Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-19 / 140. szám
www.ujszo.com I 2021. június 19. KOZELET I 3 Forró: Bízom benne, hogy megállapodunk CZlMER GÁBOR Forró Krisztiánnal, az MKP elnökével arról beszélgettünk, hol tart az MKP, a Híd és az összefogás egyesítése, de az LMBTQ közösséget diszkriminálé magyarországi törvényről is kérdeztük. Hol tart a Szövetség létrehozása, mi tart ilyen sokáig? Az MKP, a Híd és az Összefogás nem három olyan fél, amely egyformán gondolkodik. Az árkok betemetése még folyamatban van, és ez még egy jó darabig eltart. Nem gondolom, hogy abban a pillanatban, ahogy létrejön a Szövetség, mindenki egyformán fog gondolkodni. Szerintem egyébként hiú ábránd ezt képzelni. Az elmúlt több mint tíz évnek a legnagyobb hibája, hogy azt gondoltuk, mi, felvidéki magyarok mindannyian egyformán fogunk gondolkodni, és létre lehet hozni az egységet. Azonban ahogy ön és én is másként látunk bizonyos dolgokat, úgy például a fiatalok másként gondolkodnak, mint az idősebbek. Úgy tudjuk, az egyik pont, amelyben még nem sikerült megállapodniuk az, miként jöjjenek létre az új párt alapszervezetei. Mennyire és miben különbözik erről a három párt elképzelése? Ebben a kérdésben is megegyeztünk már. Minden egyes szinten, ahol a helyi szervezetek működtek eddig, továbbra is működni fognak, de a platformok is működni tudnak. Előfordulhat tehát, hogy egy helyi szervezetben lesz egy, kettő vagy akár három platform. Ez a helyi emberektől függ. Ha lesz erre igény, akkor platformokat működtethetnek. Ugyanakkor itt megjegyezném, nem biztos, hogy ezeknek, az alapszervezeteken belüli formációknak az lesz a neve, hogy MKP-platform, vagy. Híd-platform, illetve Összefogás-platform. Ezek az egységek ugyanis eldönthetik, mi legyen a nevük. Ez a rendszer lehetőséget ad arra, még ha másként gondolkodunk is, akkor is tudjunk egy szövetségben dolgozni. Összeköt minket ugyanis, hogy magyarok vagyunk és ebben a régióban élünk. Hogyan működik például a polgármesterjelölt-állítás? Mivel egy párt, a Szövetség lesz, ezért természetesen a polgármesterjelölteket ez a szubjektum állítja. Az, hogy ki legyen a jelölt, pedig helyi szinten dől el. Nekünk nagyon fontos, hogy azon a szinten hozzanak döntést, ahol ajelölt indul. Mikorra várható az alakuló kongresszus? Én azt szeretném, ha a Szövetség minél előbb létrejönne. Ezt a polgárok is a tudtunkra adják. Bízom benne, hogy nyár végére meg is történik. Ha jól tudom, az MKP-nak egy belső határozata van arról, hogy június 26-áig kellene megtartani a Szövetség alakuló kongresszusát. Ezek szerint ezt nem tudják tartani. Okoz ez problémát a párton belül? Nincs belső határozat, csak szóba került ez a lehetőség. Viszont a járványügyi helyzet miatt is úgy döntöttünk, hogy most vasárnap lesz egy Országos Tanács ülésünk, ahol ez a kérdés terítékre kerül. Ott megbeszéljük, hogy a legutóbbi Országos Tanács és a kongresszus döntése értelmében, amely arról szólt, hogy törekednünk kell az egység megteremtésére, ez az irány továbbra is érvényes. Ez után az egyesülés jogi folyamata is végbemehet. A pártegyesítéssel kapcsolatban melyek azok a kétségek, amelyeket a regionális pártszervezetek tagjai leggyakrabban megfogalmaznak? Nem kétségekről van szó, inkább prioritásokról. Számunkra pedig az a fontos, hogy helyi szinten a helyi struktúrák dönthessék el, mit szeretnének, az ő hangjukat meghallgassák. Tehát ne az történjen, hogy valaki felülről mondja meg, az adott településen ki legyen a polgármesterjelölt, mert ez elfogadhatatlan. Lehet, hogy ezt egyesek el tudják képzelni, viszont ha azt szeretnénk, hogy hiteles érdekképviselet legyen, akkor nagyon fontos, hogy a helyben dolgozó emberek kezdeményezésére állítsanak jelöltet. Ezért is ragaszkodunk ahhoz, hogy a helyi szervezetek működjenek. Miről fog dönteni az MKP Országos Tanácsa, amely most vasárnap tartja az ülését? Az országos tanács elé terjesztik az új párt alapszabályát? Nem nevezném ezt még alapszabálynak, ez egy javaslat. Az Országos Tanácsra minden régióból érkeznek küldöttek, jó fórum arra, hogy erről mindenki elmondhassa a véleményét. Erről az alapszabály-javaslatról sikerült a másik két partnerrel megállapodni? A legfontosabb kérdésekben igen, de még ezekben a napokban is folynak hárompárti egyeztetések néhány pontról. De a dokumentum olyan formában van, amelyről már most is lehet tárgyalni. Tudatosítani kell, ha ebben bármi változik, ahhoz a másik két partner is hozzászólhat. Az MKP alelnöke, Berényi József szerint Gyimesi Györgynek, az OEaNO parlamenti frakciója tagjának helye van a Szövetségben, Sólymos László azonban mereven elzárkózott a személyétől. Ön Gyimesit vagy a Hidat választja7. Én a közösséget választom. Úgy érzem, hogy mindenkinek, aki a közösségünket akarja képviselni, helye van a Szövetségben. Sólymos László kijelentése azonban mégis szükségszerűen választási helyzetet teremt. Én nem érzem, hogy egy kötelező választási helyzet lenne, nem tudok róla ugyanis, hogy Gyimesi György kérte volna a felvételét az MKP-ba, a Hídba vagy az Összefogásba. Ha létrejön a Szövetség, és a képviselő kérni fogja a felvételét, akkor ezt a kérdést elővesszük. De jelen pillanatban úgy érzem, olyan dologról beszélünk, amely nem aktuális. Ki tudja zárni, hogy az MKP vagy majd a Szövetség bármilyen formában is az OEaNO listáján mérettesse meg magát a következő parlamenti választáson? Olyat nem tudok elképzelni, hogy bármilyen másik párt listáján indulna az MKP. A Szövetség nevében még nem tudok nyilatkozni, mert ez a szubj ektum még nem létezik. De ha én befolyásolhatom, akkor nem tudom elképzelni, hogy a közös szubjektum más párt listáján indulna a parlamenti választáson. Sólymos László lapunknak azt mondta, ha kell, akkor a Hlasszal biztosan leülnek egy esetleges együttműködésről egyeztetni, ugyanezt a Smerrel csak nehezen tudja elképzelni. Önnek ezzel kapcsolatban mi az álláspontja? Leülne tárgyalni a Hlasszal és a Smerrel? Mi ezt már nagyon sokszor kijelentettük, hogy Kotleba-féle pártokkal és a Smerrel nem tudjuk elképzelni az együttműködést. Ha azt fogjuk látni, hogy a közösségünk, a felvidéki régiók problémáinak megoldását egy párt tudja vállalni, akkor azzal leülünk tárgyalni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy meg is egyezünk. A közösségünk és a régiónk künk, hiszen itt élünk. Mivel a mindenkori magyar kormánnyal keressük a kapcsolatot, jelenleg érthető, hogy a Fidesszel igyekszünk jó kapcsolatokat tartani. Egy esetleges magyarországi kormányváltás után ez ugyanúgy érvényes lesz? Azok a kapcsolatok, amelyek most a Fidesszel vannak, nem fognak megszűnni. Minimum az MKP platformja továbbra is kapcsolatban lesz ezzel a párttal. De ahogy mondtam, a mindenkori magyar kormánnyal fogjuk keresni a kapcsolatokat. Persze, a jövő mutatja meg, hogy a mindenkori magyar kormány, miként viszonyul a határon túli kisebbségekhez. Mit gondol arról a magyar törvényhozás által elfogadott jogsza-Forró Krisztián: „Nem nekünk innen Felvidékről kell megoldanunk a magyarországi kérdéseket. Ez az ő dolguk. Mi sem szeretnénk, hogy beleszóljon Magyarország abba, mi történik Szlovákiában." (Somogyi Tibor felvétele) * érdekképviseletéhez ugyanis partnerekre van szükségünk. A potenciális partnerek kategóriájába a Hlas beletartozik? Éz jelen pillanatban hipotetikus kérdés, most nincs miért tárgyalnunk ezzel a párttal. Ha azt fogjuk látni, hogy valamelyik párt nyitott a velünk való tárgyalásra, akkor keresni fogjuk a lehetőséget, hogy az érdekképviselet hatékonyabb legyen. Az MKP a Fidesz magyar kormánypárt stratégiai partnere. Ezt a partnerségi viszonyt változatlanul örökölné a Szövetség is? Ez a téma a hárompárti tárgyalásokon is felmerült, ahol megállapodtunk, keressük a lehetőségét annak, hogy a mindenkori magyar kormánnyal jó kapcsolatokat ápoljunk. Ez érthető is, hiszen a magyar nemzet részei vagyunk, így fontos számunkra, hogy Magyarország sikeres legyen, hiszen egy nemzet vagyunk, ugyanúgy Szlovákia sikere is érdebály-csomagról, amely a gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények ellen szól, ám ezen túl az LMBTQ-kisebbségekkel összefüggő jogokat is korlátozza? Egyetért vele vagy sem? Bevallom, nem ismerem a jogszabályt. Véleményem szerint a törvényeket úgy kell megalkotni, hogy a gyermekeket megvédje. Ezzel azt akarja mondani a választóinak, hogy egy olyan fontos ügyben, amelyben az Európai Bizottság elnöke, a német külügyminiszter és az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége is nyilatkozott már, ön tájékozatlan? Nem azt akarom mondani, hogy tájékozatlan vagyok, hanem azt, hogy elsősorban a szlovákiai problémákkal kell foglalkoznunk. Ezek érintik elsősorban a választóinkat, hiszen itt élnek. Ezzel kapcsolatban igyekszünk is mindent megtenni. Az elmúlt időszakban ezek azonban nem kerültek meghallgatásra. Januárban azt javasoltuk, hogy a szennyvízből vett mintákból próbálják meg meghatározni a járványügyi gócpontokat. Vladimír Lengvarsky egészségügyi miniszter csak áprilisban jött ezzel a javaslattal. Egy áprilisi javaslatunkat is említhetem, amikor azt láttuk, hogy az oltási kedv nem növekszik. Mi azt javasoltuk, ha elérjük a 60 százalékos beoltottságot, akkor a beoltott személyek kapjanak 100 eurós utazási utalványt. Ezt aztán a helyi idegenforgalmi létesítményekben lehetne elkölteni. Ezzel a járványügyi helyzetet javítanánk, és a pandémia által a leginkább sújtott ágazatot is segítenénk. Visszatérve a témára, a magyarországi belpolitikai ügyeket semmilyen körülmények között nem akarja kommentálni? Nézze, ez Magyarország ügye, ott kell megoldani. Nem nekünk innen Felvidékről kell megoldanunk a magyarországi kérdéseket. Ez az ő dolguk. Mi sem szeretnénk, hogy beleszóljon Magyarország abba, mi történik Szlovákiában. A mi problémáinkat nekünk helyben kell tudnunk megoldanunk. Magyarország hangsúlyozta is, hogy ebbe nem fog beleszólni. Az azonban, hogy segíti a külhoni magyarokat, természetes, hiszen ez a magyar Alaptörvényből is adódik, illetve mondani szokás, hogy minden magyar felelős minden magyarért. De ez nem azt jelenti, hogy beleszólnak a felvidéki magyarok dolgába. És nem várhatja el senki tőlünk, hogy mi innen a Felvidékről próbáljunk beleszólni abba, mi történik Magyarországon. Nem szabad importálni az ottani kérdéseket ide a Felvidékre, nem szabad ugyanis, hogy megosszuk a közösségünket. Nem kell keresni azokat a témákat, amelyek megosztanak bennünket. Ellenkezőleg. Keresnünk kell azokat a lehetőségeket, amelyek összehoznak minket. Amikor azt mondja, hogy nem kommentálja a magyar kormány lépéseit, akkor ez azt is jelenti, hogy ön szerint a magyar kabinet bármit megtehet, ön nem fog szót emelni? Nézze, a helyzet az, hogy Magyarországon is demokratikus választás van, az emberek négyévente kifejezhetik a véleményüket az aktuális helyzetről. Ha a polgárok úgy fogják látni, hogy a jelen kormány nem megfelelően végzi a munkáját, akkor erről véleményt fognak nyilvánítani. Várjuk meg a jövőre esedékes parlamenti választás eredményét, és meglátjuk, az emberek mit fognak gondolni. Meg tudja mondani a választóinak, hogy mi az a pont, ameddig, ha a magyar kormány elmegy, akkor ön biztosan szót fog emelni? Miért kellene nekem megmondanom bárkinek is, hogy én mikor fogok szót emelni? Ha én úgy gondolom, hogy erre szükség van, meg fogom tenni. A választóinak ezt tehát nem szeretné megmondani? A választót az érdekli, milyen megoldásokat fogunk tudni kínálni. Azt szeretnék biztosan tudni, hogy a mi közösségünk ezt meg tudja oldani. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk oldani, kell egy megfelelő érdekképviselet. Ebben kell tudnunk segíteni. Az interjú teljes változatát a www. ujszo.com oldalunkon olvashatják.
