Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-10 / 132. szám
6 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. június 10.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Észak-Korea nem veszi fel a telefont Szöul. Dél-Korea egy éve minden reggel megpróbálja felhívni Észak-Koreát a határon létesített kommunikációs vonalon, de senki se válaszol - közölte a szöuli országegyesítési minisztérium egyik tisztségviselője. Észak-Korea tavaly fogadkozott, hogy megszakít minden kommunikációs vonalat Dél- Koreával, és felrobbantja a Keszong határvárosban lévő összekötő irodát is amiatt, hogy dél-koreaiak a határon át propaganda röplapokat szórnak a területére. Ennek ellenére a Panmindzson határfaluban lévő kommunikációs vonal működik, és a készülék kicseng. (MTI) Mianmari puccs: ezrek halála jöhet Rangun. Mianmar Kajah nevű államában olyan sok ember halhat meg, ami felülmúl minden eddigi veszteséget a február eleji katonai hatalomátvétel óta, éhínség fenyeget, és több mint százezren menekültek el otthonukból - figyelmeztetett az ENSZ mianmari emberi jogi jelentéstevője. A hadsereg több fronton próbálja letörni a puccsal szembeni civil és a fegyveres ellenállást. A Thaifölddel határos Kajah állam egyike azoknak, amelyekben a Népi Védelmi Erők nevű szervezet harcol a jól felszerelt és képzett hadsereggel szemben. Ha nem történik azonnal beavatkozás, akkor sok ezer ember halhat meg az éhínségtől, betegségektől, a harcoktól - jelentette ki Thomas Andrews ENSZ-jelentéstevő. (MTI) A Hamász zavarta volna a Vaskupolát Jeruzsálem. A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet az izraeli Vaskupola légvédelmi rendszer hatástalanításán dolgozott a lerombolt gázai médiaközpont épületében. Gilad Erdan, Izrael Washingtonba delegált nagykövete elmondta, a Hamász a felrobbantott épületet egy olyan rendszer kifejlesztésére használta, amely elektronikus úton távolról megzavarta volna Izrael Vaskupola védelmi rendszerét. Az épületben működött az AP amerikai hírügynökség mellett mellett az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió gázai irodája is. Az újságírókat szolgáló épület felrobbantása nemzetközi felháborodáshoz vezetett. (MTI) Tartósak az Iránnal szembeni szankciók Washington. Több száz, Iránnal szembeni amerikai szankció maradhat érvényben akkor is, ha Teherán és Washington visszatér a nukleáris megállapodás betartásához -jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Bécsben április elején kezdődtek meg a tárgyalások arról, hogy Irán és az USA is visszatérjen a 2015-ös, hathatalmi megállapodáshoz. (MTI) Rajtol Biden európai nagyvizitje 10 éve készült a kép Bidenről és Putyinról. Jövő héten újra találkoznak, (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az amerikai elnök tegnap Európába utazott. Hivatalba lópése óta ez az első külföldi útja. Póntektől az angliai Cornwallban, Carbis Bayben részt vesz a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) 3 napos csúcstalálkozóján, majd ellátogat a NATO-országok vezetőinek 14-i találkozójára Brüsszelbe. Végül Genfbe utazik, ahol négyszemközti találkozón vesz részt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Utam célja, hogy bebizonyítsuk, Amerika újra elkötelezett szövetségesei és partnerei felé, közösen fogjuk megmutatni a demokráciákban rejlő erőt, hogy választ adjunk ennek az új korszaknak a kihívásaira és fenyegetéseire” - fogalmazott az elnök június 6-án, vagyis éppen a transzatlanti történelem legfontosabb eseményének, a normandiai partraszállásnak az évfordulóján. Nyolc nap Európában Tegnaptól 8 napos történelmi látogatásra érkezett Joe Biden amerikai elnök Európába. Tegnap a keletangliai Mildenhallban a brit királyi légierő támaszpontján landolt, ahol az ott állomásozó amerikai katonákkal találkozott. Ma Boris Johnson brit miniszterelnök jön. A beszélgetésen szinte biztosan szóba kerül a két ország közötti kereskedelem, a klímahelyzet és Észak-írország jövője. Pénteken a G7-találkozóra érkezik Comwallba, ahol a világ fejlett országainak vezetőivel tárgyal, elsősorban a világgazdaság pandémia utáni felépüléséről, valamint a szegényebb országok vakcinaellátásról, de várhatóan sort kerít majd kétoldalú tárgyalásokra is. Vasárnap az amerikai elnök tiszteletét teszi a királynőnél, majd továbbindul Brüsszelbe, a NATO-csúcsra, ahol a legfontosabb témák között lesz Kína, Oroszország, a kiberfenyegetettség, a klímaváltozás és az afganisztáni kivonulás. Sor kerül egy nehéz beszélgetésre is Recep Tayyip Erdogan török elnök és Biden között, miután utóbbi áprilisban népirtásnak nevezte az 1915-ös örmény tömeggyilkosságokat, erre pedig a török diplomácia - lévén tagadják a népirtás tényét- köztudottan nagyon érzékeny. Június 15-én kedden az elnök részt vesz az Európai Unió és az Egyesült Államok közös csúcstalálkozóján, ami az első ilyen esemény lesz 2014 óta. Covid, klíma, Kína Biden elődje pár éve egy hasonló út alkalmával megszégyenítette és megalázta szinte az összes szövetségesét, és jó ideig még azt is lebegtette, hogy Amerika, Kanada és Európa közös védelmi szövetségének alapját, a NATO kollektív védelmet garantáló rendelkezéseit nem kellene annyira komolyan venni. Donald Trump 2017-ben szinte darabokra tépte az euroatlanti együttműködést, Joe Bidentől most azt váiják, hogy gyógyítsa be a sebeket. Összességében Biden útjának lényegét az elemzők három betűben foglalták össze: három C, azaz Covid, China, climate, vagyis koronavírus, Kína és a klímaváltozás. Az amerikai elnök európai körútja Genfben ér véget, ahol Biden találkozik Vlagyimir Putyinnal, akit pár hónapja egy kérdésre válaszolva gyilkosnak nevezett. A várhatóan nem túl oldott hangulatban induló tárgyaláson bizonyára szó lesz a Navalnij-ügyről, az Amerika elleni orosz kibertámadásokról és az ukrán helyzetről is. (MTI, hvg) Ferenc pápa mégis találkozik Orbán Viktorral Ferenc pápa a tervek szerint mégis találkozik Áder János köztársasági elnökkel ás Orbán Viktor miniszterelnökkel a szeptemberi egynapos magyarországi látogatásán - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. Budapest. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága által kiadott közleményben azt írják: „Sajnálatosnak tartjuk, hogy a Szentatya magyarországi programjáról - amely jelenleg még szervezés alatt van - hamis információk és téves értelmezések terjedtek el helyi és nemzetközi médiumokban. Nem felel meg a valóságnak az a híresztelés, hogy a Szentatya bárkivel való találkozást kizárt volna a programjából. A szentmisét megelőzően a tervek szerint külön találkozni fog a magyar állam vezetőivel, Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, a kormány tagjaival és más magas rangú állami vezetőkkel.” Ferenc pápa várhatóan 2021. szeptember 12-én az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust lezáró szentmisére érkezik Magyarországra. Június 4-én a Blikk írt először arról a National Catholic Register alapján, hogy Ferenc pápa sem Áder Jánossal, sem Orbán Viktorral nem akar találkozni szeptemberi budapesti látogatása során. Lengyel lapok tudni vélték, hogy a pápa a magyar kormány menekültpolitikája miatt nem akar találkozni Orbánékkal. Ezek után a kormány média megmondóemberei valóságos össztüzet zúdítottak a pápára. Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője arról beszélt, hogy a katolikus egyházfő meg akarta alázni Magyarországot, és keresztényei lenesen viselkedik, Bayer Zsolt pedig úgy vélekedett, hogy ha a pápa nem akar találkozni Orbánnal és Áderrel, akkor ne is jöjjön ide. Az egyik lengyel lap arról is írt, hogy Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes és Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Egyház feje elutazott a Vatikánba, hogy meggyőzzék a pápát, maradjon tovább Magyarországon, és legalább egy kormánytaggal találkozzon. (MTI, Tx, ú) A kormányfő fiát adná a foglyokért Lukasenka bekeményít és provokál Aláírta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a tüntetőket több év börtönbüntetéssel fenyegető törvényt. Az unió újabb szankciókat helyezett kilátásba Minszk ellen. Minszk/Varsó. A törvény értelmében akár 3 év börtönbüntetéssel is sújthatják azokat, akiket egy év alatt kétszer is elítéltek nem engedélyezett tüntetéseken való részvétel miatt, ha ismét megsértik a büntető törvénykönyvnek a tömegrendezvények megszervezésére és megtartására vonatkozó rendelkezéseit. Fehéroroszországban korábban pénz- vagy legfeljebb 2 hétig tartó börtönbüntetéssel sújtották azokat, akik nem engedélyezett tiltakozásokon vettek részt. Az új törvény ezenkívül 3-5 év börtönbüntetést irányoz elő a „közrend súlyos megsértése” esetén. A jogszabály lehetővé teszi akár 2 év börtönbüntetés kiszabását arra, aki „tiltott információt” tesz közzé a világhálón. Felháborodásának adott hangot a varsói külügyi tárca abban a nyilatkozatban, mellyel a Lengyelország 1939. szeptember 17-ei szovjet megtámadása évfordulójára kitűzött új fehérorosz nemzeti ünnep bevezetésére reagált. 1939-ben ezen a napon a mai Fehéroroszország nyugati, addig Lengyelországhoz tartozó régiója a szovjet támadás után csatlakozott a Fehérorosz Szocialista Szovjet Köztársasághoz, amely 1922 óta a Szovjetunió része volt. Varsó szerint a fehérorosz történelmi politika Sztálin és Hitler paktumára támaszkodik. A Vilniusba tartó, ám Minszkbe térített utasszállító Ryanair-repülőjárat miatt újabb szankciókat helyezett kilátásba Fehéroroszország ellen az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Josep Borrell szerint a kritikus ágazatokat sújtó büntetőintézkedéseket az európai uniós tagországok külügyminisztereinek következő, június 21-i ülésén fogadhatják el. Borrell felhívta a figyelmet, hogy Fehéroroszországban jelenleg 450 politikai fogoly van őrizetben. (MTI) Jereván/Baku. Nikol Pasinján ügyvezető örmény miniszterelnök utasította az illetékes állami szerveket, ajánlják fel Azerbajdzsánnak túszként a fiát, Asotot a Hegyi-Karabah területéért vívott tavalyi háborúban foglyul ejtett örmény katonák helyett. Ásót Pasinján a Facebook közösségi oldalán azt írta, hogy készen áll ilyen cserére. Örményországban súlyos belpolitikai válságot idézett elő, hogy a kormányfő 2020 novemberében kapitulációval felérő, Örményország számára kedvezőtlen feltételeket tartalmazó tüzszüneti megállapodást írt alá, miután Azerbajdzsán az általa indított háborúban jelentős területeket foglalt el a jogilag Azerbajdzsán részét képező, de túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah enklávéban. Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnap bejelentette, hogy Ilham Aliyev azeri elnökkel jövő héten felkeresi Hegyi- Karabahban a szimbolikus jelentőségű Susa városát, amelyet Azerbajdzsán tavaly foglalt vissza az örményektől. (MTI)
