Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-15 / 136. szám

www.ujszo.com | 2021. június 15. KÖZÉLET I 3 Kuciak-per: sorsdöntő ítélet születhet NAGYROLAND Pozsony. A Legfelsőbb Bíróság ma dönt a Kuciak-per további sorsáról. Ha elfogadják az ügyész fellebbezését, akkor tovább folytatódhat a bírósági tárgyalás, ha viszont megerősítik a Specializált Büntetőbíróság (§TS) korábbi döntését, akkor Marián Koőnert és Alena Zsuzsovát jogerősen is felmentik a gyilkosság megrendelésének vádja alól. Tavaly szeptemberben szinte sok­ként érte a szlovák közvéleményt a hír, hogy a Marián Kocnert és Alena Zsuzsovát a bíróság nem találta bűnösnek Ján Kuciak és jegyese, Martina Kusnírová meggyilkolásá­ban. A Specializált Büntetőbíróság szenátusa a három vádlott közül egyedül Szabó Tamást ítélte el, 25 év letöltendő szabadságvesztést kapott, az ítélet viszont még nem jogerős. A gyilkosság megszervezésében és végrehajtásában részt vett még Miroslav Marcek és Andruskó Zol­tán is, de az ügyüket külön tárgyalta a bíróság. Andruskó vádalku fejében 15 évet kapott, Marceket viszont - Szabóhoz hasonlóan - 25 évre ítélték el. Mindkét személy ítélete jogerős, így már csak a korábban említett há­rom vádlott sorsa kérdéses. Mi történt eddig? A Specializált Büntetőbíróság egy hónappal az ítélet kihirdetése után egy 139 oldalas indoklást tett közzé, melyben részletesen is megmagya­rázták, miért mentették fel Kocnert és Zsuzsovát. A háromtagú szenátus fő érve az volt, hogy az ügyész és a nyomozók nem tudtak felmutatni közvetlen bizonyítékot arra, hogy a megrendelő valóban az említett két vádlott volt. Szlovákiában nem Marián Koőner és Alena Zsuzsová ma egyedi eset, hogy a vádat közvetett bizonyítékok összefüggő láncolatá­ra építik fel, viszont a szenátus sze­rint ennek a logikai láncnak kikezd­­hetetlennek kell lennie, a Kuciak­­perrel kapcsolatban pedig arra az ál­láspontra jutottak, hogy a bizonyí­tékok láncolata nem zár ki minden kétséget. Az ügyész és a nyomozók számos közvetett bizonyítékot használtak fel, de a két legfontosabb Andruskó Zoltán vallomása, valamint Kocner és Zsuzsová feltört üzenetváltása volt. Az előbbivel kapcsolatban azért is volt nagy felháborodás, mert Sza­bó Tamás elítélésénél Andruskó Zoltánt hiteles tanúként kezelték, Kocner és Zsuzsová esetében vi­szont nem. A Specializált Büntető­­bíróság bírái azonban azzal érveltek, hogy a Szabóval kapcsolatos vallo­más részletei egybecsengenek más bizonyítékokkal, viszont a másik két jjra bíróság elé áll vádlottnál számos ellentmondás merült fel, amit nem sikerült tisz­tázni. A másik fő bizonyítékot, vagyis a Threema-üzeneteket a bíróság ugyan relevánsnak találta, viszont a tartal­mával kapcsolatban kétségeket emelt. Kocner és Zsuzsová a kom­munikációjukban ugyanis gyakran csak hangulatjeleket, vagyis úgyne­vezett emotikonokat használtak, amelyek a bíróság szerint a metafo­rikus jellegük miatt nem értelmez­hetők konkrét bizonyítékként. Az ügyet felügyelő speciális ügyész, Michal Súrek fellebbezett a Specializált Büntetőbíróság döntése ellen, így a Legfelsőbb Bíróságnak kell döntenie. Új bizonyítók A Denník N-nek adott interjújá­ban Súrek azt mondta, meg van győ­ződve arról, hogy a közvetett bizo­(TASR-felvétel) nyítékokból egy olyan mozaik állt össze, amely már elegendő ahhoz, hogy a vádirat stabil lábakon állhas­son. Megjegyezte, bízik abban, hogy a Legfelsőbb Bíróság elfogadja a fellebbezését, és az ügy újratárgya­lásra kerül. Ennek azért is lehet nagy szerepe, mert Roman Kvasnica, a Kusnírová család védőügyvédje az aktua­­lity.sk-nak nemrégiben elmondta, egy új, fontos bizonyítékkal tudná­nak szolgálni az ügyben. Egy szak­értői véleményről van szó, amely Kocner és Zsuzsová'üzenetváltását elemezte különféle szempontok alapján. Az elemzést a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Ka­rának szakértői végezték. „Ezt a bi­zonyítékot személy szerint fontos kiindulópontnak tartom, mert ki van jelölve néhány olyan irány, amelyet a Kuciak-gyilkosság esetében a szakértői bizonyítás folytathatna. Persze csakis akkor, ha a Legfelsőbb Bíróság az ügyész szándékának megfelelően dönt, amit mindannyi­an nagyon szeretnénk” - nyilatkozta Kvasnica. Gyanús döntőbírók? A Legfelsőbb Bíróság háromtagú szenátusát Peter Paluda vezeti. A másik két tag Dana Wánkeová és Ivetta Macejková. Az utóbbi két bí­ró esetében a Denník N arra figyel­meztetett, hogy a nevük korábban már felmerült bizonyos kétes ügyekkel kapcsolatban. Ami Ma­­cej kovát, az egykori alkotmánybírót illeti, a neve szerepel Kocner feltört Threema-üzeneteiben. 2018 január­jában, a Kuciak-gyilkosság előtt 1 hónappal Norbert Bödör (akit nem­régiben a Nemzeti Bűnüldöző Ügy­nökség őrizetbe vett a Marhapásztor fedőnevű akció során) arról beszél­getett Kocnerrel, hogy ki „áll közel” Macejkovához. Ennek ellenére az egykori alkotmánybíró nem érzi úgy, hogy elfogult lenne az ügyben. Peter Paluda, a szenátus elnöke ezzel kap­csolatban azt mondta, attól, hogy valaki pusztán meg van említve a Threema-üzenetekben, még nem lesz automatikusan bűnrészes. Dana Wánkeová neve egy másik botrányban merült fel, amely a Zsol­nai Járási Bírósággal függ össze. A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség itt a Gyom fedőnevű akcióban több sze­mélyt is őrizetbe vett, köztük Daniel Béres zsolnai bírót is, akinek a neve korrupciós botrányokhoz köthető. Wánkeová ellen Marcela Malatká, a zsolnai bíróság egy másik bírája val­lott, elmondása szerint Wánkeová megfenyegette őt, hogy ne tegyen terhelő vallomást Béres ellen. Wánkeová tagadja, hogy fenyegette volna Maiatkát. Wánkeová ellen tavaly fegyelmi eljárás is indult, de Ján Sikuta, a Legfelsőbb Bíróság elnöke végül visszavonta azt. Két koalíciós képviselő is megszavazza Mikulec leváltását ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Roman Mikulec (OLaNO) belügyminiszter elleni bizalmatlansági indít­ványról ma tárgyal a parla­ment. A kormány bejelentette, nem támogatják a tárcavezető leváltását, de néhány koalí­ciós képviselő az ellenzékkel szavazhat, ami a koalíciós szerződés megsértését jelenti. A rendkívüli parlamenti ülést ma 9 órára hívta össze a parlament el­nöke. Az ellenzéki kezdeménye­zést elsősorban a Robert Fico ve­zette Smer képviselői támogatták, de a függetlenek között is akadtak olyanok, akik Mikulec távozását követelik. A javaslatot azzal az in­doklással nyújtották be, hogy a mi­niszter alkalmatlanná vált a posztja betöltésére, mivel egyes büntető­ügyek feltárása során felmerült a gyanú, hogy a rendfenntartó erőkön belül működik egy csoport és a vizsgálat folyamán manipuláció történt. Az ellenzéki politikusok azt ál­lítják, a hatóságok „univerzális ta­núkat” keresnek, akik vallomást tesznek a kiszemelt személyek el­len, s így azok igazságos eljárás nélkül kerülnek rács mögé. Egységes válasz A kormány tegnap délelőtt egy­hangúan kiállt Mikulec mellett, és nyilatkozatában elutasította a tár­cavezető ellen felhozott állításokat. „A kabinet ezt az érvet az indítvá­nyozók szubjektív következtetésé­nek tartja, melyet nem támasztottak alá bizonyítékkal” - írja a kormány az állítólagos univerzális tanúkkal kapcsolatban. A tegnapi ülésen a koalíciós pártok képviselői kivétel nélkül egyetértettek benne, hogy nem támogatják a miniszter me­nesztést szorgalmazó kezdemé­nyezést. A bizalmatlansági indít­vány a kormány szerint nem más, mint a politikai verseny része és ko­moly támadást jelent a jogállami­sággal szemben. Az állásfoglalás­ból kiderült, nem látnak releváns okot Mikulec leváltására, épp el­lenkezőleg, teljes mértékben támo­gatják a rendőrség működésére ki­dolgozott reformtervek megvaló­sításában. A kormány a jóváha­gyott dokumentumban hangsú­lyozta, a belügyminiszter garantál­ja a rendőröknek a politikai függet­lenséget és a szabad munkavégzést. A miniszterek úgy vélik, az ellen­zék „hisztérikus próbálkozásáról” van szó, mely célja elterelni a fi­gyelmet az előző kormányok bot­rányos ügyeiről. Eduard Heger (OLaNO) kormányfő hétfőn azt mondta, a rendkívüli ülést abszurd­nak tartja. „A mai döntés annak a jele, hogy a kormány összetartó. Nem értem, az ellenzéki pártok mi­ért panaszkodnak a belügyminisz­terre, a jelenlegi kormány azt tette, amit ígért, szabad kezet adott a bűnüldöző szerveknek” - jelentette ki Heger. Családi szolidaritás Milan Rrajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter leszögezte, hogy amíg a koalíció részét képezi és pártjának programja támogatást él­vez, addig nem szavaz a koalíciós miniszter leváltására. Hozzátette, a belügyminiszterrel emberileg jól ki­jön, ha fenntartásai vannak vele szemben, azokat a koalíción belül kell megvitatni. Krajniak elismerte, a Sme rodina két tagja szabad kezet kapott a szavazásnál. Vladimír Pcolinsky, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) volt vezetője kor­rupció vádja miatt jelenleg vizsgá­lati fogságban van, ezért felesége Adriana Pcolinská és testvére Peter Pcolinsky már korábban jelezték, támogatják a Mikuleccel szembeni bizalmatlansági indítványt. Heger elmondta, személyesen találkozott Peter Pcolinskyvel, és jelezte, nincs rendben, ha egy koalíciós képviselő az ellenzékkel együtt szavaz. „Pcolinsky úrnak azt mondtam, az ilyen szavazás ellentétben áll a koa­líciós szerződéssel, és nem szabadna megtörténnie. A másik oldalon vi­szont kifejtette, milyen egyedi hely­zetben van, hiszen testvére vizsgá­lati fogságban van, és ezzel az ál­lásfoglalással akarja kifejezni szoli­daritását” - tette hozzá a miniszter­­elnök. A belügyminiszter nem veszi zokon, ha a Pcolinsky család ellene szavaz, szerinte az a fontos, hogy a Boris Kollár vezette mozgalom többsége nem így vélekedik. Félelemből támadnak A tárcavezető állítja, Robert Fico azért támad, mert a nyomozás egyre közelebb kerül az egykori kormány­főhöz. „Ezért akar elmozdítani a kormányból. Minél feljebb me­gyünk, annál jobban nő az ideges­ség” - mondta. A kérdésre, hogy készül-e valami Fico ellen, azt vá­laszolta, ilyen információval nem rendelkezik. Mikulec mellett az SaS is kiáll, ezt Richard Sulik pártelnök is megerő­sítette. „Az SaS mind a 13 képvise­lője Mikulecre fog szavazni, tehát nem támogatja a bizalmatlansági in­dítványt” - mondta Sulik. Hozzátet­te, a miniszter magyarázatot adott pártja kérdéseire. A legkisebb kor­mánypárt sem lát okot a belügymi­niszter leváltására, Veronika Remisová (Za l’udí) szerint a javas­lat nem megalapozott. Mária Kolí­­ková (Za l’udí) igazságügyi minisz­ter kiemelte, ha egy minisztert le akarnak váltani, fontos tudnia, hogy élvezi-e a kormány támogatását. Úgy véli, nem véletlen, hogy a rend­kívüli üléssé azután kerül sor, hogy őt is megpróbálták leváltani a parla­mentben. Szerinte így próbálják el­lehetetleníteni az előző kormány magas rangú tisztviselőit érintő kor­rupciós ügyek kivizsgálását. Fico tettre kész Fico tegnap kijelentette, kész fel­olvasni a titkosszolgálati jelentést, amely a korrupciós ügyek kivizsgá­lásának állítólag manipulációjáról szól. Kollár májusban ismertette a dokumentum tartalmát a parlamenti képviselőkkel, ám ekkor a zárt ülés miatt a nyilvánosság nem tudhatott meg többet a jelentés részleteiről. A Smer elnöke ekkor felszólította a törvényhozókat, mentsék fel a titok­­tartási kötelezettség alól, a képvise­lők azonban ennek a kérésnek nem tettek eleget. Ennek ellenére Fico azt ígérte, most bekezdésenként fogja darabjaira szedni a szöveget és saját magyarázatot is nyújt hozzá. Miku­lec figyelmeztetett, ha nem zárt ülés lesz, a Smer elnökének nem szabad­na felolvasni a titkosított jelentést, mivel ezzel törvénysértést követ el. (ba, TASR, sme.sk)

Next

/
Thumbnails
Contents