Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-10 / 132. szám
www.ujszo.com | 2021. június 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Csak Matovic lufija volt a Szputnyik Prózai oka van az érdektelenségnek: soha nem is volt érdeklődés MARTIN VANŐO Több atombombát is ledobott már Igor Matovic - ahogy ő nevezte a saját nagy ötleteit. Szinte mindegyik hatástalan volt, de még egyetlen terve sem végződött akkora fiaskóval, mint a Szputnyik-akció. Üresen tátong a Szputnyikváróterem, holott három hónapja még kormányfőként azt állította, 500 ezren várnak rá, és csakis azzal hajlandók beoltatni magukat. A fő érve pedig az volt, hogy csakis így tudjuk elérni a nyájimmunitáshoz szükséges átoltottságot, különben majd jönnek az újabb meg újabb járványhullámok. Az első pár napban éppen az egy százaléka regisztrált a vizionált félmillió embernek (persze ez a szám lassan még emelkedhet). Matovic a becslésénél egy régebbi felmérést tálalt a maga módján, de már akkor nyilvánvaló volt, hogy túl magas pályára állította a Szputnyikot. Az meg, hogy csak pár ezren jelentkeztek, nemhogy őt, hanem a legnagyobb pesszimistákat is alaposan meglepte. Az OEaNO elnöke az általános tesztelési rohamai után is úgy csűrtecsavarta a számokat, hogy mindig neki legyen igaza - legalábbis szerinte. Újabb matovici siker... Csakhogy itt most nincs mit okoskodni. Vagy beoltatja magát valaki Szputnyikkal, vagy nem. Matovic elveszítette ezt a csatát: nincs tülekedés. Az okokról persze lehet vitázni. Matovic szerint az orosz vakcina ellen folytatott rosszindulatú kampány az egyik. Csakhogy ez sem állja meg a helyét, hiszen az orosz vakcina hívei nem azokból a csatornákból táplálkoznak, ahol az állítólagos ellenkampány zajlott. Nem beszélve arról, hogy ez végképp nem tántorította volna el őket. Az pedig teljesen jogos, hogy egy Európában nem regisztrált vakcina beadásakor figyelmeztetnek arra, hogy Európában nincs regisztrálva. Valójában sokkal kézenfekvőbb, egyben prózaibb oka van az érdektelenségnek. Soha nem is volt érdeklődés. Hiszen az állítólagos Szputnyik-hívők tábora jókora átfedést mutathat az oltásellenesek táborával. Az egész csak Matovic lufija volt, ő fújta fel, és most kipukkadt. A keményfejűsége pedig a miniszterelnöki székébe került. Persze az is igaz, hogy ahogy húzódik vissza a járvány, úgy lohad az oltási kedv, emellett van elég más vakcina, és közben már megkaphatták azok is az oltást, akik esetleg valóban (Matovic szerint csakis és csakis) a Szputnyikra vártak. De ez sem változtat azon, hogy az OEaNO elnöke jókora pofont kapott. A néptől. A választói annyit tanulhatnak ebből, hogy mennyire óvatosan kell kezelni a bombasztikus ötleteit. És a párt képviselőinek sem ártana a sokkal józanabb hozzáállás, de alighanem ez túl merész elvárás velük szemben. A szerző a Trend kommentátora (Danglár) Cirkuszhétfő után SZILVÁSSY JÓZSEF Éhét elején demokratikus országokban talán még sosem látott politikai bohózat zajlott le Ján Micovsky agrárminiszter és Eduard Heger kormányfő főszereplésével, a kulisszák mögött pártelnökként Igor Matoviccsal. Azzal indult a cselekmény, hogy a miniszter május 25-én levélben értesítette az államfőt, hogy a hónap végén lemond, vállalva a politikai felelősséget azért, hogy tavaly ő nevezte ki a Szlovák Földalap igazgatóját, aki korrupció gyanújával vizsgálati fogságba került. Hat nappal később váratlanul, érzelmektől fűtött hangon bejelentette: meggondolta magát. Ezernél is több erdész és agrárvállalkozó kérlelésére marad, és folytatja a harcot a közelebbről meg nem nevezett ellenfeleivel. Újságírói kérdésere azt is közölte, hogy elhatározásáról aznap reggel ismét levélben értesítetteaz államfőt, továbbá személyesen tájékoztatta a miniszterelnököt, akinek állítólag nem volt kifogása. Az ugyancsak jelen lévő Matovic pedig - szintén Micovsky elmondása szerint - szép szavakkal méltatta munkáját. Röpke három óra múlva a kormányfő, mintha mi sem történt volna, bejelentette, hogy Sámuel Vlcant jelöli a minisztérium élére. Zuzana Caputová szóvivője a fejleményt azzal magyarázta: az alkotmány nem rendelkezik arról, vajon figyelembe lehete venni a visszavont lemondást. Magyarázkodását hallgatva sokunknak eszébe jutott 2018 ősze, amikor Miroslav Lajcák szintén levélben mondott le, de aztán meggondolta magát és mégsem távozott a külügyi tárca éléről. Akkor senki sem hivatkozott az alaptörvényre. „Szlovákiában már csak igy van” - ismételgethetjük a sok homályos ügy kapcsán a cinikus mondatot. Ám így is marad a kérdés: vajon a két politikus szemtől szembe megmondta-e Miéovskynak, hogy hiába kapálózik, távoznia kell, ezután dekkolhat a parlamentben. A másik magyarázat szerint a felzaklatott miniszter partizánakciójáról volt szó. Matovic szokásától eltérően hallgatott, Heger pókerarccal annyit mondott, hogy a miniszter valójában a sebtében összetrombitált sajtótájékoztatóján jelképesen így búcsúzott a támogatóitól. Ami röhejes mellébeszélés. Joggal nevezte ezt az elképesztő hétfőt egy szlovák kolléga politikai cirkusznak. Az új agrárminiszter, Samuel Vicán tavaly mindössze három hónapig ügyködött ugyanott államtitkárként, majd vette a kalapját. Szavahihető tanúk szerint szinte naponta viaskodott akkori felettesével. Az agrárium érdekképviseletei nem repesnek a boldogságtól - egyelőre nem fújták le a sztrájkészültségüket. Nem értik, hogy az OEaNO miért nem talált szaktekintélyt, és milyen szempontok alapján jelölte Vlcant, aki a nemzetközi kapcsolatok egyetemén végzett Moszkvában, majd Pozsonyban szerzett jogi diplomát, aztán a kaliforniai Berkeley Egyetemen menedzseri továbbképzésen vett részt, és 17 évig főleg orosz és osztrák bankok szolgálatában állt. Nem tudni, miért hagyta ott azt a szektort, s miért szegődött tanácsadóként az OEaNO szolgálatába. Akadnak, akik szerint az agráraimban első lépésként rendet kell teremteni a kifizető ügynökség (PPA) és a földalap (SPF) háza táján, amihez kellő szakértelem és kemény kéz szükséges, így válságmenedzserként alkalmas lehet. Ám az csak hónapok múltán derül ki, van-e kellő szakértelme a sok sebből vérző agrárium és élelmiszeripar súlyos gondjainak fokozatos orvoslásához. FIGYELŐ Fenyegető kínai-orosz barátság Új veszélyeket rejt Oroszország és Kína szorosabb politikai és katonai ; együttműködése - jelentette ki Jens Stoltenberg N ATO-fötitkár a La Repubblica olasz lapnak.„A szabályokon nyugvó rend alapja veszélybe került” - húzta alá Stoltenberg. „Moszkva és Peking egyre szorosabban egyeztet a multilaterális szervezetek döntéseinél, például az ENSZ-ben. Ráadásul közös hadgyakorlatokat tartanak, nagy hatótávolságú repüléseket és haditengerészeti műveleteket is végeznek, tapasztalatot cserélnek a fegyverrendszereket és az internet ellenőrzését illetően”-közölte a főtitkár. Hangsúlyozta, Kína nagyon aktív Afrikában, a Balkánon, a sarkvidéken. Emellett nagyberuházásokat hajt végre Európában. „Ez nagy hatással van a biztonságunkra”-hangsúlyozta. „Természetesen készen állunk megvédeni szövetségeseinket a Moszkva és Minszk felől érkező bármilyen fenyegetéssel szemben is” - szögezte le Stoltenberg. (MTI) Felismerték: végre lépni kell a kínai világhatalmi tervek ellen Nagy fejlesztési programot tervez a vezető ipari hatalmak G7-csoportja a kínai Egy övezet, egy út elnevezésű kűlgazdasógi stratégiai terjeszkedés ellensúlyozására. A tervek szerint évente legalább 1500 milliárd dollár kellene az alacsony és a közepes jövedelmű országoknak - írta a Handelsblatt című német üzleti lap. Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában új utakra, vasútvonalakra, kikötőkre van szükség, hogy az országok jobban bekapcsolódhassanak a globális gazdaságba, és klí-' mabarát technológiákra és a digitális infrastruktúra fejlesztésére sincs elég pénz. Azonban a nemzetközi együttműködés intézményei, például a Világbank túl nehézkes, ezért az országok a „kész megoldásokat” kínálókhoz fordulnak. Ez viszont átláthatatlan feltételekkel jár, nem biztosítja a nemzetközi normák érvényesülését, növeli az államadósságot és részben ellentétes a fogadó országok polgárainak hosszú távú érdekeivel - idézte a tervet a Handelsblatt. Kína a nemzetközi közösség ellenében egy „párhuzamos, sinocentrikus struktúra” kiépítésére törekszik - ennek eszköze az Egy övezet, egy út, amelynek révén kiterjeszti befolyását és a saját elképzelései alapján formálja a globális normákat. Ezt ellensúlyozná az építsük újjá és tegyük jobbá a világot elnevezésű program, amelyről a G7-csoport június 11-én kezdődő angliai csúcstalálkozóján tárgyalnak. A tervek szerint a program mindenekelőtt klímabarát technológiák átvételét, az egészségügyi rendszer fejlesztését és a digitalizáció előmozdítását szolgálja. A támogatási feltételek közé tartozik a nemek egyenlőségének biztosítása, a nemzetközi munkaügyi és környezetvédelmi szabványok, előírások érvényesítése és a korrupció megelőzése. Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország alkotta G7-csoport, amelynek munkájában az Európai Unió mint intézmény is részt vesz, kiemelve a kontrasztot a kínai úttal szemben. Kína nemigen törődik beruházásai ökológiai és társadalmi hatásaival, és a projektekben gyakori a megvesztegetés, a kizsákmányolás és a kényszermunka. Ezért nem csak a Hetek körében erősödik az ellenállás, a csúcstalálkozót szervező brit soros elnökség Ausztrália, India, Dél-Affika és Dél- Korea vezetőit is meghívta, a tervek szerint ezeket az országokat is bevonj ák a kezdeményezésbe. (MTI)
