Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-05 / 102. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2021. május 5. I www.ujszo.com Etikai megfontolások a tudományban ÖSSZEFOGLALÓ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem - minta LERU-hoz, az Európai Kutatóegyetemek Ligájához társult CE7 egyetemek tagja - 2021. április 22-én angol nyelvű online szemináriumot tartott „Research Ethics" címmel, Európa vezető kutatóegyetemeinek részvételével. A rendezvényt nagy érdeklődés övezte, az előadásokat 35 különböző egyetemről mintegy 150 egyetemvezető, szakértő, PhD-hallgató követte figyelemmel. A kutatásetika kiemelt fontosságú kérdés az Európai Unió tagállamaiban, egyes országokban nemzeti szinten, míg máshol - hazánkban is - intézményi hatáskörben szabályozzák. A szeminárium a kutatásetika rendkívül szerteágazó, izgalmas és felelősségteljes gyakorlatába engedett betekintést, a részt vevő intézmények kutatásetikai területen tevékenykedő kollégáinak segítségével. Borhy László, az ELTE rektora kifejtette, hogy az etikai megfontolások nem választhatók el a tudományos működéstől, annak szerves részét képezik, biztosítják a társadalom és az emberiség iránti alázat, illetve szolgálat érvényesülését, a szükségesnél ugyanakkor nem jobban korlátozva a tudományos kutatás szabadságát és függetlenségét. „A világos keretrendszer megalkotásával, valamint az intézményeken és országhatárokon átívelő összehangolási lehetőségek folyamatos vizsgálatával válhat hosszú távon is biztosíthatóvá, hogy a tudományos működés megőrizze hitelességét és tekintélyét mind önmaga, mind a társadalom egésze előtt” - vonta le a következtetést. Jean Chambaz, a LERU elnöke, a párizsi Sorbonne vezetője ezt követően megnyitójában hangsúlyozta: fontos folyamatosan felhívni a döntéshozók figyelmét a tudományos kutatások fontosságára és értékeire, ezzel együtt a tudomány etikai kódexére, különösen a poszt-Covid időszakban, amikor az EU által a kutatásra allokált keretek csökkenése fenyeget. Emlékeztetett, a tudomány fontos eszköz lehet az áltudományosság és a populista gondolatok elleni küzdelemben is. Perlusz Andrea, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar dékánhelyettese a fogyatékos személyekkel kapcsolatos kutatások etikai aspektusairól beszélt. A tudományos és kutatásetikai bizottságot 2015-ben alapították a karon. Mivel a kar kutatásaiban általában olyan fogyatékkal élő emberek vesznek részt, akik a hétköznapi szituációkban is gyakran sérülékenyek és korlátozottan tudják saját érdekeiket képviselni, komoly kutatásetikai elvek kidolgozására volt szükség ezen a speciális területen. A rendezvény délelőtti szekciója Nina Shiel és Lorraine Leeson, a Trinity College Dublin kutatóinak előadásával indult, amelyből kiderült, hogy az RRI, vagyis „Responsible Research and Innovation” fogalma kulcsszerepet játszik a nagy EU-s kutatási pályázatokban, komponensei egymással szorosan összefüggenek: a kutatási etika és integritás is szorosan kötődik a gender témához, az egyenlőséghez, az inkluzivitáshoz, de az etikus nyílt tudomány is elválaszthatatlan az előbbi fogalmaktól. Az előadók bemutatták, hogy a H2020-as TORCH projektben (az ELTE-s részvétellel megvalósuló CHARM-EU Európai Egyetem kutatási dimenziójának kialakítását célzó programban) hogyan kötődnek egymáshoz az RRI különböző elemei. Ezt követően Pawel Luków a Varsói Egyetemről a kutatási etika nemzeti és nemzetközi szintjének interakciójában vizsgálta az etikai előírások harmonizációjának kérdéseit, abból kiindulva, hogy az etikai sztenderdek harmonizációja kiemelten fontos a nemzetközi kutatástámogató szervezetek esetében. A szekció zárásaként Roberto Andomo mutatta be annak a felmérésnek az eredményeit, amelyet intézménye, a Zürichi Egyetem kutatócsoportja végzett 2019-ben 98 olyan oktató körében, akik kutatási integritást tanítanak 19 európai országban. A kutatás nagyszerű képet adott a kutatási integritás oktatásának helyzetéről, és megmutatta azokat a lehetséges utakat, amelyek a minőség és a hatékonyság fejlesztését elősegíthetik e téren. Az ebédszünet után Itziar de Lecuona, a Barcelonai Egyetem kutatója is a kutatás integritásának fogalmát állította középpontba, először a LERU-egyetemek vizsgálatának következtetéseit felhasználva, majd saját egyetemének példáin keresztül rámutatva arra, hogy az integritást általában negatívan, a kerülendő viselkedések (pl. plágium, csalás, kitaláció) ellentéteként szokták meghatározni, ám szükség van pozitív definícióra is olyan fogalmakkal kapcsolatban, mint az őszinteség, a pártatlanság és a függetlenség. Grega Repovs, a Ljubljanai Egyetem professzora ismertette a különböző ösztönzőket az etikai kérdések figyelembevételére, a kutató kollégák által fontosnak tartott elvárásokat és etikai szempontokat, továbbá a szlovén egyetemi környezetbe integrált etikai szempontok friss tapasztalatait, mivel Szlovéniában csak az utóbbi évtizedben kerültek előtérbe a nem orvosi kísérletekben részt vevő embereket érintő etikai kérdések. A záró szekcióban Franck L.B. Meijboom, az Utrechti Egyetem munkatársa felidézte: hosszú ideje komoly társadalmi viták folynak az állatokon végzett kísérletek szükségességéről, holott egyértelműen a humán betegségek megértését és kezelését szolgálják, és úgy vélte, a nézőpontot tágítani kell a kritikai gondolkodás irányába. Serban Morosan, a Sorbonne Egyetem kutatója elmondta: Franciaországban Nemzeti Karta szabályozza az állatokon végzett kísérletek etikai kérdéseit, amellyel összhangban az állatkísérletek etikai szempontjainak figyelembevételét segítő francia nemzeti bizottság iránymutatást dolgozott ki, emellett a jó gyakorlatok terjesztését és a módszerek összehangolását is segíti. Az utolsó előadásban Ton Hol, az Utrechti Egyetem jogásza saját személyes hátterét (mint korábbi bíró és mint kutatási integritással foglakozó bizottságok elnöke) felhasználva olyan kérdéseket mutatott be, amelyek a bizottságokban végzett munkája során gyakran felmerültek, például, hogy mi a teendő anonim vádak esetén, vagy hogy hol lehetséges meghúzni a „kevésbé komoly” esetek határait. Az online előadások május 31-ig visszanézhetők az ELTE YouTubecsatomáján. (ELTE) Marsrengésekről számolt be a vörös bolygón levő szeizmométer A műszer több mint 500 rengést észlelt egy helyi év alatt. Egy marsi év 687 földi nap. (Shutterstock) MTI-HÍR Számos meglepő felfedezést tett az első marsi év alatt a SEIS, a NASA-nak a vörös bolygón levő űrszondája, az InSight szeizmomótere. A műszer több mint 500 rengést észlelt ezen idő alatt. Egy marsi év 687 földi nap. Az Amerikai Szeizmológiai Társaság (SSA) idei éves találkozóján a Zürichi Műszaki Egyetem munkatársa, Savas Ceylan beszámolt az InSight földi csapatának, a The Marsquake Service-nek a marsrengések észlelése során végzett munkájáról, a bolygó szeizmológiai katalógusának készítéséről. A marsrengések számos dologban különböznek a földrengésektől - fejtette ki Ceylan. Először is: jóval kisebbek, mint a Föld rengései, a legnagyobb rögzített esemény mintegy 3,6-es magnitúdójú volt. A SEIS képes észlelni ezeket a kis rengéseket is, mivel a Marson jóval kisebb a háttér szeizmikus zaja az óceánok hullámzása által generált állandó remegés hiányában - írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A marsi év jelentős részében napnyugtától a kora hajnali órákig nagyon halkká válik a bolygó légköre, ezért ilyenkor helyi zajok sincsenek. Ráadásul a szenzorok optimalizálva működnek. Szélsőséges marsi körülmények között, például extrém alacsony hőmérsékletben és a szélsőséges napi ingadozásokat elviselve is ellátják feladatukat - emelte ki Ceylan. A marsrengések kétféle változatban fordulnak elő: az alacsony frekvenciájúak a bolygó köpenyének változó mélységeiben terjednek, a magas frekvenciájúak pedig a kérgen keresztül terjednek. A rengések döntő többsége magas frekvenciájú volt és a marsjárótól több száz kilométeres távolságban következett be. A szakértő elmondta, az események frekvenciája a marsi év során változik, ezt a mintázatot pedig nem lehetne a Földről megismerni. A projekt tudományos csapatai számára az egyik legnagyobb feladat az volt, hogy alkalmazkodjanak a bolygón gyűjtött adatok váratlan jelzéseihez - mondta Ceylan. Bár törekedtek arra, hogy leárnyékolják a SEIS-t a nem szeizmikus zajok elől, mégis zavarta az adatgyűjtést az időjárás és a marsj áró keltette zörej. „Az alapokból kiindulva kellett megértenünk a Mars hangjait, felfedezni, hogyan működnek szeizmométereink, hogyan befolyásolja a Mars légköre a szeizmológiai felvételeket, és alternatív módszereket kellett találnunk az adatok megfelelő értelmezéséhez” - fejtette ki a szakértő. Az InSight szeizmológiai katalógusát a kutatásban részt vevő intézetek háromhavonta - három hónapos késéssel - nyilvánosan is elérhetővé teszik.
