Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-05 / 128. szám
16 SZALON 2021. JUNIUS 5. www.ujszo.com Amit a kriptopénzről mindenkinek tudni érdemes A jövő fizetőeszköze vagy divathóbort? Kriptovaluta, bitcoin - ezek olyan fogalmak, amelyekről az átlagember sokáig úgy gondolkodott, hogy engem ez nem érint, amolyan úri huncutság. Aztán egyre szaporodtak a hírek a témában, az elmúlt hetekben éppen a bitcoin árfolyamának jelentős emelkedéséről majd zuhanásáról számoltak be. Ez felkelti az átlagember kíváncsiságát is, és azt mondatja vele: csak meg kéne tudnom, mi is ez az egész! Ebben próbál segíteni ez a cikk. Agyőri Széchenyi István Egyetem két munkatársát kérdeztük. Dr. Király Péter Bálint a Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék tanársegéde és PHD hallgatója, disszertációjának témája a kriptovaluták és a blokkláncok pénzügyi jogi aspektusai. Gajzágó Gergő pedig a Marketing és Menedzsment Tanszék tanársegéde. A téma összetettségére jellemző, hogy a két szakember is némileg másként közelített a kriptovalutákhoz, és más jövőt is jósol nekik. Miért jött létre kriptovaluta? Dr. Király Péter Bálint még hallgatóként a devizahiteles perekkel foglalkozott. Öt is érdekelni kezdte a kriptovaluták világa, amely jól ráépült a devizahitelek és a pénzügyi válság témájára. A bitcoin és a kriptovaluták ugyanis a válságra adott reakcióként is értékelhetők. — A kiinduló koncepció az volt, hogy olyan fizetőeszközt biztosítson a társadalomnak, amely függeden az államoktól, független a bankoktól. A gazdasági válságot követően ugyanis az emberek nem igazán bíztak meg a bankokban, alternatívákat kerestek — mondja. Gajzágó Gergő messzebről indít, az ő filozófiai megközelítése így szól: — Eredendően minden jog az embereké, így kezdődött az ősközösségben. A pénzteremtés joga is a közösségé volt. Aztán egykor a közösség ezt a jogot átadta egy központi hatalomnak, mert arra volt szükség ahhoz, hogy fejlődjön a társadalom és a gazdaság. Most eljutottunk a számítástechnika segítségével egy olyan szintre, hogy ezt a jogot vissza tudná venni a közösség. Ez nyilván nem áll érdekében a központi hatalomnak, amely érthetően ragaszkodik ahhoz, hogy a pénzteremtés joga is az övé maradjon. De azt kell mondanom, hogy a mai pénzrendszer, ahogy működik, nem fenntartható. — Mert hogy működik a mai pénzrendszer? Hogyan terem ma a pénz? Úgy, hogy magánvállalatok, a kereskedelmi bankok a semmiből hozzák létre. Ha valaki hitelt vesz fel, akkor azt neki jóváírják. A bank nem az általa a betétesektől összegyűjtött pénzt adja nekem, és nem is a saját pénzét. Régebben, a dollár- meg az aranystandard idején ezt korlátok között tartották, de a hetvenes évek vége óta, amikor liberalizálták a pénzpiacokat, teljesen elszabadult a hitelezés. Ráadásul a bank ad nekem a semmiből, azaz egyszerűen a virtuális számlámon jóváír mondjuk tízmillió forintot, és nekem annál többet kell viszszafizetni. A kamat intézménye igazából azt jelenti, hogy a munkajövedelmek egy részét ez a rendszer automatikusan tőkejövedelmekké alakítja. Mert aki hitelt vesz fel, és fizeti a kamatot, a saját jövedelmének egy részét átadja annak, aki a hitelt adja. Egyre többen gondolják úgy, hogy ez hosszú távon fenntarthatatlan. A válságok sorozata is rámutat erre. így jött a gondolat, hogy kéne csinálni egy olyan pénzügyi rendszert, amely máshogy működik. Az első kriptopénz, a bitcoin 2008-ban jött létre, ekkor írta le működését Satoshi Nakamoto. (Ő valószínűleg egy álnevet viselő személy vagy csoport, kilétét azóta is homály fedi.) A leírtak 2009-ben valósultak meg a gyakorlatban, akkor indult el a számítógépeken a rendszer. Hogy ez megtörténhetett, több tényező is hozzájárult. A kriptovaluták megszületését a már Dr. Király Péter Bálint nyilvántartás is, amely rögzíti, hogy melyik ingadan kinek a tulajdona, illetve azt is, ha a tulajdonos személyében változás következik be. Persze a hagyományos főkönyveket már jópár évtizede digitalizálták, és különböző számítógépes programok segítik a tranzakciók rögzítését. A blokklánc technológia azonban továbbfejlesztette*.biztonságosabbá és gyorsabbá tette ezt a folyamatot. A blokklánc technológiában a számítógépeket összekötik egy hálózattá. De a hagyományos számítógépes hálózatokkal szemben a blokkláncnál nincs egyetlen nagy központi számítógép, amely tartalmazza az adatokat, és amelyA blokklánc működése a BitCoin példáján mítógépes hálózat megerősíti, hogy a tranzakció valós és legitim, akkor a jóváhagyott tranzakciók bekerülnek egy ún. blokkba. A blokkok tartalmát és azok kapcsolatát is titkosítás védi. Minden egyes blokknak van egy úgynevezett fej része, ami egyedi, és utal az azt megelőző blokkra. Amikor tehát létrejön egy blokk, akkor a rendszer hozzáfűzi az előző blokkhoz. A blokkok így épülnek egymásra, ezzel visszakövethetjük a láncot a legelső tranzakcióig. így születik a blokkok láncolata, azaz a blokklánc. A tranzakció rögzítésének utolsó lépéseként az új blokkal kiegészült, frissített információt említett pénzügyi okok indokolták, de az informatika fejlődése tette lehetővé. A titkosítás olyan szintre jutott, hogy az megfelel a pénzügyi tranzakciók biztonságosságának. A titkosítás másnéven kriptográfia - innen a kriptovaluta elnevezés. Ami pedig a forradalmi újdonságot jelentette, az a blokklánc leírása és alkalmazása. Hogyan működik a blokklánc? A blokklánc egyfajta megosztott főkönyv - kezdi dr. Király Péter Bálint. - A pénzügyekben a hagyományos főkönyv a tranzakciók nyilvántartására szolgál. Ilyen főkönyvnek tekinthető az ingadanhez a többit csadakoztatják, hanem az összes számítógép, amely része a hálózatnak, tartalmazza az öszszes adatot. Az ingadanos példára visszatérve tehát nemcsak a központi számítógépen van rögzítve, hogy kié az adott ingadan, hanem ez az információ mindegyik számítógépen megtalálható. Amikor egy tranzakciót megindít valaki a blokkláncrendszerben, a számítógépes hálózat hitelesíti . Mégpedig akkor, ha a hálózatra kötött számítógépek több mint fele egyetért abban, hogy a tranzakció valós. Azaz ellenőrzi, hogy tényleg az én tulajdonomban van az ingadan, amit el akarok adni, a másik fél tényleg kifizette a vételárat. Amikor a szátartalmazó blokkláncot minden gépre megküldi a rendszer. És ezzel érjük el, hogy nagyon nehéz feltörni a blokkláncot, szinte leheteden. Ugyanis, ha én hekkerként meg szeretnék változtatni egy tranzakciót (mondjuk a saját nevemre akarnék átírni egy ingatlant), akkor nemcsak az azt tartalmazó blokkot kell megváltoztatnom, hanem az arra épülő összes többit. Ráadásul nemcsak egy központi számítógépet kell megtámadnom, hanem a hálózat összes számítógépét, de legalábbis több mint felét, hogy jóváhagyja az én tervezett módosításomat. Ahhoz pedig akkora számítógépes kapacitás kellene, ami nehezen elképzelhető. (Fotó: Majer Csaba József] Mi a bitcoin előnye? Ezt a blokklánc-technológiát alkalmazza tehát a bitcoin. Bárki részt vehet a rendszer fenntartásában, aki letölti a programot, számítógépével csadakozik a hálózathoz, és annak kapacitásával beszáll a működtetésbe: ellenőrzi a tranzakciókat és hozzáadja azokat a blokklánchoz. Aki ebben a munkában részt vesz, lezár egy blokkot, azt a rendszer díjazza, meghatározott mennyiségű bitcoint kap. Ezt nevezik leegyszerűsítve bányászásnak. Amikor elindították a rendszert, nulla bitcoin volt forgalomban. Az elsőt Satoshi bányászta ki azzal, hogy a gépén elindította a programot, azaz létrehozta a könyvelést. Egyre többen csadakoztak, azaz kezdték nyilvántartani ezt a könyvelést, így ők is kaptak bitcoint. Ezeket a tranzakciókat is ellenőrizni, könyvelni, titkosítani kellett. így fejlődött, fejlődik a rendszer. A bányászathoz egyre bonyolultabb matematikai műveleteket kell megoldani, egyre nagyobb számítógépes kapacitás és egyre több áram kell hozzá, egy blokk lezárásáért pedig egyre kevesebb bitcoin jár, a program alapján. 2024-re közel leszünk a 21 millió bitcoinhoz, azaz a 100 százalékhoz. Annál ugyanis nem lesz több, az infláció kikerülése miatt ez is előre rögzített. Gajzágó Gergő értékelése szerint a bitcoin rendszerének nagyon fontos eleme tehát, hogy nincs egy központi elszámoló vagy irányító egység. - A felhasználók üzemeltetik és a felhasználók ellenőrzik. Olyan matematikai szabályok szerint működik a rendszer, amit nem változtatnak meg. Míg egy hagyományos pénznél bármikor belenyúlhat a kibocsátó. A bitcoinnál ilyen nem lehet. Előre rögzített matematikai szabályok vannak arról, hogyan teremtődik, hogyan megy az elszámolás. Ez van leprogramozva, senki nem szólhat bele saját érdeke szerint. Innen származik egyébként a vele szemben fennálló bizalom jó része. Most bíznunk kell abban, hogy nem megy csődbe a bankunk, és megőrzi a pénzünket. A bitcoinnál a matematikában kell bízni. Abban pedig sokkal könnyebb, mint az emberi gyarlóságban. Hogyan lehet szabályozni? Dr. Király Péter Bálint szerint a bankok is meglátták a konkurenciát a blokkláncokban és kriptovalutákban. A „ha megakadályozni nem tudom, az élére állok” elvet követték. Számos kereskedelmi bank kezdett el saját blokkláncot fejleszteni, de nyilván nem egy nyűt hálózatban gondolkodtak, mint a bitcointnál, hanem biztosították a központi felügyeletet saját maguk számára. Szintén folynak kutatások a blokklánc-technológia alkalmazására a jegybankok körében. A jegybankok jelenleg a kereskedelmi bankok számláit kezelik, míg a lakosság a kereskedelmi bankokkal áll kapcsolatban, náluk tartja a számláit. A jegybankok azonban a blokklánc-technológiára építve bevezethetnének úgynevezett digitális jegybankpénzt, amelynek az lenne a jelentősége, hogy az emberek közvetlenül a jegybanknál tarthatnák a számlájukat. Persze ennek lehetősége még csak elméletben létezik, de vannak jelentős félelmek is ezzel szemben. Egyrészt sokan úgy látják, hogy aki először megcsinálja a digitális jegybankpénzt, az akkora előnyt szerez, hogy az utána átveheti a dollár nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepét. És mi lesz például, ha Kínának sikerül először egy ilyen rendszert létrehoznia? A másik veszély, hogy ha jobban megérné a jegybanknál tartani a pénz, kiürítenék a kereskedelmi bankokat. Azok viszont jelenleg fontos tényezői egy ország gazdaságának. Továbbá felmerül a kérdés, hogyha az állam vezeti a lakosság számláit, akkor az állam közvedenül hitelezheti is a lakosságot? Ez lássuk be, eléggé kockázatos tevékenység lenne. Szóval egyelőre kiszámíthatadan hatásokat rejt egy ilyen lépés. A kriptovaluták hátrányai közül kiemelte dr. Király Péter Bálint, hogy nagyon nagy az árfolyamuk, ingadozása. Előfordult olyan, hogy egyeden nap alatt 40 százalékot zuhant a kriptovaluták kapitalizációja (részvények száma szorozva az aktuális árral). A jelenlegi szabályozó szervezetek pedig nem tudnak erre reagálni. Jogilag ugyanis egyelőre nem tisztázott, hogy egy kriptovaluta micsoda. Pénz? Értékpapír? Vagy valami teljesen új? A legtöbb államban még nem történt meg a jogi szabályozás, részben ez is adja az árfolyam-ingadozást. Másrészt ez az előnye is, mert gyorsan lehet nagy hasznot realizálni. De nagyon gyorsan lehet sokat veszíteni is, tegyük hozzá! Fogyasztóvédelmi szempontból tehát aggályos a dolog. Ha valaki úgy érzi, megkárosították, hiába fordul bárhová. Sem az Országos Betétbiztosítási Alap, sem a Befektető-védelmi Alap védőhálója nem terjed ki erre. Megindultak ugyan már szabályozási folyamatok, különösen 2017 után, amikor megtörtént a bitcoin első szárnyalása, majd gyors zuhanása. Az EU például onnan indult ki, hogy nem a kriptovalutákat
