Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-15 / 136. szám
2 KOZELET 2021. június 15. | www.ujszo.com RÖVIDEN Kiderült, ki a 4. jelölt a KKA élére Pozsony. A kulturális minisztérium a honlapján közölte annak a négy jelöltnek a nevét, akik a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) igazgatói tisztségéért szállnak versenybe. Az eddig ismert három jelölt, Alena Kotvanová, Petrus Gyula és Petőcz Kálmán mellett a tárca közlése szerint Eduard Conka is indul a tisztségért. Conka tavaly májustól a romaügyi kormánybiztos hivatalában dolgozik, előtte pedig a munkaügyi tárca hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozó szakértője volt. A jelöltek jövő héten hétfőn és kedden először egy zárt, majd egy nyilvános meghallgatáson vesznek részt. Az utóbbit a minisztérium Facebook-oldalán és YouTube-csatomáján is közvetítik majd. Ajelöltek önéletrajzát és a választóbizottság tagjainak nevét a tárca a honlapján közölte. (czg) Fellélegezhet a NAKA volt főnöke Pozsony. A Főügyészség hétfőn megsemmisítette a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) volt igazgatója, Branislav Zurian ellen folytatott büntetőeljárást. A volt főrendőrt hivatali jogkörrel való visszaéléssel és bizalmas információk kiszivárogtatásával gyanúsították. A Főügyészség ügyésznője az ügy kivizsgálása után arra a következtetésre jutott, hogy a Zurian elleni büntetőeljárás megindítását elrendelő határozat törvénytelen, indokolatlan és elhamarkodott volt, annak szerzője hiányos ténybeli alapokra hagyatkozott. „Az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom visszaállítása érdekében kulcsfontosságúnak tartom, hogy csak törvényes indokkal és a törvény által előírt módon indítsanak büntetőelj árást” - hangsúlyozta az üggyel kapcsolatban Maros Zilinka főügyész. Zurian ellen Boris Béna, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) volt igazgatóhelyettese vallott. (TASR, dp) Szabó mégsem marad szabadlábon Pozsony. Kollúzió veszélyével került előzetes letartóztatásba Adrián Szabó, a belügyminisztérium belső ellenőrzési hivatalának (ÚIS) igazgatója. Erről a Legfelsőbb Bíróság szenátusa döntött, megsemmisítve a bazini Specializált Büntetőbíróság határozatát, melynek értelmében Szabó, akit korrupcióval gyanúsítanak, szabadlábon védekezhetett volna. Az ügyészség szerint Szabó munkájának szerves része volt a korrupció, rendszeresen kapott pénzt különböző információk kiszivárogtatásáért. Május 17-én Szabó is jelen volt azon az eltitkolt találkozón, amelyen a legfőbb közjogi méltóságok és más magas beosztású állami tisztségviselők a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) központjában állítólag a büntetőeljárások befolyásolásának gyanújáról tárgyaltak. (TASR, dp) Drágul a cukor, nő a fogyasztás Hogy több cukrot fogyasztunk, az leginkább az édesített üdítőitalok növekvő népszerűségével magyarázható (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az elkövetkező időszakban a cukor további drágulására számíthatunk, ami azonban a fogyasztáson egyelőre nem látszik meg. Épp ellenkezőleg, az elmúlt években ez utóbbi még nőtt is, ami egyre nagyobb terhet ró az egészségügyre. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) a legutóbbi felmérése szerint tavaly májushoz képest az elmúlt hónapban globálisan csaknem 40 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, amire tíz éve nem volt példa. Az egyik legnagyobb drágulást pedig épp a cukor esetében mérték. A cukor árát követő mutató már a második egymást követő hónapban emelkedett májusban, amikor 6,8 százalékponttal 106,7 pontra, 2017 márciusa óta a legmagasabb szintre ugrott azon félelmek miatt, hogy az elhúzódó szárazság késlelteti a betakarítást, és kisebb lesz a hozam Brazíliában, amely a világ legnagyobb cukorexportálója. „A drágulást a szlovákiai vásárlók is megérzik. A kristálycukor kilójához akciós áron jelenleg még 55 centért is hozzá lehet jutni, az átlagár ugyanakkor már 70 cent körül mozog. Hamarosan azonban további drágulásra számíthatunk, az átlagár így megközelítheti a 90 centet, amire 2017 óta nem volt példa” - mondta el lapunknak Lenka Buchláková, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság elemzője. Egyre több fogy A drágulás a fogyasztáson azonban még nem látszik meg, épp ellenkezőleg, egyre több cukrot fogyasztunk. „Szlovákiában jelenleg 32 kilogramm körül mozog az egy főre jutó átlagos éves cukorfogyasztás. Ez ugyan sokáig stagnált, 2018-ban azonban újra elkezdett nőni, és 2019- ben már fél kilogrammal nőtt az egy évvel korábbihoz képest” - tette hozzá Buchláková. Hogy több cukrot fogyasztunk, az leginkább az édesített üdítőitalok növekvő népszerűségével magyarázható. „Míg 1998-ban fejenként 42 liternyi ilyen üdítőt fogyasztottunk, az elmúlt több mint húsz évben ez csaknem megháromszorozódott, és mára eléri az évi 112 litert” - mondta Buchláková. Százmilliós teher A cukorfogyasztás szempontjából még mindig lemaradunk régiónk országaitól. Ausztriában például az egy főre jutó éves fogyasztás 33, Csehországban és Németországban 35, Lengyelországban pedig 40 kilogramm körül mozog. Ez azonban nem rossz hír, hiszen az Egészségügyi Világszervezet szerint a túlzott cukorfogyasztás hatalmas terhet ró az országok egészségügyi rendszereire. „A cukor okozta túlzott elhízásból adódó egészségügyi problémák évente közvetlenül 90-250 millió euróval terhelik le a szlovák egészségügyet. A cukorfogyasztásnak azonban közvetett hatásai is vannak az egyéb betegségek kialakulásánál, ami további 220 millió eurós kiadást jelent. A cukorfogyasztás tehát az ország egészségügyi kiadásainak nagyjából a 20 százalékához járul hozzá” - állítja Buchláková. Hatalmasak a bérkülönbségek MOLNÁR IVÁN A koronavírus-járvány kitörése óta - a szlovák gazdaság egészét tekintve - 2020 áprilisa számított a legrosszabb hónapnak. Azóta több tekintetben is javult a helyzet, a foglalkoztatottság szempontjából azonban a Statisztikai Hivatal továbbra sem szolgál jó hírekkel. Pozsony. A szlovák ipar bevételei idén áprilisban csaknem 78 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest, ezen belül az autóiparban négyszeres növekedést mértek - derül ki a Statisztikai Hivatal hétfőn közzétett felméréséből. A látványos javulás a munkapiacon azonban egyelőre nem érezteti a hatását. „A foglalkoztatottság idén áprilisban is csupán az IT- ágazatban, és ott is alig 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A szállodaiparban ezzel szemben továbbra is csaknem 20, a vendéglátásban 12, az építőiparban és a kereskedelemben 4—5, az iparban pedig 3 százalékkal maradt el az alkalmazottak száma az egy évvel korábbitól” - mondta el lapunknak Avendéglátóiparban 557 euró volt az átlagbér áprilisban (TASR-felvétel) Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. A bérek szempontjából hatalmasak a kilengések, hiszen tavaly áprilisban több ágazat is teljesen leállt, az egyes ágazatok toplistáján a sorrend azonban nem változott. Az alkalmazottaikkal idén áprilisban is a vendéglátóiparban vállalkozók bántak a legszűkmarkúbban, az ágazatban 557 euró volt a havi bruttó átlagbér. A szállodaiparban ugyanez 700, az építőiparban 801, a kiskereskedelemben 848, a közlekedésben és raktározásban 1097, az iparban 1263, a legjobban fizető IT- ágazatban pedig 2189 euró volt. 80-nál is több indítványról fognak tárgyalni CZÍMER GÁBOR Ma kezdődik a parlament júniusi ülése, ahol terítékre kerül a Kisebbségi Kulturális Alap megváltoztatása, az iskolák finanszírozásának egységesítése, de közvetetten a művi terhessógmegszakítások témájával is foglalkozik a törvényhozás. Pozsony. Viszonylag sok, 80-nál is több indítvány kerül most a parlament elé. A napirend második pontján szerepel az OEaNO és a Sme rodina kormánypártok képviselőinek egy olyan határozattervezete, amely áttételesen a művi terhességmegszakítások ellen irányul. Az indítvány benyújtói azt szeretnék, hogy a szlovák törvényhozás küldjön egy tiltakozó levelet az Európai Parlamentnek (EP), valamint az uniós országok összes parlamentjének arról, hogy nem ért egyet egy bizonyos EP-jelentéssel. Ez utóbbi szerint ugyanis azEU-nakbe kellene biztosítania a szexuális és reprodukciós egészség védelmét. Az uniós képviselők arra is rámutatnak, hogy a művi terhességmegszakításra egyes tagországokban rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak. Az EP-jelentés ellen irányuló indítványt a szlovák parlament képviselői közül az ultrakonzervatív Anna Záborská (OEaNO-frakció, KÚ) mellett többek közt Gyimesi György (OEaNO) is aláírta. Azzal érvelnek, hogy az unió a jelentéssel átlépi a hatásköreit. A napirend 35. pontja a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) átalakítására vonatkozik. Ahogy arról beszámoltunk, a kormánypárti képviselők, köztük a kisebbségi ügyekben aktív Ondrej Dostál (SaS- ffakció, OKS) és IQ. Peter Pollák (OEaNO) roma nemzetiségű képviselő indítványa szerint a jövőben kizárnák a vállalkozásokat abból a körből, amely a KKA szakmai bizottságait választja. Csak civil szervezetek vehetnének részt a bizottságok összeállításában. Ezek a testületek döntenek arról az évente közel 8 millió euró közpénzről, amellyel az alap a kisebbségek kultúráját támogatj a. A parlament előtt lévő rengeteg indítvány közül nemzetiségek szempontjából még az iskolák finanszírozásának átalakítására vonatkozó törvénytervezet is lényeges. Ha ezt elfogadják, akkor az oktatási minisztérium hatáskörébe vonnák az összes iskola finanszírozását. Jelenleg ugyanis a speciális iskolák a belügyminisztériumhoz tartoznak. Ezeken kívül még az előzetes letartóztatás körülményeinek szabályozása, a fegyvertartási engedélyek érvényességének korlátozása is napirenden van, de a pártállami rezsim funkcionáriusainak a nyugdíját is csökkentenék a képviselők.
