Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-05 / 102. szám

TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA www.ujszo.com I 2021. május 5. 115 Legyen résen! A csalók folyamatosan fejlesztik, finomítják a módszereiket (Shutterstock) Ne vásároljon ezekben a csaló e-shopokban! CSALÓ E-SHOPOK Komoly szabályozás várhat a bitcoinra SZABÓ LACI Tovább nőtt a csaló webshopok száma Szlovákiában, mind több oldal próbálja átverni a gyanútlan, sok esetben figyelmetlen vásárlókat. A több száz oldal mögött azonban nóhány szervezett hálózat áll, hasonló módszerekkel dolgoznak. Korábban már írtunk róla, hogy a Fontech oldal egy csaknem száz cí­met tartalmazó listát hozott nyilvá­nosságra, amelyen azok az e-shopok szerepeltek, amelyekről szinte tilos rendelni. Most ezt a felsorolást fris­sítették (lásd a táblázatot), mivel né­hány hét alatt tovább bővült a csaló internetes boltok hálózata. A gyakor­latuk egyszerű, a rendelést követően nem kézbesítik a megrendelt árut, a pénzt azonban nem utalják vissza (ugyanakkor megszerzik a bankkár­tyaadatokat, amelyekkel ezt követő­en azt csinálnak, amit akarnak - akár a teljes egyenleget is lemerítik), a reklamáció szinte lehetetlen, nem vá­laszolnak a megkeresésre, telefonon pedig nem lehet elérni őket. Néhány esetben érkezik ugyan valami, de nem az és nem olyan minőségű, mint amit az ügyfél rendelt - reklamálna, és itt kezdődik a fenti jelenség. A cég cí­mét nem találni az oldalon, sok eset­* adidassk.sk * adidas-justdoit.sk » adidaszlava.sk » adidaszlavy.sk * nikebratislava.sk » nikeobchodsk.sk ■ nikeobuv.sk * nikepredajne.sk * nikeslovensko.sk 3 niketopanky.sk * nikezlava.sk * pumaslovensko.sk * pumatenisky.sk * vypredajpuma.sk =* eccoobuv.sk * eccovypredaj.sk * bundyeshop.sk ben még az üzletszabályzat is hiány­zik. További közös jellemző, hogy mindegyik oldal valami nagy kulcs­szóra utal (kedvezmény, kiárusítás stb.), vagy egy ismert márkára utal (Nike, Puma, Ecco, Adidas stb), ám az oldal címe is gyanút kelthet, hi­szen eltér a hivatalos címtől. Globá­lisan egyébként az adathalász táma­dások során is az óriásvállalatok ne­vével éltek vissza, az első három: Microsoft (39%), DHL (18%) és Google (9%). A Check Point Research egyik ku­• drmartenstopankysk.com • lacneonline.sk • salomontenisky.sk • geoxtopanky.sk • newbalancezlava.sk • versaceslovakia.sk ■ hollistervypredaj.sk • vanstopankyvypredaj.com ■ vansziavy.sk • columbiaoutletsk.sk • guessslovensko.sk • reebokbratislava.com • drmartensoutletsk.com • jordantenisky.net » merrelltopanky.sk • merrellobuv.sk tatása szerint a legtöbb hamis és csa­ló e-shop internetes linkek és e­­mailek formájában teljed, de mind népszerűbbek a közösségi oldalon elhelyezett felhívások, amelyek megosztásra, lájkokra buzdítanak (ezzel hitelesebbé téve a megtévesz­tést). Éppen ezért az elemzőcég azt tanácsolja, hogy sose klikkeljünk az ismeretlen vagy gyanús e-mailekben található linkekre, ne osszunk meg. olyan tartalmat, amely veszélyt je­lenthet, még akkor se, ha ezért ked­vezményt kínálnak. IT CAFÉ-HÍR A kormányzatok és a technoló­giai cégek együttműködésével ér­kezhetnek a szigorú szabályozá­sok a kriptovaluták piacára - így fékeznék meg az egyre terjedő zsarolótámadásokat. A Reuters jelentése szerint kor­mányzati és iparági szakemberek együttműködés keretében arra ké­szülnek, hogy fellépnek a zsaro­lótámadások (és az ezeket kiszol­gáló kriptopiac) ellen. A zsarolótámadással dolgozó hackerek váltságdíjat kémek az áldozatoktól, és befagyasztják a fájlokat vagy a gépeket, amíg nem kapják meg. A váltságdíjat rend­szerint bitcoinban vagy más krip­­tovalutában követelik. Az egyre súlyosbodó zsarolótámadások ügye miatt Amerikában külön ak­ciócsoportot hoztak létre a Reuters forrásai szerint. A szakemberek állítólag azt ja­vasolják majd, hogy a bitcoint és a többi kriptopénzt agresszívan kö­vessék: a kriptovaluták bár népszerűek lettek a befektetők kö­rében, a zsarolótámadással foglal­kozók és más bűnözők (drogke­reskedők, embercsempészek és terroristák) továbbra is ezekre épí­tik tevékenységüket, mert a világ nagy részén így kevésbé kell attól tartaniuk, hogy elkapják őket. Ál­lítólag pénzmosásra is sokan használják ezeket a kriptomegol­­dásokat. A zsarolóbandák tavaly már há­romszor annyi pénzt, nagyjából 350 millió dollárt szedtek össze az ál­dozataiktól, mint 2019-ben. Ked­velt célpontok a magánvállalatok, állami hatóságok, kórházak, isko­lák. A hatóságok szeretnék megállí­tani a technológiával való vissza­éléseket, a kormányzatok mellett állítólag a jegybankok és a pénz­ügyi bűnözőkre szakosodott nyo­mozók is azon dolgoznak világ­szerte, hogyan szabályozzák a kriptopiacot. A fentebb említett amerikai akciócsoport egyebek mellett el szeretné érni, hogy többé ne névtelenül történjenek a tranz­akciók. További cél, hogy a krip­­totőzsdék ismeijék az ügyfeleiket, komoly licenckövetelményeknek kelljen eleget termi a kriptopénzek feldolgozásához. Külön részleget indítanának a kriptopénzek lefog­lalásához. Ha mindez bekövetkezik, akkor egyes körökben súlyosan vissza­eshet a kriptopénzek népsze­rűsége, hiszen vannak, akik pont abban látják ezek értékét, hogy mentesülhetnek a kormányok megfigyelése alól. Az akciócsoportban az FBI, az amerikai titkosszolgálat és a leg­nagyobb technológiai és biztonsá­gi cégek is benne vannak, és alap­vető fontosságúnak tartják a nem­zetközi együttműködést ezekben a kérdésekben - nyomást pedig ál­lítólag úgy gyakorolnának a piac­ra, hogy a szövetségeseik is ha­sonló szabályozásokat hoznának. Elmondták azt is, hogy hiába hi­szik a kriptopiacok, hogy saját há­lózataik vannak, azok mind a meglévő pénzügyi rendszerektől függenek. Fizetős Facebookal riogatják az iPhone-osokat Zuckerbergék HWSW.HU-HÍR Nagyon szúrja a Facebook szemét a múlt héten kiadott iOS 14.5 rendszer, illetve az azzal megjelent új adatvédelmi beállítás. A közösségi oldal már az eddig leginkább csak rémhírként terjedt „fizetős Facebook" kifejezést is előhúzta a kalapból. Az iOS 14.5-tel már minden fej­lesztőnek explicitien engedélyt kell kérnie a felhasználótól, hogy egy al­kalmazás különböző trackereken ke­resztül követhesse különféle tevé­kenységeit. Az új, a felhasználók ér­dekében beépített lehetőség termé­szetesen a Facebookot érinti a legér­zékenyebben, hisz a közösségi oldal bevételeit alapvetően határozzák meg a különféle követési tevékenységek. Számítani lehetett rá, hogy a Fa­cebook a tettek mezejére lép, és mi­hamarabb megpróbálja meggyőzni felhasználóit az alkalmazásokon át­ívelő nyomkövetés előnyeiről. Eh­hez elsőként felugró ablakokat ké­szített a Facebook, amelyen olyan előnyöket sorol fel, mint a felhasz­náló igényeire, illetve érdeklődési körére szabott releváns reklámok, vagy a közösségi oldalra támaszko­dó különféle kisebb és nagyobb üz­letek közvetett támogatása. A cél­közönség minél pontosabb elérése ugyanis kritikus fontosságú, enélkül jelentősen alacsonyabb lehet a kü­lönféle reklámok hatékonysága. A fenti két pont mellett sokkal ér­dekesebb a „Help keep Facebook free of charge”, amellyel valamiféle fize­tős szolgáltatásra igyekszik utalni a közösségi oldal. A Facebook már ko­rábban kijelentette, hogy az Apple új adatvédelmi beállítása „megváltoz­tatja az eddig ismert internetet”, il­letve arra fogja késztetni az online médiatermékeket, hogy a fogyasz­tóktól valamilyen formában díjat szedjenek be, mondván, a hirdetés­kiszolgáló rendszerek működésének egyik alapját épp az anonim nyom­követő elemek adják. Ha a iOS 14.5 egy szabad szemmel jól látható lyukat üt a vállalat forgal­mában, úgy nem kizárt, hogy a Fa­cebook komolyan megfontolja a fi­zetős csomag bevezetését, amely több más szolgáltatáshoz hasonlóan a je­lenlegi ingyenes változatot egészíte­né ki. Errejópéldaa YouTube, amely már évek óta kínál reklámmentes, néhány extrával kiegészített verziót némi havidíjért cserébe. Minden bi­zonnyal lennének olyan Facebook­­felhasználók, akik szívesen fizetné­nek azért, hogy ne bukkanjanak fel olykor irritáló reklámok a közösségi oldalon, illetve ne kövessék őket lépten-nyomon. A „fizetős Facebook” bevezeté­sének lehetőségét erősíti, hogy a cég korábbi, belsős becslése szerint nem sok jóra számít az iOS 14.5 miatt. A vállalat azzal számol, az iOS- felhasználók csupán kevesebb mint 20 százaléka fog beleegyezni abba, hogy a különféle kódokkal a továb­biakban is nyomon követhessék majd tevékenységeiket az egyes ap­­pokon keresztül. A vállalat azzal számol, hogy az iOS-felhasználók kevesebb mint 20 százalé­ka fog beleegyezni abba, hogy a továbbiakban is nyomon követhessék tevé­kenységeiket az egyes appokon keresztül (Shutterstock) A zsarolóbandák tavaly már háromszor annyi pénzt, nagyjából 350 millió dollárt szedtek össze az áldozataiktól, mint 2019-ben (Shutterstock)

Next

/
Thumbnails
Contents