továbbra is rendkívül fe­szült, viszont hasznos volt a talál­kozó, mert személyesen beszéltek néhány vitás kérdésről, visszaküld­ték a nagyköveteiket, és a nukleáris stabilitás témájában is egyetértenek. Szerintem ez tulajdonképpen jó - emelte a szájához a csapvízzel megbolondított szódát Ervin. Ban­dika erre elmondta, hogy még em­lékszik, amikor 2005-ben Putyin George Bush amerikai elnökkel ta­lálkozott Pozsonyban. Tél volt, fa­­gyasztóan fárasztó február, annyira jeges, hogy a vonatok nem tudtak megállni az állomásokon, fékezve csúsztak tovább a jeges síneken. Több, Pozsonyba érkező szerel­vénnyel előfordult, hogy nem tudott megállni, átcsúszott Csehországba. Amelyek meg Csehországból jöttek, szintén tovább csúsztak, le egészen Újvárig, Párkányig. Az utasok re­ménytelenül bámulták az állomáso­kon a menetrendek kijelzőit, ame­lyek nem késésekről, hanem csú­szásokról számoltak be. Aztán jött Bush és Putyin, ajég pedig egy­szerre elolvadt. Azóta sem értem - döntötte a hátát a hullámos falú bó­dénak Bandika. Ervin bólintott, és megnyugtatta barátját, hogy a törté­nelmi események többségének va­lódijelentőségét csak évszázadok, évezredek elteltével képes az em­beriség megérteni. Példaként az egyiptomi piramisokat említette, Nagy Sándor indiai hadjáratát, a népvándorlást, meg a százéves há­borút. Elmondta azt is, hogy azok közé az emberek közé tartozik, akik nyáron a telet, télen pedig a nyarat kedvelik jobban. Akkor maga év­szakfüggő? - kérdezte Bandika. Ervin szerint nem ez a kérdés, ha­nem hogy hiszünk-e a harmadik hullámban. Egyesek szerint bizto­sanjön, mások szerint már itt is van. Csak azt nem értem, miért pont In­diában fejlődött ki. Hisz Indiában rettenetesen meleg van, a koronaví­rus pedig a hideget szereti. Korunk egyik legnagyobb rejtélyével állunk szemben-bólintottBandika. Majd olyan képet vágott, mint Onedin kapitány, amikor megtudta, hogy Nicolae Ceau§escu kivetette a ro­mán köztévé kínálatából az Onedin családot, mert nem tetszett neki. Sok román ember kezdett akkor magyar tévét nézni - jegyezte meg Ervin. De akkor most mi lesz? - vette vissza a szót Bandika. Megint nem lehet majd találkozni? Kizárt dolog - in­tett Ervin. Most, hogy már Biden és Putyin is találkozhatott, kegyetlen­ség lenne az embereknek megtiltani. A szerző a Vasárnap munkatársa SZABADNA MEGKÉRDEZNEM, HOGY ÖNÖK MILYEN ADÓREFORMOT TÁMOGATNÁNAK? KUTRHA (Kotrha) Az uniós átlag háromnegyedén állunk Nem csökkent a különbség az Európai Unió orszógai között. A leggazdagabb Luxemburg, a legszegónyebb Bulgéria - derült ki az EU statisztikai hivatalénak (Eurostat) új jelentéséből. Vásárlóerő-egységben (PPS) szá­molva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy fore jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet Lu­xemburg a 27 tagú közösségben. A leggazdagabb Luxemburgban az egy fore jutó GDP 266 százaléka volt az uniós átlagnak, míg Bulgáriában 5 5 százalék. Egy évvel korábban, 2019- ban Luxemburg egy főre jutó GDP-je 259 százalék, Bulgáriáé pedig 53 szá­zalék volt. Tíz országban (Luxem­burg, Írország, Dánia, Hollandia, Ausztria, Svédország, Németország, Belgium Finnország, Franciaország) haladta meg az átlagot az egy fore ju­tó GDP. A középmezőnybe (70 és 100 szá­zalék közötti kategória) került Málta, Olaszország, Csehország, Szlovénia, Litvánia, Ciprus, Észtország, Spa­nyolország, Portugália, Lengyelor­szág, Magyarország, Lettország, Ro­mánia és Szlovákia. A maradék há­rom országban - Horvátországban, Görögországban és Bulgáriában - 70 százalék alatt volt a mutató. A háztartások életszínvonalát job­ban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban is Luxemburg az első, az EU-s átlag 131 százaléka, és Bulgária az utolsó az átlag 61 szá­zalékával. Tavaly 9 tagállamban (Luxem­burg, Németország, Dánia, Hollan­dia, Ausztria, Finnország, Belgium, Svédország és Franciaország) volt magasabb az uniós átlagnál az egy fő­re jutó tényleges egyéni fogyasztás. 13 országban mértek az uniós átlag és 75 százalék közötti értéket, így Cip­ruson, Olaszországban, Litvániában, Írországban, Spanyolországban, Csehországban, Portugáliában, Mál­tán, Lengyelországban, Szlovéniá­ban, Romániában, Észtországban és Görögországban. Szlovákiában, Lett­országban, Magyarországon, Hor­vátországban és Bulgáriában még mindig az EU-átlag 75 százaléka az egy főre jutó egyéni fogyasztás. (MTI) Variációk adóreformra DUDÁSTAMÁS A mikor Igor Matovic pénzügyminiszter bejelentette nagysza­bású adó- és járulékreformjának néhány alapelemét, azt ígérte, hogy néhány heten belül a pénzügyminisztérium köz­zéteszi a reform részleteit is. Azóta semmi sem történt, a pénzügyminisztérium táján süket csend honol. Ezt a vákuumot használta ki a kormánykoalíció több pártja, hogy be­mutassa saját reformelképzeléseit. Először az SaS ismertette saját csa­ládtámogatási tervezetét, majd múlt héten a Za l’udí is jelentkezett saját adóreformjával. A dolog pikantériája, hogy a párt fő gazdasági szakértő­je T omás Meravy, ő pedig egyben a pénzügyminiszer tanácsadója is. Ez viszont nem akadályozta abban, hogy olyan javaslatot készítsen, amely alapjaiban különbözik a pénzügyminiszerétől. A Za l’udi javaslatainak kiindulópontja az, hogy Szlovákia versenyké­pessége egyre gyengül, ez már ajárvány előtti gyengébb gazdasági nö­vekedésben is megmutatkozott. Ezért a javaslatok egyértelműen a vál­lalkozói szférát célozzák. A központi elem a társasági nyereségadó csökkentése 19 százalékra, és a munkáltatók által fizetett szociális járu­lékok 1 százalékpontos csökkentése. Ehhez jön még a kutatás-fejlesztés támogatása gyorsított adóleírás segítségével. Az adócsökkentés költségeit a Za l’udí szakértői 710 millió euróra be­csülik, ezt az adókivételek eltörlésével, a dohánytermékek adójának to­vábbi növelésével és a vagyonadók növelésével ellensúlyoznák. Igor Matovic javaslatával szemben a Za l’udí tervei túlzottan vállalkozó-központúnak tűnnek, de a javaslat logikája az, hogy a vállalati versenyképesség javulása gyorsabb gazdasági növekedésben, új mun­kahelyekben és bérnövekedésben fog megmutatkozni, és ezáltal a pozi­tívumok az átlagpolgároknál is megjelennek. Ez nem alaptalan elképze­lés, a 2004-ben lebonyolított adóreform is hozzájárult a gazdasági növe­kedés dinamizálásához az azt következő években. A világgazdaság azonban sokat változott azóta, és kérdéses, hogy Szlovákia meg tudná-e ismételni a nagyszabású, külföldi zöldmezős beruházások által támoga­tott gyors gazdasági növekedést. Az viszont tény, hogy jelenleg Szlová­kiában a legmagasabb a társasági nyereségadó a közép-európai régióban. Szakmailag a Za l’udí adóterveinek tehát van értelme, de az igazi kér­dés az, hogy van-e elegendő politikai ereje a pártnak, hogy ezekből vala­mit becsempésszen a pénzügyminisztériumban készülő adóreformba. A vállalkozókat érintő adócsökkentéseket támogathatja a liberális SaS, de az OEaNO-nál ez jelenleg nem túl valószínű. Ugyanúgy érvényes azon­ban, hogy Matovicnak is szüksége lesz a koaliciós partnerek támogatá­sára az adóreform elfogadásához. Ennek papírra vetett formáját még a pénzügyminisztériumon kívül senki sem látta, de az SaS és a Za l’udí is jelezte, hol vannak a vörös vonalak, amelyeket nem hajlandók átlépni. Továbbra is érvényes, hogy a tárgyalási alap a pénzügyminisztérium által kidolgozott adóreform lesz. Reméljük, hogy a részletei mihamarabb nyilvánosságra kerülnek, ugyanis ha már 2022-ben be akarja a kormány vezetni, akkor lassan kezd kicsúszni az időből. Ennek tükrében a Za l’udí javaslata feleslegesnek tűnhet, de nem telje­sen az. Végső soron a koalíciós partnereknek szánt jelzésként lehet ér­telmezni, mely jól tükrözi a párt várható pozícióját a koalíciós egyezte­tésben. Egy sikeres adóreformhoz mindegyik kormánypárt támogatására szükség lesz, ezért az OEaNO-nak a kisebb koalíciós partnerek elképze­léseit is figyelembe kell vennie. FIGYELŐ „Magam nyomom a hátsójukba!" Ha kell, mindenkit letartóztatnak és erőszakkal oltanak be a Fülöp­­szigeteken. Akinek ez nem tetszik, az emigráljon - jelentette be Rod­rigo Duterte, a közel 110 milliós ország elnöke. Duterte a köztelevízióban intézett szónoklatot a néphez. Kijelentette, hogy akik nem haj landóak együttműködni ajárvány elleni harcban, azok távozzanak az or­szágból. Hozzátette, módfelett dühítik azok, akik megtagadják, hogy védetté tegyék őket a jár­vánnyal szemben, így segítik a ví­rus teijedését. „Válsággal kell megküzdenie or­szágunknak. Nemzeti vészhelyzet van. Aki nem akarja, hogy beolt­sák, hagyja el a Fülöp-szigeteket! Menjen Indiába, Amerikába! Vagy őrizetbe vetetem, és magam nyomom a vakcinát a hátsójába! ” -mondta. Duterte bejelentette, hogy utasí­tani fogja a falvak elöljáróit: lis­tázzák az engedetleneket. (MTI) Diktatúrában nem találni fertőzöttet Észak-Korea közölte az Egész­ségügyi Világszervezettel (WHO), hogy összesen 30 ezer ember tesztelése után sem talált egyetlen koronavírussal fertő­zöttet sem. A WHO-t arról tájé­koztatta, hogy legutóbb, június 4- e és 10-e között 733 alanyt tesz­telt, közülük 149 influenzaszerü tüneteket, vagy súlyos légző­szervi tüneteket mutatott, de fer­tőzött nem volt. Szakértők kétel­kednek abban, hogy az országban egyetlen fertőzött sincs és nem is volt, hiszen a világjárványt elin­dító Kínával, fő szövetségesével és gazdasági támogatójával hatá­ros, a határ pedig nincs lezárva, van határ menti forgalom. A kommunista diktatúra korlá­tozta a közlekedést, az áruforgal­mat, turistákat nem enged be és külföldi diplomatákat tessékelt haza. A bezárkózás tovább terheli a súlyos gondokkal küszködő gazdaság működését, és komoly élelmiszerhiány fenyeget. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents