Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-14 / 135. szám

6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. június 14. I www.ujszo.com Közösen a jövő járványai ellen ÖSSZEFOGLALÓ Környezetvédő aktivisták a G7-ek vezető politikusainak maszkjában tiltakoznak a délnyugat-angliai Cornwallban (tasr/ap) RÖVIDEN Baku foglyokat adott át Jerevánnak Baku. Azerbajdzsán 15 örmény foglyot adott át Jerevánnak, cserébe Örményország infor­mációkat szolgáltatott arról, hogy az azerik által visszafoglalt Agdam környékén hol találhatók elaknásított területek. Azerbaj­dzsán tavaly ősszel másfél hó­napon át tartó harcokban vissza­foglalta Örményországtól a bő 20 évvel korábban elfoglalt Hegyi-Karabah és környéke je­lentős részét. A harcoknak orosz közvetítéssel fegyverszüneti megállapodás vetett véget, en­nek értelmében Örményország a múlt század 90-es éveiben szin­tén háborúval elfoglalt területek jelentős részéről kivonult. (MTI) Börtön a leszboszi tábor felgyújtóinak Hloiz. Tíz év börtönre ítélte egy görög bíróság azt a négy afgán menedékkérőt, aki 2020 őszén tüzet okozott a görög Leszbosz szigetén található Mória mene­külttáborban, amely ezután porig égett. A híoszi törvényszék szándékos gyújtogatásban mondta ki bűnösnek a négy vád­lottat - mondták el ügyvédeik, akik felrótták a hatóságoknak, hogy hármuknak is papüja volt arról, hogy letartóztatásukkor 18 év alattiak voltak, de ezt a bíróság figyelmen kívül hagyta. A szige­ten található Mória menekülttá­bor a legnagyobb volt Európá­ban. A 2015-ös migrációs válság után 10 ezer embert helyeztek el ott, mielőtt 2020. szeptember 8- án és 9-én két tüzeset miatt telje­sen megsemmisült. (MTI) Támadás Afrín polgári negyedében Damaszkusz. Tizennyolc ember meghalt, köztük 14 civil szom­baton tüzérségi támadásban, amely az észak-szíriai Afrín vá­ros polgári negyedét érte, ahol egy kórház is található - számolt be a Szíriái belháború fejlemé­nyeit figyelő emigráns szerve­zet. A Szíriában kiterjedt akti­vistahálózattal rendelkező Em­beri Jogok Szíriái Megfigyelő­központja (OSDH) azt írta, egy orvos, 3 kórházi dolgozó, 3 nő és egy gyermek, valamint a lázadó erők egy parancsnoka van a kór­házat ért találatok áldozatai kö­zött. A támadást Aleppó tarto­mányból indították, ahol az Iránhoz és a szír rezsimhez hű milíciák állomásoznak. (MTI) Máris durvul a választási kampány Budapest. Szórólapozó aktivis­tákat támadtak meg a budapesti XVI. kerületben -jelezte Nemes Gábor, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjelöltje. Az egyik aktivistát lökdösték, majd slaggal is lelocsolták, a tá­mogatói aláírásgyűjtő-íveket pedig kitépték a kezéből. Nem ez az első atrocitás a DK kampány­rendezvényein, június elején egy férfi gázpisztollyal fenyegetőzött Dobrev Klára, a párt kormányfő­­jelöltje egyik fórumán. (444 hu) London. Minden lehetséges eszközzel meg kell akadályoz­ni a koronavírus-járványhoz hasonló újabb pusztító pandómiák kialakulását - áll abban a globális egészségügyi deklarációban, amelyet a hát vezető ipari hatalom (G7) angliai csúcstalálkozójának résztvevői fogadtak el. A találkozó helyszínéül szolgáló délnyugat-angliai kisváros után Car­­bis Bay Deklarációnak elnevezett közös nyilatkozatban a résztvevők - a G7-csoport soros elnöki tisztségét betöltő Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Franciaország és Olaszország vezetői - a Downing Street ismertetése szerint konkrét terveket fogalmaznak meg a jövőbe­ni járványmegelőzésről. Ezek közé tartozik az a célkitűzés, amely sze­rint száz nap alá kell csökkenteni az új vakcinák, kezelési és diagnoszti­kai eljárások kifejlesztésének és en­gedélyezési eljárásának időtartamát. Boris Johnson, a vendéglátó brit mi­niszterelnök már a mostani G7- csúcsot előkészítő, néhány héttel ez­előtti virtuális csúcstalálkozón meg­hirdette azt a célt, hogy akár száz nap alatt új oltóanyagokat lehessen ki­dolgozni a jövőben felbukkanó fer­tőző betegségek ellen. Carbis Bay Deklaráció Hangsúlyozta azonban, hogy ha sikerül az újonnan megjelenő beteg­ségek elleni oltások kifejlesztésének időtartamát még tovább csökkente­ni, lehetővé válhat annak megelőzé­se, hogy a jövőbeni járványok a mos­tanihoz hasonló katasztrofális egészségügyi, gazdasági és társadal­mi következményekkel járjanak. Ezt a célt fogalmazza meg immár hiva­talosan a mostani csúcstalálkozó elé teijesztett Carbis Bay Deklaráció. A közös nyilatkozat megállapítja azt is, hogy a humán fertőző betegségek 75 százaléka állatokból kerül át az em-A személyes kapcsolatok helyreállítása ás a párbeszéd beindítása vágott van szükség a Joe Biden amerikai elnökkel szerdán megtartandó genfi csúcstalálkozóra - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő a Rosszija 1 televízió interjújában. Moszkva. Putyin egyetértett azzal a Washingtonban is kifejtett állás­ponttal, miszerint számos kérdés köl­csönös érdeklődésre tart számot. Ezek között a hadászati stabilitás és a regi­onális konfliktusok témáját, a kör­nyezetvédelem és az ökológia kérdé­seit, valamint a gazdasági együtt­működést nevezte meg. „Vannak olyan kérdések, amelyekben valóban hatékonyan tudunk együttműködni” - hangsúlyozta az orosz elnök. „Ha a mostani találkozó után munkame­chanizmusokat hozunk majd létre ezeken a területeken, az szerintem már jó lenne. Elmondhatnánk, hogy a találkozó nem volt hiábavaló” - han­goztatta. „Helyre kell állítanunk a személyes kapcsolatainkat, viszo­nyunkat, közvetlen párbeszédet kell kialakítanunk, és ténylegesen műkö­beri szervezetbe, és egyre nagyobb ütemben bukkannak fel az ilyen tí­pusú új betegségek. A deklarációhoz fűzött nyilatkozatában Boris John­son hangsúlyozta: az elmúlt évben sikerült több hatékony vakcinát ki­fej leszteni a koronavírus ellen, de a fő feladat a továbbiakban annak bizto­sítása, hogy soha többé ne fordulhas­sanak elő a mostanihoz hasonló vi­lágjárványok. Johnson szerint ehhez szükséges az elmúlt 18 hónap tanul­ságainak levonása és az, hogy „leg­közelebb más módon cselekedjünk”. Kína közbeszólt „Már rég elmúltak azok az idők, amikor a globális döntéseket egy kis országcsoport diktálhatta” - figyel­meztette a kínai kormányzat a G7 or­szágcsoport vezetőit Kína londoni nagykövetén keresztül. „Mi mindig úgy tartottuk, hogy minden ország egyenlő, legyen akár kicsi vagy nagy, erős vagy gyenge, szegény vagy gaz­dag, és a világ dolgait az összes or­szágot bevonó konzultációval kell rendezni.” A kínaiak arra reagáltak, hogy a G7-országok angliai tanács­kozásán a felek olyan tervet fogadtak el, amivel felléphetnek a kínai Egy Övezet Egy Út (más néven Új Se­dő kölcsönhatás-mechanizmusokat kell létrehoznunk a kölcsönös érdek­lődésre számot tartó területeken” - tette hozzá. Az orosz vezető a kiber­­biztonságot az egyik legfontosabb megtárgyalandó kérdésnek nevezte, rámutatva, hogy hackerek fontos rendszereket tudnak lekapcsolni, amelynek „nagyon súlyos következ­ményei lehetnek”. Közölte, hogy Moszkva kész kiberbűnözőket ki­szolgáltatni az Egyesült Államoknak, ha ugyanerre az amerikai fél is haj­landó lesz Oroszország viszonylatá­ban. Úgy vélekedett, hogy az erre vonatkozó kölcsönös kötelezettséget szerződésben kellene rögzíteni. Pu­tyin ugyanakkor óvott attól, hogy va­laki túlzott jelentőséget tulajdonít­son az amerikai részről hallható ne­­' gatív retorika visszafogásának. Rá­mutatott, hogy az ilyesmi bevett gya­korlat csúcstalálkozók előtt, „profi megközelítés” az amerikaiak részé­ről, s a maga részéről Moszkva is ha­sonlóképpen jár el. Evek óta nem látott mélyponton vannak az orosz-amerikai kapcsola­tok - közölte Putyin, hozzátéve, „a vörös vonal átlépésének” tekintené Ukrajna felvételét a NATO-ba. (MTI) lyemút) programjával szemben. A programon keresztül Kína a világ számos országában finanszírozott infrastrukturális beruházásokat, de kritikusok szerint legtöbbször úgy, hogy a beruházó államokat súlyosan eladósították Peking felé. London harca Brüsszellel London bármilyen lehetséges esz­közzel fenntartja az Egyesült Király­ság területi integritását - mondta az észak-írországi kereskedelemszabá­lyozási vitákra utalva a brit minisz­terelnök. Az ügy meglehetősen ko­moly súlyú napirendi ponttá vált a hét vezető ipari hatalom (G7) csúcstalál­kozóján. Johnson úgy fogalmazott: az Európai Unió vezetőinek körében „meglehetősen sok a félreértés” az észak-írországi helyzettel kapcsolat­ban. A kormányfő nyilatkozatának előzményeként Ursula von der Le­­yen, az Európai Bizottság elnöke - aki az EU képviseletében jelen van a G7- csúcson - Johnsonnal tartott szom­bati megbeszélése után leszögezte: az EU egységesen vallja, hogy az észak­írországi szabályozási protokollt be kell tartani. Hozzátette: az észak­írországi rendezési folyamatot elin­dító 1998-as nagypénteki megálla­podás és az ír sziget békéje alapvető fontosságú, az ennek megvédését célzó protokollt az Egyesült Király­ság és az EU is aláírta és ratifikálta, a megállapodást mindkét félnek be kell tartania. Boris Johnson ugyanakkor kijelentette: a brit kormánynak ebben az esetben elsődleges kötelezettsége az Egyesült Királyság területi integ­ritásának fenntartása. A brit minisz­terelnök szerint London ezt bármi­lyenmódon biztosítani fogja. Az egyre élesebb vita abból ered, hogy a brit EU-tagság meg­szűnésének (brexit) feltételeit rögzí­tő megállapodás külön észak­írországi protokolljának megfelelő­en Észak-Irország - amely nem része Nagy-Britanniának - a brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az unió egységes belső pia­cának és vámuniójának egyes ele­meivel, Nagy-Britannia ugyanakkor kilépett az EU e két integrációs szer­veződéséből. Ennek velejárója, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Irország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzé­seknek kell alávetni annak megaka­dályozására, hogy Észak-írországból Írországba - vagyis az uniós egysé­ges piacra - ellenőrizetlen termékek kerüljenek be. (MTI, 444) Putyin már várja Bident Karácsony terveit tálalta Budap«st. Karácsony Gergely főpolgármester egy online közve­tített rendezvényen kétszer 9 pon­tot ismertetett az úgynevezett 99 Mozgalom programjából. A Pár­beszéd, az MSZP és az LMP által is támogatott kormányfojelölt az első kilenc pontot úgy összesítette, hogy azok jóvátételt jelentenek az elmúlt tíz évért. Hangsúlyozta, ezeknek a pontoknak a végrehaj­tását azonnal el lehet kezdeni, és viszonylag gyorsan végig is lehet vinni. A főpolgármester megigér­­te, hogy eltörlik a „rabszolgatör­vényt”, és közösen hoznak létre egy új Munka Törvénykönyvét. A po­litikus kiemelte azt az elképzelé­süket, hogy a közmunkások is megkapják a minimálbért. Kará­csony Gergely bűnnek nevezte a tankötelezettség korhatárának le­szállítását, és közölte: célzott prog­ramokat kell indítani a közoktatás­ból kiszorított fiatalok továbbkép­zéséért. Nemcsak a Közép-európai Egyetem (CEU) visszahozataláért kell megtenni mindent, de a ma­gyar felsőoktatás autonómiájának visszaállítása érdekében is - szö­gezte le. Arra is kitért, hogy felül kell vizsgálni azokat a döntéseket, amelyek elvették a valójában egy­házként működő szervezetektől az egyházi státuszt. Az állami fenn­tartású iskolák működtetését vissza kell adni az önkormányzatoknak, és orvosolni kell azt a helyzetet, hogy az egyházi fenntartású isko­lák sokkal több állami pénzt kap­nak - mondta, jelezve, a kilenc programelemből a legtöbb meg­valósítható lenne az uniós helyre­­állítási alapból. Az egészségügyi és a szociális dolgozók fantasztikus munkáját egyszeri támogatással kell meg­köszönni - mondta a főpolgár­mester. A kiírás szerint a két ága­zat dolgozóinak egyszeri 500 ezer forintos támogatást adnának. A Párbeszéd társelnöke azt mondta, orvosolni kell, hogy „a kormány elképesztő lyukat ütött az önkor­mányzatok működésén” az elvett iparűzési és gépjárműadóval. Ka­rácsony azt is megígérte, hogy el­törlik a különleges gazdasági öve­zeteket. „Lehet, hogy a Tiborcz­­adót majd átnevezem, és leveszem a z betűt, és akkor nem Tiborcz Ist­vánról fog szólni, hanem Tiborc panaszát fogja képviselni a politi­kában” - fogalmazott. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents