Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-29 / 122. szám

8 I RÖVIDEN Oroszország válaszcsapása Moszkva. Oroszország mért vá­laszcsapást az európai légitársa­ságokra a Belarusszal szembeni embargók miatt - miután az eu­rópai légitársaságok az EU veze­tőinek felszólítására kerülni kezdték a belarusz légteret, mert a minszki vezetés gyakorlatilag eltérített egy Athénból Vilniusba tartó, vagyis két EU-s főváros között közlekedő gépet, hogy el­rabolhasson egy ellenzéki újság­írót, Raman Prataszevicset. Oroszország most erre a másik országot sújtó szankcióra vála­szul két európai légitársaság, az Air France és az Austrian Airli­nes Oroszországba tartó járatai­nak repülési tervét is elutasította, emiatt mindkét társaság a járatai törlésére kényszerült. Vlagyimir Puty in Oroszországa a tavaly minden bizonnyal csalással újra­választott belarusz elnök, Aljak­­szandr Lukasenka legfőbb támo­gatója. Putyin környezetének tagjai Prataszevics elfogását „briliáns titkosszolgálati akció­ként” értékelték. Ez kissé túlzó értékelése az akciónak, aminek részeként a belarusz titkosszol­gálat több ügynöke is leleplezte magát, és amit Fehéroroszország azzal próbált magyarázni, hogy a Hamász e-mail-ben bombatáma­dással fenyegetőzött, de a bizo­nyítékként bemu-tatott e-mail 24 perccel azután érkezett, hogy a minszki légi irányítás már földre parancsolta a gépet, a Hamász pedig tagadta, hogy két nappal az Izraellel kötött tűzszüneti meg­állapodás után bombafenyege­téssel próbálták volna kikény­szeríteni a tűzszünetet, ahogy az az e-mailben állt. (444) Késsel támadt az iszlamista Párizs. Késsel támadt tegnap egy rendőrnőre egy férfi a fran­ciaországi Nantes-hoz közeli La Chapelle-sur-Erdre rendőrőr­sén. A nő súlyosan megsebesült a lábán, de nincs életveszélyben. A támadó elvette a rendőrnő fegyverét, és elmenekült a hely­színről, a rendőrség nagy erők­kel kereste, és kora délután egy tűzpárbajt követően előállította. A támadó később belehalt sérü­léseibe. A Franciaországban született francia állampolgársá­gú férfi március szabadult 8 éves börtönbüntetés után. A börtön­ben radikalizálódott. Az AFP azt írta, hogy az elkövető „hibrid profilú volt, nagyon súlyos pszichiátriai beteg és radikali­zálódott iszlamista”. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. május 29.1 www.ujszo.com Ezrek ünnepük Damaszkuszban Bassár el-Aszad hivatalban lévő elnököt, aki óriási többséggel nyerte meg a szíriai el­nökválasztást, és a vártnak megfelelően, így negyedik hétéves mandátumát kezdheti meg. Aszad a voksok 95,1 száza­lékát szerezte meg, a részvételi arány 78,6 százalékos volt - közölte Hamúd Szabbag parlamenti elnök. Hozzátette, hogy külföldön élő szíriaiak is szavaztak. A választást csalásnak minősítette mind a szíriai ellenzék, mind több külföldi ország: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Törökország, valamint az Európai Unió. A választást szerdán Szírián belül csak a kormányerők ellenőrizte területeken tartották meg. (TASR/AP-feivétei) Nyitott Égbolt - az USA nem csatlakozik Washington. Az amerikai kor­mány tájékoztatta Oroszországot, hogy az Egyesült Államok nem csatlakozik újra a Nyitott Égbolt szerződéshez. Pedig Joe Biden amerikai elnök januári hivatalba lépése óta mindkét ország kész­nek mutatkozott arra, hogy ezt megtegye, és ez jótékonyan be­folyásolta vezetőik júniusban e­­sedékes csúcstalálkozójának elő­készítését. Tisztségviselők arról számoltak be, hogy a döntést Wendy Sherman külügyminisz­ter-helyettes közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter­helyettessel. A minisztérium az­zal indokolta a döntést, hogy O- roszország folyamatosan meg­szegi a szerződést, valamint hogy Moszkva viselkedése alapján nem partner a kölcsönös bizalom­erősítésben. A Nyitott Égbolt szerződés lényege, hogy a csat­lakozott országok engedélyezik a többiek számára, hogy fegy­vertelen felderítő gépeik ellen­őrző repüléseket hajtsanak végre a többi területe fölött. (MTI) Az ENSZ kivizsgálná, követett-e el háborús bűnöket Izrael MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Genf. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa úgy döntött, hogy nemzetközi vizsgálatot indít a megszállt palesztin területe­ken és Izraelben április óta elkövetett emberi jogi bűncselekmények ügyében. A grémium közölte: egy állandó, független, nemzetközi bizottságot hoz létre a nyomozás lefolytatása ér­dekében. A testület feladata lesz egy­ben az is, hogy kivizsgálja a palesz­tinok és az izraeliek közötti feszült­ség, instabilitás és elhúzódó konflik­tus kiváltó okait, beleértve a nemzeti, etnikai, rasszbéli vagy vallási diszk­riminációt, illetve elnyomást. Ez volt az első alkalom, hogy az ENSZ Em­beri Jogi Tanácsa határozatlan idejű mandátummal ruházott fel egy bi­zottságot. A dokumentumban egyút­tal felszólították a nemzetközi közös­ség országait: tartózkodjanak a fegy­verexporttól, amikor úgy látják, nagy a kockázata annak, hogy az eladott fegyverekkel súlyos humanitárius jogsértéseket és emberi jogi bűncse­lekményeket követhetnek el. Izrael és a Gázai övezetet uraló Ha­mász szélsőséges palesztin szervezet 11 napos háborút vívott egymással május 10-e és 21-e között. Ä Gázai övezetben 254-en - köztük 66 gyerek -, míg Izraelben tizenketten - köztük két gyerek - vesztették életüket a konfliktusban. Michelle Bachelet, az ENSZ em­berijogi főbiztosa a tanács előtt meg­erősítette: a Gázai övezetre mért iz­raeli csapások háborús bűnnek bizo­nyulhatnak, ha beigazolódik, hogy válogatás nélkül célozták a civij la­kosságot. Megjegyezte: eddig nem sikerült bizonyítani Izrael állítását, hogy a lerombolt épületeket radikális fegyveres csoportok használták. A főbiztos egyúttal rámutatott: a Ha­mász is válogatás nélkül lőtt katonai és civil célpontokat, ami sérti a nem­zetközi humanitárius egyezménye­ket. Az Egyesült Államok közlemé­nyében azt írta: mélységes sajnálattal vette tudomásul a tanács határozatát, amely szerinte veszélybe sodorja az eddig elért eredményeket. Kína és Oroszország európai vezérszurkolójaként írtak a magyar miniszterelnökről Londonban Tegnap Londonba látogatott Orbán Viktor magyar kor­mányfő, hogy találkozzon Boris Johnson brit miniszter­­elnökkel. London. E találkozóról is kérdez­ték csütörtökön Johnson szóvivőjét. A szóvivő elmondta, hogy mivel az év második felében Orbán fogja betöl­teni a V4-ek elnöki posztját, az Egye­sült Királyság gazdasága és bizton­sága szempontjából rendkívül fontos, hogy együttműködjenek Magyaror­szággal, úja a Guardian. A szóvivő kitért arra is, hogy a találkozó során Johnson a brit érdekeltségeket fogja a régió figyelmébe ajánlani. A brit PA hírügynökség szerint a miniszterelnöki szóvivő elítélte Or­bán Viktor korábbi, muszlimokra és bevándorlókra vonatkozó kijelenté­sét. A magyar miniszterelnök évek­kel ezelőtt muzulmán inváziós erők­ről beszélt, a migránsok érkezését pedig méreghez hasonlította. Ezzel kapcsolatban a szóvivő elmondta, az emberi jogi kérdések felhozásával kapcsolatban nem lesznek szégyen­lősek, és hogy ezeket a konkrét meg­nyilatkozásokat Johnson elítélte, mint amik megosztóak és tévesek. Hogy Orbán Viktor látogatása mennyire is foglalkoztatja a brit sajtót, azt jelzi, hogy a konzervatív Times című lap csütörtök reggeli cikkében Kína és Oroszország leg­nagyobb európai vezérszurkolója­ként írtak a magyar miniszterel­nökről. (444) Orbán: A járvány megviselt bennünket, bérből és fizetésből élőket „A harmadik hullámot leszo­rítottuk a földre, a földharc­ban vagyunk, és a vírus van alul" - mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap a Kossuth rádióban. Budapest. Ezzel szinte megismé­telte januári mondatait, miszerint „a második hullámot kivédtük, már a földre vittük, már csak le kell szorí­tani, hogy ne indulhasson el egy har­madik hullám”. A harmadik hullám végül sosem látott pusztítást hozott, de most sokkal jobb a járványhely­zet, mint az év elején volt. Orbán sze­rint rémhír, hogy kínai oltással nem lehet majd utazni. Kitért arra is, hogy a járványnak milyen gazdasági következményei vannak. Itt szúrta közbe a mondatot: „Azért megviselt bennünket. Nem­csak a vállalkozásokat, hanem ben­nünket, munkavállalókat is, akik bér-bői és fizetésből élünk, én is kö­zéjük tartozom.” Nem meglepő módon Orbán mondatát felfedezték az ellenzéki politikusok is: Dobrev Klára szerint a kormányfő gyakor­latilag gúnyolódott a magyarok többségén, míg Jakab Péter arról írt, hogy a bérből és fizetésből élőket valóban megviselte a válság, de a tolvajokat nem, és Orbán legszű­kebb köre a válság alatt is 800 mil­­liárddal lett gazdagabb. A brüsszeli klímaügyi egyezteté­sekről Orbán azt mondta, megint „re­zsiharcot” kell vívni, hogy ne a lakásfütés, a benzinfogyasztás vagy az autóhasználat után kelljen megfi­zetni a klímarombolás költségét, ha­nem a nagy cégek viseljék a terheket. Nagy Katalin szóba hozta a 15 éves őszödi beszédet, amiről „megkér­dezte”, elfelejtsük-e. Orbán egy va­­kuélményhez hasonlította a dolgot, amire bármikor képes visszaemlé­kezni, számára ilyen volt még, ami­kor Antall József halálakor megsza­kadt a tévéadás, vagy amikor újrate­mették Nagy Imrét. A 2006-os tün­tetések kezdetekor állítása szerint az volt az első dolga, hogy a serdülő­korban levő fiát bezárta biztonságos helyre, „mert már menni akart a ba­rátaival”. Orbán ezután hosszan magyarázta a Fidesz kampányüzenetét: Gyur­­csány a főnök. (444)

Next

/
Thumbnails
Contents