Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-23 / 143. szám
6 i MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. június 23.1 www.ujszo.com EU-eljárás Orbánék ellen Véra Jourová uniós biztos szerint túl sok dolog forog most kockán (tasr/ap; Kegyelem katalán vezetőknek Madrid. Részleges kegyelemben részesült 9 katalán függetlenségi vezető, akiket a 2017 októberében alkotmányellenesen megrendezett katalán népszavazás és a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt ítéltek 9-től 13 évig tartó börtönbüntetésre. „Ezzel a tettel a párbeszéd új időszakát kívánjuk megnyitni, és egyszer s mindenkorra lezárni a megosztottságot és a szembenállást” — fogalmazott Pedro Sánchez miniszterelnök. Mint mondta, a kegyelem részleges, mivel a közügyektől eltiltás továbbra is érvényben marad mind a 9 katalán politikus esetében, továbbá feltételhez kötött, mert amennyiben a következő években az érintettek ismét bűncselekményt követnek el, a kegyelem érvényét veszti. „Egy erős demokrácia, mint amilyen a spanyol demokrácia, nem kéri senkitől, hogy mondjon le elveiről, de követeli, hogy azokat a törvényi kereten belül képviselje, tiszteletben tartva mások jogait” - jelentette ki. Több ellenzéki spanyol parlamenti párt bejelentette: a legfelsőbb bíróságon támadja meg a kegyelemről szóló döntést. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Véra Jourová uniós biztos szerint „túl sok minden forog most kockán", ezért folytatódik a magyar kormány elleni eljárás a jogállamiság helyzete miatt. Varga Judit igazságügyi miniszter „Európa beteg, megfáradt politikai furkósbotjának" nevezte a 7. cikkely szerinti eljárást. Tegnap újabb hivatalos meghallgatást rendeztek a magyar kormány jogsértései miatt elindított 7-es cikkely es jogállamisági eljárás keretében. Az eljárás azt vizsgálja, valóban megsértette az Európai Unió alapszerződésében vállalt közös jogállami értékeket Magyarország, vagy sem. A magyar jogállamiság helyzetéről szóló elmarasztaló jelentést már megszavazta a EU jogi szakbizottsága, majd az Európai Parlament is. Tegnap a Tanácsban az uniós tagállamok szakminiszterei vitatták meg a helyzetet magyar kollégájuk, Szijjártó Péter jelenlétében. „Azért vagyunk itt, hogy előadjuk, hogyan értékeljük a jogállamiság helyzetét az előző meghallgatások óta eltelt időben. A helyzet az Európai Bizottság véleménye szerint nem jó irányba mozdult el. El fogom mondani, hogy hol látjuk a további visszaesést” - mondta az ülésre érkezve a cseh Véra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, az európai értékekért és átláthatóságért felelős biztos. „A jogállamiságot az európai demokrácia alapjának tekintjük, ezért túl sok minden forog most kockán. Folytatnunk kell az eljárást,- mert továbbra is látjuk a rendszerszintű bajokat Lengyelországban és Magyarországon egyaránt” - szögezte le. Az Európai Unió mára az ideológiai viták túszává vált, véli Varga Judit igazságügyi miniszter. „Mi olyan Európát akarunk, ahol a tagállamok eltérő ideológiai és kulturális nézetei miatt nem jár szankciós mechanizmus és megbélyegzés. Hiszünk abban, hogy Európa jövője a természetes közösségekből építkező erős, szuverén nemzeteken áll” - írta az igazságügyi miniszter. (MTI, Bl, ú) Sorozatosan győznek a tálibok Kabul. A radikális iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán legfontosabb határátkelőhelyét Tádzsikisztánba - közölte Haliddín Hakmi, Kunduz tartományi tanácsának tagja. Az iszlamisták hétfőn este lerohanták a határellenőrző pontokat, Sir Hán Bandart és a város kikötőjét is. Az afgán katonák feladták az állásaikat, és néhányan közülük átkeltek Tádzsikisztánba. A kormány ellen harcoló tálibok a külföldi csapatok kivonásával párhuzamosan több helyen is előrenyomultak, különösen az ország északi felében. Az iszlamisták hétfőn körülvették a stratégiailag fontos, északi Kunduz tartomány azonos nevű székhelyét. Sir Hán Bandar 50 kilométerre található Kunduztól. Az afgán hatóságok szerint civilek is fegyvert ragadtak, hogy a kormányerők oldalán felvegyék a harcot a szélsőségesekkel. Afganisztánnak 34 tartománya és mintegy 400 körzete van. Deborah Lyons, az ENSZ afganisztáni különmegbízottja szerint legalább 50 körzet már a kormányellenes lázadók kezére került. Ezzel párhuzamosan az amerikai erők fokozatosan elhagyják Afganisztánt. (MTI, ú) RÖVIDEN Kim Dzsong Un húga üzent Phenjan. Az Egyesült Államoknak óvatosabban kell értelmeznie a Phenjanból érkező jelzéseket, hogy ne csalatkozzon - üzente Washingtonnak Kim Dzsong Un észak-koreai vezető befolyásos húga. „Az Egyesült Államok által dédelgetett téves elvárások még keserűbb csalódást okozhatnak” - idézte a KCNA phenjani hivatalos hírügynökség Kim Jo Dzsongot, aki az Eszak- Koreát irányító kommunista Koreai Munkapárt propaganda- és agitációs osztályának vezetője. Amerikai szakértők úgy értékelték Kim kijelentését, hogy Phenjan kitart a kivárás taktikája mellett, és nem provokálja az új amerikai kormányt. (MTI) Minszk: visszaütő nyugati szankciók Minszk. A Fehéroroszország ellen elrendelt újabb nyugati szankciók visszaütnek, a válaszintézkedések negatívan fogják érinteni a büntető országok állampolgárainak és vállalatainak az érdekeit - közölte a minszki külügyminisztérium. Minszk úgy fogalmazott, hogy az egymást követő szankciók miatt kialakult helyzetből egyre nehezebb lesz a feleknek majd kikerülni. A tárca szerint a Nyugat szándékosan romboló tevékenységet folytat a fehérorosz lakosság ellen, ami majdhogynem gazdasági háború meghirdetésével ér fel. Az unió, Kanada, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is szankciókat vezetett be hétfőn a Ryanair járatának májusban történt minszki kényszerített leszállása és a fedélzeten utazó fehérorosz ellenzéki aktivista, Raman Prataszevics őrizetbe vétele miatt. (MTI) Egyre több uniós ország ítéli el a magyar törvényt 13 uniós ország ítélte el a magyar homofóbtörvényt. Miután az uniós miniszterek is tárgyaltak a homoszexuálisokat megbólyegző törvénymódosításokról, arra kérik az Európai Bizottságot, tegyen jogi lópósekst az európai állampolgárok védelmében. Luxembourg. Már 13 európai uniós állam - közöttük Németország és Franciaország - ítélte el a magyar homofóbtörvényt egy kedden elfogadott nyilatkozatban, és kérte arra az Európai Bizottságot, hogy mint a szerződések őre, kezdeményezzen jogi lépéseket a magyar kormánnyal szemben. A nyilatkozat szerint a homoszexualitást a pedofiliával összemosó magyar törvényről is tárgyaltak, de ezenkívül is arra kérik az Európai Bizottságot, hogy használja ki a rendelkezésére álló eszközöket az uniós jogrend védelmében, beleértve azt is, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszi az ügyet. Az uniós kormányok múlt héten elfogadott törvénymódosításokat a „hátrányos megkülönböztetés egy súlyos formájának” nevezik, amely „a szexuális irányultságot, a genderidentitást és azok szabad kifejezését célozza, így elítélendő. A dolöimentum arra is rámutat, hogy a magyar törvény korlátozza a szólásszabadságot, és kifejti, hogy az LMBTQI-emberek megbélyegzése súlyosan sérti a méltósághoz való alapjogot, ami az EU Alapjogi Chartájában és a nemzetközi jogban is szerepel. „Minden uniós állampolgárjogaiért kiállunk” - záiják a nyilatkozatukat, amelyhez eddig az alábbi államok csatlakoztak: Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Svédország, Lettország. A nemrégiben elfogadott magyar törvény, amely tiltja a 18 éven aluliak körében a homoszexualitás megjelenítését és népszerűsítését, egyértelműen sérti az Európai Unió értékeit -jelentette ki a német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere. Michael Roth azt mondta, az Európai Unió elsősorban nem egységes piac vagy valutaunió, hanem értékek közössége. „A közös uniós értékek azok, amelyek az unió tagállamait összekötik” - tette hozzá. Jean Asselbom luxemburgi külügyminiszter a magyar törvényt európaiatlannak nevezte, elfogadásáról pedig azt mondta: ilyeta21. században nem szabad csinálni. Globális fake news-kampány zajlik, amellyel megpróbálják félrevezetni a széles közvéleményt a gyermekek védelméről szóló magyar törvény tartalma kapcsán - jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter. Szerinte a törvény semmilyen társadalmi csoportot nem különböztet meg hátrányosan. A magyar Országgyűlésben június 15 -én fogadták el az ún. pedofilellenes törvényt, ami a többi nemi kisebbséggel szemben ellenséges hangot üt meg. (MTI, hvg) Vlagyimir Putyin orosz elnök világháborús veteránokat köszöntött abból az alkalomból, hogy tegnap volt 80 éve annak, hogy a náci Németország megtámadta a Szovjetuniót. 1941. június 22-én hajnali 3 óra 15 perckor tüzérségi össztűzzel, bombázó repülőgépek százainak bevetésével, majd 3500 kilométeres arcvonalon 153 német és 29 szövetséges hadosztály támadásba lendültével a hitleri Németország hadüzenet nélküli háborút indított a Szovjetunió ellen, új szakaszába lépett az 1939. szeptember 1-jén kirobbant második világháború. Hitler hathetes villámháborúra számított, ehhez képest közel 4 évig tartó vérfürdő kezdődött... (tasr/ap) Visszatér az orosz és az amerikai nagykövet Washington. Még ezen a héten visszatér Moszkvába John Sullivan, az Egyesült Államok nagykövete - jelentette be Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Price elmondta, az Egyesült Államok üdvözölte Anatolij Antonov orosz nagykövet visszatérését Amerikába. „Továbbra is elkötelezettek vagyunk az orosz kormánnyal folytatott nyílt kommunikáció mellett. Egyrészt az amerikai érdekek előmozdítása miatt, másrészt hogy csökkentsük az országaink közötti tévedések kockázatát” - fogalmazott a szóvivő. A washingtoni orosz és a moszkvai amerikai nagykövet azt követően tért haza konzultációra - ami a diplomáciai kapcsolatok megromlásának látványos jele -, hogy Joe Biden amerikai elnök egy márciusi televíziós interjúja során igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, vajon gyilkosnak tartja-e Vlagyimir Putyin orosz államfőt. Putyin kettőjük múlt szerdai genfi találkozója után azt mondta, kielégítette az a magyarázat, amelyet Biden adott neki a történtekkel kapcsolatban. Az orosz elnök a találkozót követően jelentette be, a washingtoni orosz és a moszkvai amerikai nagykövet visszatér állomáshelyére. Price arról is beszélt, az USA előre eltervezettnek tartja azt a folyamatot, amelynek során Ebrahim Raiszit Irán elnökévé választották. Washington szerint a legutóbbi iráni választás nem volt sem szabad, sem tisztességes. Ebrahim Raiszit, Teherán korábbi ultrakonzervatív főügyészét szombaton választották meg iráni elnöknek. Raiszi a szavazatok 61,95%-ával nyerte az elnökválasztást. Jake Sulíivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta: korai annak mérlegelése, hogy az új iráni elnök megválasztása jót vagy rosszat jelent-e az atomprogramról folyó tárgyalások szempontjából. (MTI)
