Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-14 / 135. szám
www.ujszo.com I 2021. június 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Melegkártya Mi tudjuk, mennyire bevett szokás a kisebbségek elleni uszítás MOLNÁR IVÁN Világszerte bevett kampányfogás a legkülönfélébb kisebbségek elleni durva uszítás politikai haszonszerzés céljából az olyan országokban, amelyekben az emberi jogokat nem veszik annyira komolyan, és ahol a választók egy része még vevő az ilyen primitív cselre. Magyarország is ilyen lenne? Szlovákiában korábban bevett szokás volt, hogy ha a populista, szélsőjobboldali pártok kifogytak a témákból és stagnált a népszerűségük, dzsóker lapként rendszeresen bevetették a magyarkártyát. Mondvacsinált okokra hivatkozva durva uszításba kezdtek a felvidéki magyarok és politikai képviseletük ellen, mert szerintük el akarják lopni az országukat, és Szlovákia déli járásaiban elmagyarosítják az ott élő szlovákokat. Ha ehhez hozzátették, hogy a magyarveszélytől csakis ők menthetik meg a választókat, mert a politikai ellenfeleik a magyar kormány ügynökei, garantált volt a siker. A felvidéki magyar sajtó és politikai képviselet ezt természetesen mélyen elítélte, és sokakban az a hamis képzet alakulhatott ki, hogy a magyarok a politikai kultúrát tekintve emiatt jóval a szlovákok felett állnak, hiszen a magyarok egy ilyen primitív cselnek nem dőlnének be. E tekintetben persze fikarcnyi különbség sincs a szlovákok és a magyarok között, de az is lehet, hogy tévedek. Hogy kinek van igaza, az hamarosan kiderülhet. Az Orbán-kormány épp most kezdett hozzá egy ezzel kapcsolatos kísérlethez, amelynek a végeredménye sokat elárulhat a magyarok politikai kultúrájáról. Mivel a magyarországi nemzeti kisebbségekkel - elenyésző létszámuk miatt - nehezen lehetne ijesztgetni a választókat, más kisebbség után kellett nézni. A kiindulási alapot a pedofília elleni törvénytervezet adta, amelyről első ránézésre csak nehezen gondolhatnánk, hogy alkalmas politikai pontszerzésre, hiszen a gyerekek elleni szexuális erőszakot az ellenzék ugyanúgy elítéli és a legdurvább bűncselekmények közé sorolja, mint a Fidesz. Az Orbánkormány boszorkánykonyhájában azonban nem amatőrök főznek. Hogy „fogyaszthatóvá” tegyék a témát, a pedofilellenes törvényjavaslatba melegek elleni korlátozásokat építenek be, összemosva a pedofiliát a melegekkel, miközben a kettőnek semmi köze egymáshoz. Míg azonban az Orbán-kormány úton-útfélen gyalázza a melegeket, az ellenzék kiáll a jogaik mellett. És máris összeállt az Orbán-univerzum alapképlete: apedofílok bűnözők, a melegek pedofílok, aki a melegeket védi, a pedofilokat védi, az ellenzék kiáll a melegek jogai mellett, vagyis a pedofil bűnözőket védi. A tanulság: aki az ellenzékre szavaz, az a pedofil bűnözőkre, a védtelen magyar gyerekek megrontóira szavaz, a magyarok egyedüli megmentője így a „pápánál is pápább, szuperkeresztény” Orbán Viktor, hallgass a szívedre... Most már csak az a kérdés, mennyire vevők a választók a melegkártyára. A jó hír, hogy több civil szervezet már ma estére tüntetést szervez a parlament elé, hogy tiltakozzanak „az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb jogfosztása ellen”. Talán mégsem annyira reménytelen. TE&VE FEL A MASZKOT! (Kotrha) Javult a Vatikán a sikkasztás és pénzmosás megelőzésében, de... A Vatikán jó eredményeket ért el a pénzmosás elleni küzdelemben, ám igazságszolgáltatása nem elég szigorú a pénzügyi bűncselekmények kezelésére - áll az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága jelentésében. A 47 tagállamot tömörítő szervezet azt ajánlja, a Szentszék alkalmazzon több, a bonyolult pénzügyi bűncselekmények kezelésében jártas ügyészt és erősítse meg pénzügyi nyomozati egységét. Arra is rámutat, hogy kellő számú alkalmazott hiányában az igazságügyi eljárásai évekig húzódhatnak. A vatikáni bíróság idén januárban ítélte közel 9 év börtönbüntetésre Angelo Caloiát, a pápai állam bankjának volt elnökét és ügyvédjét, sikkasztás és pénzmosás miatt. A per 2018 májusában kezdődött kétes ingatlanügyletek miatt, amelyek során eurómillióknak veszettnyoma. AzET jelentése szerint a vatikáni igazságszolgáltatás által kiszabott büntetések ebben és más esetekben is minimálisak voltak, és nem eléggé elrettentő jellegűek. A Szentszék figyelmen kívül hagyta, hogy alkalmazottai visszaélnek hivatalukkal és a Vatikán pénzügyi rendszerével saját haszonszerzésük érdekében. A pápai államnak fokoznia kell alkalmazottai felügyeletét és alaposabban kiértékelni a munkatársai által jelentett kockázatokat. A jelentés mindemellett dicséri a vatikáni hatóságok erőfeszítéseit a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem és az ezek elleni nemzetközi együttműködés terén. (mti) A négynapos munkahét tesztje BRAUNSTEINER ÁRON A hónap elején Robert Fico váratlanul és meglepő módon előhúzta a négynapos munkahét témáját. Richard Sulik és az SaS magát az ötletet ignorálva, Fico és a Smer korrupciójára hivatkozva elutasítja azt, bár az is tény, hogy Fico részleteket nem közölt. Érdemes ezért megnézni a külföldi tapasztalatokat, hiszen volt néhány óvatos kísérlet a világban a négynapos munkahéttel, és ígéretes eredményt mutattak. Többnyire egy-egy cégről van szó, amelyekben ezután nőtt a produktivitás, csökkent a munkából való hiányzás és javult a munkamorál. Ilyen Japánban a Microsoft, a spanyol DelSol és még van pár példa, hogy megfelelő körülmények között igenis pozitív hatása lehet az ilyen munkabeosztásnak. Spanyolország az év elején első államként állt elő egy tervvel a négynapos munkahét országos kipróbálására. Persze nem arról van szó, hogy egyszeriben minden vállalatnak át kell szerveznie a működését. Inkább arról, hogy azok a cégek, amelyek szeretnék ezt kipróbálni, megtehetik, ugyanis az állam félretesz 50 millió eurót, hogy abból körülbelül 200 cég esetleges veszteségeit tudja kompenzálni. Három éven keresztül fogják figyelni, milyen hatása lesz a négynapos munkahétnek a vállalatokra. A várakozás szerint eleinte, az átállási időszakban járhat valamennyi veszteséggel a kísérlet, de hosszú távon még növelheti is a bevételeket. Az elmélet egyszerű. A modem munkahelyek nagy részén a technológiai fejlődés, a számítógépek nagyon leegyszerűsítették a munkamenetet, így sok az olyan óra, amikor az alkalmazottak nem csinálnak semmi hasznosat, ám mivel a munkaidő meg van szabva, ott kell ülniük. Az ilyen elvesztegetett órák miatt lehetne rövidíteni a teljes munkaidőt, és az így felszabaduló napon lenne idő intézkedni, továbbképzésre járni vagy pihenni. Persze nagyon sok még a kérdés, például hogy mely szektorokban lehet ezt egyszerűen bevezetni? A spanyol kísérlet során pont ezért különböző típusú vállalatokat kerestek, bár az alapötlet szerint leginkább az informatikai, konzulensi, építészmérnöki terület lehet a legsikeresebb. Ám akár a hotelekben és a turizmus területén is. Például a madridi La Francachela étterem a koronavírus miatt kezdett el két teljesen különálló csapattal dolgozni. Az ételrendelés WhatsAppon történt, és csökkent a várakozási idő. Az étterem azon kapta magát, hogy kevesebb munkájuk van az alkalmazottaknak, de ahelyett, hogy elbocsátotta volna a pincérek egy részét, csökkentett munkaidő mellett, ugyanazzal a fizetéssel megtartotta őket. Az ilyen sikersztorik ellenére Spanyolországban is sokan aggódnak a lehetséges negatív hatások miatt, számos cikk jelent meg, melyekben a lehetséges hátulütőkön elmélkednek a kétkedők. De hát pont ezért jó a kísérleti hozzáállás, hogy többet megtudjunk, és ne a hasunkra ütve jósoljuk. Ám többet egy ideig nem fogunk tudni, mivel a spanyol kísérlet is csúszik, és 2022-ben fog igazán beindulni. Ennek feltehetően az az oka, hogy még nem jelentkezett elég cég, hiszen ekkora kísérletbe felkészületlenül belekezdeni elég nagy vakmerőség. Ehhez képest Fico négynapos munkahetéről semmilyen részletet nem tudunk. Nem világos, hogy egyáltalán mely munkahelyek, területek azok, ahol „adottak az ehhez szükséges feltételek”, illetve mit tartalmazna maga a törvénymódosítás, mi lesz a fizetésekkel. Teljesenjogos a szkepticizmus a négynapos munkahéttel szemben, főleg így előhozva a témát. Résen kell lenni, nehogy esetleg csak egy homályosan megfogalmazott kampányígéret legyen belőle. De minden megfontolás nélkül elutasítani az egészet ötletet szintén nagy hiba, csak mert Szlovákiában Fico hozakodott vele elő elsőként. FIGYELŐ Merkelben látják a szabadítót „Nap mint nap szadizmusnak és erőszaknak van kitéve”—írták a német kancellárnak Raman Prataszevics fehérorosz ellenzéki újságíró szülei, és azt kérik Angela Merkeltől, jáijon közbe fiuk kiszabadítása érdekében. „Nagyon kérjük segítségét, hogy az ártatlanok kiszabadulhassanak a börtönökből” - idézte a Bild Dmitrij és Natalja Prataszevics levelét. Üzenetükben Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megfékezését követelik. , ,Minden további nap, sőt minden egyes óra ártatlanok, köztük gyerekek életét követeli” - tették hozzá Prataszevics szülei, akik tíz hónapja menekültek el Fehéroroszországból a fiuk munkája miatt, és lengyelországi emigrációban élnek. Fiuk nem kapja meg a neki írt leveleiket, és az ügyvédjével sem beszélhetnek szabadon telefonon. „Ehelyett a karhatalom közzétett két videófelvételt, amelyeken kikényszerített vallomást tesz.” A felvételeken világosan láthatók a kínzás nyomai. Dmitrij Prataszevics szerint fia orrát eltörték, a nyakán látható foltok fojtogatásról tanúskodnak. Az aktivista az interjúban vallotta be, hogy tüntetéseket szervezett Lukasenka ellen, de már tiszteli őt. Prataszevics családja szerint a felvétel nyomás alatt készült. A fehérorosz hatóságok május 23-án vették őrizetbe a 26 éves Raman Prataszevicset, miután eltérítették a Ryanair gépét. (mti) Autó a díj a moszkvai oltási lottón Az oroszok javának nem kell a Szputnyik vakcina, eddig a lakosság 12%-át oltották be, és a felmérések szerint a többség oltásellenes, bár éppen új járványhullám tört Moszkvára. Ezért a főváros oltásra csábít: mától négy héten át hetente 5 darab, 11 500 eurót érő gépkocsit sorsolnak ki azok között, akik ebben az időszakban beoltatják magukat. (tasr)
