Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-07 / 129. szám

www.ujszo.com I 2021. június 7. RÉGIÓ 3 Kincsek a múzeumi raktárból RÖVIDEN A lepkegyűjtemény egy része (A szerző felvételei) VATAŐClN PÉTER „Új kincsek a múzeumban" címmel nyílt kiállítás Komá­romban. Tbbb olyan tárgyat bocsátottak közszemlére, amiket eddig csak a Duna Menti Múzeum (DMM) szakemberei láthattak. Színes litográfiák, képeslapok, festmények látszódnak jobbról, ahogy a látogató belép a kiállítótér­be, majd a terem közepén Feszty Bé­la és a felesége mellszobra tekint­hető meg, amely az ógyallai Feszty­­kriptából ajándék gyanánt került a Duna Menti Múzeumhoz. Beljebb lépve észrevehetjük, hogy egy üveg­lap alatt Sigmund Gabriel Hipsch­­mann nürnbergi metsző és festő Eszaknyugat-Magyarországot ábrá­zoló 1682-es térképe várakozik a fi­gyelmestekintetekre. Számos kisebb­­nagyobb település szépen kivehető az ábrán Bécstől egészen Párkányig. Csütörtöky József igazgató ezt köve­tően a nappali és éjjeli lepkékből álló ízelitőre irányítja a figyelmünket, amelyek egy 10 ezer lepkéből álló gyűjteményből valóak. Számos nép­rajzi tárgy is látható közvetlenül a ter­mészettudományi bemutató mellett, köztük több húsvéti tojás. „Két éve vásároltuk ezeket. Az az érdekessé­gük, hogy a néprajzos kollégák kife­jezetten olyan tojásfestőket szólítot­tak meg, akik a régi motívumokat és technikát használják” - mondja az igazgató. A régészeti részleg mellett egyebek mellett egy Izsáról szárma­zó bronzkori edényt is megszemlél­hetünk. Szépen gyarapodnak Csütörtöky József elmondta, ta­valy nyár végén javasolta a kollé­gáknak, hogy az új szerzeményeik­ből állítsanak össze egy tárlatot idén. A munkában az összes szakemberük részt vett, s hát volt is miből válo­gatniuk. „Ha megnézzük az utóbbi éveket, szépen gyarapodik a gyűjtemény - annak ellenére, hogy a raktáraink zsúfolásig tele vannak” - mondja az igazgató, majd hozzáte­szi, tavaly rekordmennyiségű tárgy került náluk nyilvántartásba, szám szerint 13 ezer. Ajándékozás, vásár­lás és tudományos kutatás útján is bővült a raktárkészletük, ahol min­dig próbálnak találni pár négyzet­­métert az új szerzeményeknek. Tíz év termése A kiállítás szervezése során nem húztak szoros időhatárt, viszont nagyjából az utóbbi 10 évben gyűjtött tárgyakból válogattak. Java részüket még sosem bocsájtották közszemlé­re. A tárlat némileg „születésnapi” jellegű is, hiszen idén a kisebb jubi­leumot ünnepelnek a DMM-ben: 13 5 éve jöttek létre, amellyel a hatodik legrégebbi szlovákiai múzeumnak számítanak. Atárlat augusztus 28-áig látogatható. Egy áldozata van az ütközésnek Kassa. Egy halálos áldozatot követelt az a baleset, mely a kas­sai vasmű területén történt. Egy üzemi autóbusz ütközött össze egy a vasmű területén közlekedő tehervonattal, illetve annak utol­só vagonjával. A rendőrség tájé­koztatása szerint bár az egy sín­páros vasúti átkelőt nem védi so­rompó és fényjelzés sem, Állj! Adj előnyt tábla viszont igen. A baleset következtében egy 31 éves férfi életét vesztette, egy másik megsérült. A két sofőr al­koholtesztje negatív ered­ménnyel zárult. A rendőrség el­járást indított. (tasr) 19 személyt kiutasítottak Nagysurány (Surany). Az ide­genrendészet a munkahivatal munkatársaival közösen tartott ellenőrzést egy nagysurányi cégben, ahol 19 olyan külföldi munkavállalót találtak, akik fe­ketén dolgoztak. Harminc napon belül el kell hagyniuk az orszá­got, egy évig nem léphetnek be az Európai Unió területére. (TASR) Reneszánsz remek Pozsonycsákány ékessége SZÁSZI ZOLTÁN A Csallóköz nyugati peremén, az egykori koronázóvároshoz, Pozsonyhoz és a császári fővá­roshoz, Bécshez is viszonylag közel, egy alig félezres lélekszámú község közepén ritka szép építészei emlék található. Egy küllemében még eredeti reneszánsz stílusjegyeket és barokk­klasszicista díszítőelemeket is őrző érsekprímási kastély. Un.W.Vi'ti'LYJJl'iLA A nagy ellenreformátor, Pázmány Péter tanítványa, Szelepcsényi György építette. A falu történetáről Már közvetlenül a tatárdúlás utáni évtizedből, 1254-ből van írásos em­lítése Csákánynak, ekkor Chakan néven, mint a zirci cisztercita rendi apátság birtokát, jobbágyfaluját említik. Egy időben Pozsonycsá­­kánynak is nevezték a települést, amely máig szinte színmagyamak számít. Német neve Knitteldorf volt, a német lakosság a község tatárdúlás utáni újra alapításakor került ide, de viszonylag gyorsan elmagyarosod­­tak. Egy újabb jelentős lakosságván­dorlásra a 16. századi, szinte az egy­kori teljes lakosságot elpusztító pes­tisjárvány után került sor, amikor Morvaországból idetelepített földmű­vesekkel népesítették újra a falut. Né­mely forrásmunka szerint állítólag itt a zirci cisztercitáknak kolostora, sőt, női zárdája is volt helyben, de ezt az állítást a katolikus egyház történeté­nek nagy tudósa, Ipolyi Arnold meg­kérdőjelezte egy tanulmányában. Azt még elfogadhatónak tartotta a jeles egyháztudós, hogy az 1390-es egy­házlátogatások táján volt itt egy ki­sebb rendház, de a későbbiekben sze­rinte már sem kolostora, sem apátsá-Ma is őrzi éredeti formáját a csákányi kastély (Somogyi Tibor felvétele) ga, sem női zárdája, hanem csak úgy­nevezett grangiája, azaz külső föld­birtoka volt itt a zirci cisztercita ba­rátoknak. Egyházként Csákány le­ányegyháznak számít, érdekesség, hogy olyan állítás is van, mely szerint mai temploma egy régebbi helyére épült, de erre nincs bizonyíték. A ma használatos barokk-klasszicista templom Csallóközcsütörtök, a szin­tén jeles szomszéd falu filiája, alapí­tója pedig a nevezetes érsekprímás, a református papok ellen összehívott pozsonyi vésztörvényszék főbírói­nak egyike, Szelepcsényi György. Akinek a vésztörvényszékben betöl­tött szerepéről ma már árnyaltabb a megítélés, egyáltalán nem véreskezű bírónak, hanem megengedőbbnek minősítve Szelepcsényit. Az érsekprímás és kastély Szelepcsényi György igen hosszú élete alatt - közel kilenc évtizedig élt Tájoló Csákány községbe a Pozsony és Dunaszerdahely közti 572- es úton lehet eljutni, a kastély a 48.115/17.360 GPS- koordinátáknál található.- saját magánvagy onából több templomot is építtetett a Csallóköz­ben. Fél, Bacsfa-Szentantal és Csá­kány katolikus templomait is ő ala­pította. Pozsonyban az Orsolya-rend iskoláját, Győrben és Budán pedig a sarutlan karmeliták rendházainak alapítását, kolostoraiknak építését támogatta igen bőkezűen. Tudni kell róla azt is, hogy az oszmánok kiűzésében is jelentős szerepet ját­szott. 1683 nyarán, amikor a török seregek hónapokig ostromolták Bé­cset, Szelepcsényi a saját birtokairól az élelmiszert összegyűjtötte és el­juttatta a város védőinek. Elhivatott­ságáról tanúskodik az is, hogy az elégedetlenkedő katonák zsoldját saját ezüstneműjének eladásából kapott pénzből fizette ki. Bécs védői így tudtak kitartani, míg Sobieski Já­nos lengyel király serege meg nem érkezett a császár fővárosának fel­mentésére. A becslések szerint mint­egy 170 ezer aranyat adott a török­­ellenes harcokra. Ezért a cselekede­tért XI. Ince pápa a „Bécs megmen­­tője” címet adományozta neki. Sze­lepcsényi vagyona úgy látszik, ha meg is csappant, de igen jelentős ma­radt még ezután is, ha vidéki pihe­nőhelyül olyan szép kastélyt építtet­hetett, mint amilyen ma Csákány község központjában található. Ez a négy, már csak díszítő szerepet be­töltő saroktomyot mutató, rene­szánsz térbeosztású, hét tengelyre szerveződő, téglalap alakú, egyeme­letes, belső tereiben porosz és lunet­­tás boltívekkel fedett épület a 17. század vége építészetének viszony­lag jól megmaradt kastélya. Alapí­tását 1642-re teszik, nagyobb léptékű bővítését, barokk-klasszicista átala­kítását 1712-re. Később más, csak kisebb homlokzati módosításokat végeztek el rajta, így szinte eredeti formában maradt meg a külseje. Belsejét alkalmazási céljainak meg­felelően végezték el, ma bentlakásos iskola és szanatórium működik ben­ne. Néhai francia barokk kertjének még a jelenkori torzója is értékes, sajnos elég érzéketlen beépítések­kel, beavatkozásokkal kissé elcsúfí­tották a mértani pontossággal terve­zett és kialakított kertet. Azt már látni, az ablakcseréknél már érzé­kenyebben jártak el, és megőrizték az eredeti formákat és az elrende­zést. Remélhetőleg a homlokzat felújításakor is ugyanilyen gondo­san járnak majd el és megmaradnak a 18. század elején kialakított ál­oszlopok, vakolatdíszek. Az épület szépsége mai rendeltetése miatt csak kintről élvezhető!

Next

/
Thumbnails
Contents