Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-05 / 128. szám

www.ujszo.com SZALON ■ 2021. JUNIUS 5. 12 kezdte szabályozni, hanem az azzal kereskedő cégeket, és megpróbálja bevonni őket a normál kereske­delmi banki, illetve a tőzsdesza­bályozási alá. Ehhez megalkotta a virtuális valuta fogalmát, amibe a kriptovalutákat is be lehet sorolni, egyenkénd vizsgálatok során. A kriptovaluta-hívők körében viszont ellenállás mutatkozik mindenféle szabályozás hallatán. Mit jósolnak szakértőink? Gajzágó Gergő biztos abban, hogy lesz szerepe a kriptopénznek a jövőben: — Nem az a kérdés, hogy lesz-e kriptopénz, hanem az, hogy milyen. Ä jogot a közösségnek visz­­szaadó, vagy ugyanaz a központi, valamilyen hatalom által irányított. Mert a jelenlegi pénzügyi rendszer felismerte, hogy a technológia jó. Engem félelemmel tölt el, hogy a technológiát átveszik, de a filozófi­át, ami mögötte van, kihajítják.- Ami jól működik egy társadal­mi, gazdasági, technológiai rend­szerben, azt mind a természetről mintázzuk. A természetben minél változatosabb egy rendszer, annál kevésbé sérülékeny. Ez a diverzifi­káció. A hatalmas, tíz- meg száz­hektáros területek, amin mondjuk csak kukorica van, rendkívül ve­szélyeztetettek. Jön egy betegség és elpusztul az egész. Ugyanez igaz a pénzügyi rendszerre is. Most jelenleg úgy állunk, hogy egyfajta pénz van, ez a hitelpénz. Hívhatjuk forintnak, dollárnak, eurónak, mind ugyanaz. Ha több­féle pénz lesz, jobb lesz a pénzügyi rendszer. Lehet életképes sokféle kriptopénz is, amelyek mind kü­lönböznek egymástól. Arra is van Gajzágó Gergő (Fotó: Majer Csaba József) esély, hogy a bitcoin világpénz le­gyen, de ez nem azt jelenti, hogy a kiflijét mindenki azzal veszi. Ha­nem a különböző, akár nemzeti vagy helyi kriptopénzek átváltását, utalását intézzük vele. A lényeg, hogy sokféle pénz legyen, mert az jót tesz a pénzügyi rendszernek. Ellenállóvá teszi a pénzügyi vál­ságokkal szemben. Mondjuk, ha csinál valaki valami hülyeséget az amerikai ingadanpiacon, az nem gyűrűzne végig a világon.- Én öt-tíz évet mondok, hogy sokkal általánosabban elterjedje­nek a kriptovaluták. Már most is sok minden megvásárolható az interneten bitcoinnal. Ez olyan, mint az internet, ami a kilencve­nes évek második felében valóság­gal berobbant. 2010-re a mobil eszközökkel történt ugyanez, ma már minden appokra került. Én úgy gondolom, a 2020-as évek pe­dig erről fognak szólni, mondjuk 2030-ra a csapból is ez fog folyni.- Éppen ezért minél előbb ok­tatni kell az embereket. Ebben is olyan, mint az internet. Aki ma nem képes felhasználói szinten is­merni és használni, az óriási hát­rányban van, az élete jelentősen megnehezedik. Az a helyzet, hogy aki ezt használni akarja, annak az internetet is kellene. Oktatni kell tehát, az egyetemek szintjén kell kezdeni, aztán lejuthat a középis­kolákhoz és jöhetnek az általános iskolák. Dr. Király Péter Bálint nem ennyire derűlátó, már ami a krip­tovaluták fizetőeszközként való el­terjedését illeti: - Tőlem is megkér­dezik időnként, hogy nekem van-e bitcoinom. Nos, nincs, és ennek profán oka van: éppen lakásra gyűj­tök, és nem merem az eddigi meg­takarításaimat kockáztatni. Nem azt mondom, ha lenne nélkülözhe-Ami jól működik egy társadalmi, gazdasági, technológiai rendszerben, azt mind a természetről mintázzuk. tő pénzem, nem vennék. De azt ja­vaslom, ha valaki befektet is mond­juk bitcoinba, ne a teljes vagyonával tegye. Csak azt fektesse így be, amit nem sajnál, ha esedeg elveszít. Mert napi szinten is ingadozhat tíz-húsz százalékot az árfolyama. A legjobb tipp, amit az elmúlt hetek esemé­nyei alapján mondhatok, kövessék Élőn Muskot a Facebookon, meg a Twitteren, és amit ő mond, aszerint lépjenek! Ez persze csak vicc, de valahol mégiscsak igaz. Jól mutat­ja ugyanis a kriptovalutákban rejlő kockázatokat, hogy egyeden ember Twitter-üzenetének hatására - mely szerint a Tesla autók forgalmazása során a továbbiakban nem fogad­ják el a bitcoint fizetőeszközként -a bitcoin értéke egy nap alatt közel tíz százalékot zuhant.- Mindezek alapján szerintem előbb fog bekövetkezni az, hogy digitalizáljuk és blokklánc alapra helyezzük a forintot vagy az eurót, mintsem, hogy a boltban a kenyé­rért kriptovalutában fizetünk. In­kább a technológiát fogjuk átvenni. Ami jó, azt megtartjuk belőle. Nem állítom, hogy a bitcoin és társai el fognak tűnni. De nem fizetőesz­közként fognak hosszú távon fenn­maradni, sokkal inkább befektetési eszközként. Feltéve, hogy ebben a két kategóriában gondolkodunk, és nem hozunk be egy teljesen újat... Abban viszont szakértőink meg­egyeznek, hogy a blokklánc-tech­­nológiában hatalmas lehetőségek rejlenek. — Az biztos, hogy a blokklánc­­technológia átszövi majd az életün­ket. Lehet, hogy észrevédenül, mert az ádagfelhasználó nem fogja tudni, amikor elindít egy programot, hogy mögötte blokklánc van. Mint ahogy azt sem tudják sokan, hogyan mű­ködik az internet, mégis használják - véli dr. Király Péter Bálint. Gajzágó Gergő szerint a blokk­láncok alkalmazása nem a jövő, ha­nem a jelen: - A kriptorendszerek biztonságos, jól nyomon követhető és megváltoztathatadan módon tá­rolják az információkat. Ezt nagy cégek már felismerték és alkal­mazzák is a technológiát, például a kereskedelemben, a logisztikában. A blokláncok alkalmazása egyre több területen fog meghonosodni. A kvantumszámltógépek esedeges megjelenése pedig ma még szinte elképzelheteden távlatokat nyitna. Somodi Géza DIGITÁLIS EMLÉKEZET Sorozatunkban a Fórum Kisebbségkutató Intézet digitalisemlekezet.eu oldaláról köz­lünk egy-egy képet és a képhez írt szöveget. A projekt, a digitalisemlekezet.eu célja az, hogy archív fotók által mutassa be a felvidéki magyar közösség elmúlt 100 évét. Az oldalon jelenleg több mint 17 ezer fénykép található. Újabb fotókat az alábbi címen lehet felajánlani: info@digitalisemlekezet.eu Kislány babával, kenyérrel és bögrével A képet Prandl Sándor készítette, valószí­nűleg 1980-ban, ez minden, amit tu­dunk róla. Magam ezt a ’80-at is kédem, szerintem ko­rábbi. Dús hajú szöszke, gömbölyű arcú, nagyszemű, félszegen mosoly­gó kislány, keze még kislányosan párnás-puha, baljában kenyeret tart, jobbjában egy üres csészét, talán kakaó volt benne, hóna alatt a babája. Egy szépen felöltöztetett, még csizmát is viselő baba, talán új, vagy csak megkímélt. Egy ba­bára igazán csak egy kislány képes ennyire vigyázni. Szereti, mintha a baba volna a gyermeke, és most persze, egészen addig, amíg fel nem nő, s nem lesz saját kislánya vagy kisfia, a baba a gyermeke. Ügy is viszonyul hozzá. Szereti, a karjára ülteti. Milyen jó is tud lenni a kakaó! Milyen jól is teszi az, aki vénségére sem mond le a kakaóról, a daraká­sáról, madártejről s így tovább, a játékairól, kedvenc meséiről, s egy­általán, aki a gyerekkorát rég levet­kezve is meg tud maradni legalább legbelül gyermeknek. Olyan derűs lénynek, aki mosolyog, még ha ez nem látszik is rajta, ha nincs is az arcára írva. Ahogy nincs két egyforma kis­lány, nyilván ennek az itteninek sincs párja, de bezzeg a babája, az már bizonyosan szabványbaba, egyenbaba, tizenkettő egy tucat. És mégis, hasonlítanak. A baba a kislányra. Amikor ez a kép készült, még kenyérből sem volt annyiféle, mint ma, de látható, hogy ez az a jófajta igazi házi kenyér, amit zsír­ral és hagymával nyomnak a gye­rek kezébe a felnőttek, vagy épp ellenkezőleg, lekvárral kenik meg. Ez itt konkrétan puszta kenyér, vagy csak ez volt, kalács nem, vagy ezt szerette a kislány. Ezt láthatta a szüleitől vagy a nagyszüleitől, akik talán mindenhez kenyeret ettek, vagy reggelire minden helyett, ke­nyeret dióval, kenyeret szőlővel s így tovább. Az ember korán ráérez, ha kellő ideig rágja a kenyeret, az édessé válik a szájában. A baba karjai tárva, ölelésre nyi­tottan. Talán mozgathatók. Hogy rendesen fel lehessen rá adni a fel­sőruhát, vagy ha varrt hozzá az anya vagy a nagymama, a kisinget, a rék­­lit, a pizsamát. A kislány, gyönyörű tehénsze­meivel felfelé néz, kétségtelen, hogy megbízik a fényképészben, hisz neki, legalábbis hinni akar. Magas a homloka, tiszta a bőre, bizakodó a tekintete. Még kislány, még bár­mi jó megtörténhet vele. Ma már felnőtt, de talán őrzi magában ezt a valahai kislányt, s talán megvan még valahol a baba is. Vagy a bög­re. Egy tincs a hajából. A tejfoga. A gyermekkor relikviái. A háttérben, kerítés mögött ku­tyaól, kutya sehol. Csanda Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents